Most következik az a néhány nehéz hét, amikor fejben már tavaszodik, a piacokon viszont még nem. Az első import- és üvegházi medvehagymák ugyan már felbukkantak, de ne rohanjunk szembe a természettel, érdemes inkább kibekkelni azt az egy-két hetet, amíg megérkeznek a valódiak. Hiába kívánja már a szervezetünk a friss zöldeket, spárgát, epret, ezekre még várni kell egy kicsit. Addig pedig talán elbúcsúztathatjuk a hidegebb hónapokat és a téli hozzávalókat. Még találkozni például az utolsó citrusokkal, talán bejöhetett egy nagyobb szállítmány vérnarancs is, mert számos zöldségesnél lehetett venni. Az alábbi recept ebből készül, de sima narancssal is ki lehet váltani.
Ahhoz képest egyébként, hogy milyen természetesnek vesszük a narancs jelenlétét a hétköznapi konyhai létünkben, meglepő, hogy milyen hosszú és kacskaringós úton jutott el idáig. A kereskedelmi szempontból legfontosabb és legelterjedtebb édes narancs Európában fiatal gyümölcsnek számít. Valójában a mandarin és a pomeló keresztezéséből született. Évszázadokon át csak őshazájában, Kínában élvezték, és csak a fűszerkereskedők révén került végül Európába, az 1400-as években. A portugáloknak köszönhetően a 16. század elejére már az egész mediterrán térségben elterjedt. Különböző fajtái – a keserűtől az édesig, a mag nélküli Navel narancstól a drámai vérnarancsig- oly sokféle módon használhatóak, hogy mellékletet lehetne