Töltött hagyma

                                           fotó: Erdőháti Áron, styling: László Ágnes „ Magyar, román, szász, örmény, zsidó, úgy élt itt évszázadokig, hogy mindegyik gazdagította a másikat, és mindegyik gazdagodott a másikból „ - áll Kövi Pál Erdélyi Lakoma kötetében. A Magyar Konyha novemberi számában....

Tovább a cikkre >>

Szuperegyszerű, orosz túrótorta (zapekanka)

Az ember felocsúdik az első ámulatból, hogy Moszkva mennyire lélegzetelállító, majd az első sokkhatás után gasztronómiailag is beleveti magát a részletekbe. Apró, hangulatos bisztrókból kevés van, a legjobb éttermek többsége különböző nagybefektetői csoportok portfóliójának egyik eleme, így hatalmasak és látványosak. A legnépszerűbbek nonstop nyitva tartanak, előfordul, hogy hajnalban térnek be a vendégek. A Dr. Zhivago Grand Café a moszkvaiak körében....

Tovább a cikkre >>

Egy év a konyhámban – ezernyi öröm, száz recept – Megjelent az új szakácskönyvem!

Boldogan és örömmel jelentem, hogy a 21.század kiadó gondozásában megjelent a legújabb (sorban a –bruttósítva számolt – tizenharmadik) szakácskönyvem, amelynek címe: Egy év a konyhámban. Frissen, ropogósan jött ki a nyomdából, és már kapható a könyvesboltokban és természetesen online is rendelhető. Az első dedikálás november 24-én, szombaton délután lesz a Láng Téka Könyvesboltban a Pozsonyi úton. Ilyen nagy, saját köteten....

Tovább a cikkre >>

Vinegret – orosz céklasaláta

Az ember lánya gyanútlanul megérkezik Moszkvába, különösebb elképzelések nélkül, vagy éppen képzeletbeli elvárásokkal. Mindenki riogat, hogy a város hatalmas, szürke és személytelen. Ehhez képest kiderül, hogy Moszkva az egyik legizgalmasabb, legérdekesebb úticél, amely a többséget jó értelemben véve sokkolja és lenyűgözi. Mindenütt makulátlan tisztaság, kissé túlzóan giccses, de rendkívül látványos pompa, fények és csillogás, impozáns épületek, széles, szédületes sugárutak. Nonstop....

Tovább a cikkre >>

Paprikát, vagy tokajit? – avagy ehető ajándékok a reptéren

  Optimális esetben az ember egy utazásra precízen és alaposan készül, nem csak a saját felszerelését illetően, hanem például az ajándékokkal kapcsolatosan is. Én azonban sajnos last minute művész vagyok, mindent az utolsó percben intézek. Egy szerencsém van: reptérre utálok későn érkezni, nem szeretek idegeskedni, ezerszer inkább kint vagyok akár több órával is korábban, mint hogy akár egy percig is....

Tovább a cikkre >>

Tépett csirke sütőtökös gerslivel

A szezon első tökös étele mindig a klasszikus sütőtökkrémleves szokott lenni, azzal ünneplem az ősz beálltát (ez a bevált, kedvenc receptem hozzá, rengetegen készítitek ez alapján, köszönöm, hogy még ennyi év távlatából is néha megírjátok). Most még azonban nyár és ősz határán lebegünk, az ételek színeiben és hőmérsékletében már évszakváltás történt, nekem azonban még nem akaródzik hivatalosan is tökös, őszi....

Tovább a cikkre >>

Szójaszószos, chilis-fokhagymás uborkasaláta

Paprika, paradicsom, uborka – a nyár elmaradhatatlan kellékei. Már magában is a hőguta legjobb ellenszerei tudnak lenni, de ikonikus nyári fogásaink is elképzelhetetlenek nélkülük, a lecsótól a kovászos uborkáig. Uborka persze egész évben akad, a legjobbak azonban mégiscsak nyáron teremnek. A kiskertészetek és bevállalósabb, vagány termelők fellendülésének köszönhetően pedig már egész komoly uborkaválasztékkal találkozhatunk egy-egy piacon. Sárgás banánuborka, csíkos cseresznyeuborka,....

Tovább a cikkre >>

Csípős-édes, szójaszószos padlizsán

Technikai okokból kifolyólag múlt szombaton kivételesen nem a Lehel piacon intéztem a szokásos heti zöldség- és gyümölcsbeszerzésemet, hanem a Fény utcában. Nem fogok átszokni, de kirándulásnak jó volt, a társasági élet határozottan erősebb, mint itt nálunk a tizenharmadik kerületben. Négy top séffel is összefutottam, az mindenképpen jó jel. Két olyan – hírből már jól ismert - termelőnél is vásároltam, akikhez....

Tovább a cikkre >>

Fűszeres, morzsás szilvás pite

A német konyháról nem feltétlenül a fenséges, kifinomult cukrászsütemények jutnak eszünkbe. Más a helyzet a pékségekkel, ahol már azért lehet csemegézni a jobbnál jobb kenyerek, kiflik és kalácsok között. A sütemények közül is inkább a masszívabb, kelttésztás változatok mennek. Örök kedvenc a morzsás pite, amelyet az évszaknak megfelelő gyümölccsel készítenek, például almával, meggyel, sárgabarackkal. Többféle tésztája létezik, hol vastagabb, élesztős....

Tovább a cikkre >>

Jéghideg, kakukkfüves-zöldcitromos almaleves

Ha megkérdezünk külföldieket, hogy számukra melyek a magyar konyha legfurcsább fogásai, többnyire két étel végez a dobogó első két helyén: az édes – diós, mákos, stb.- tészták, és a hideg, nyári gyümölcslevesek. A többség számára teljesen idegen a sűrű, édes, tejfölös, liszttel habart leves, amelyet inkább desszertként tudnak értelmezni. A hazai csúcsgasztronómia is igyekszik korszerűsíteni ezt a műfajt. Talál az....

Tovább a cikkre >>

Zsályás, lilahagymás, nyári sült zöldbabok

Igaz, hogy a legnagyobb nyár közepén az ember nem feltétlenül szívesen kapcsolja be a sütőjét, de egyrészt az időjárás egyelőre kímél bennünket az elviselhetetlen kánikulától, másrészt van az az étel, amiért megéri bekapcsolni, annyira finom. Arról nem is beszélve, hogy oda sem kell rá figyelni, a sütő elvégzi helyettünk a munkát, tehát tulajdonképpen praktikus is. Pontosan ilyen ez a sült....

Tovább a cikkre >>

Málnás, rozé boros jégkása

Ilyenkor nyáron, a legnagyobb kánikulában legalább három esetben áldom a szép és hasznos MagnesiumMineralizer vízszűrő kancsómat. Egyrészt, amikor sokan vagyunk a konyhámban, például mostanság gyakran azért, mert az ősszel megjelenő, új szakácskönyvemen dolgozunk a kedvenc fotós-stylist csapatommal. Ilyenkor reggeltől estig zajlik a főzés, napi tíz-tizenöt ételt készítünk, és az is előfordul, hogy a legnagyobb kánikula közepette megy egész nap a....

Tovább a cikkre >>

Klasszikus, kapros tökfőzelék

Brooklyni újságírót kalauzoltam szombaton reggel a Lehel-piacon, persze odavolt a piacon uralkodó bőségért, ami most az átlag nyárihoz képest is extrém, egyszerre ért be minden, az egrestől, a málnán át a barackokig, színes babokig, dinnyékig minden van. Körbevezettem, elmeséltem neki az elmesélnivalókat, rácsodálkozott a rácsodálkoznivalókra, majd kifelé indultunk. Itt, az utolsó állomásnál, a savanyúságosnál (ahol én zöldfűszereket szoktam beszerezni) derült....

Tovább a cikkre >>

Segesvári egreses marhahúsleves

Fotók: Erdőháti Áron, styling: László Ágnes Múlt hónapban indult el a Magyar Konyhával karöltve megvalósított projektem, aminek a keretén belül lassan végigfőzöm Kövi Pál: Erdélyi lakoma című kötetének fogásait.  A Magyar Konyha frissen megjelent, nyári, dupla számába ezúttal öt nyári ételt választottam Kövi Pál: Erdélyi lakoma című kötetből: az egresleves (Segesvári egres kachen) már régóta a kedvencek között szerepelt, így....

Tovább a cikkre >>

Egyben töltött kelkáposzta

Egy évtizede álmodozom arról, hogy végigfőzzem az Erdélyi lakoma című könyv összes fogását. Nem Erdélyből származom, nem kötnek ehhez a konyhához gyerekkori, nosztalgikus ízek, ennek ellenére az egyik legkomolyabb és leginspirálóbb szakácskönyvnek tartom Kövi Pál munkáját, amelyet szerintem nem kezelünk méltó helyén. Ezen szeretnék változtatni ezzel a projekttel, amelyet a Magyar Konyhával karöltve kezdtünk el megvalósítani. A patinás magazin oldalain....

Tovább a cikkre >>

1 2 3 84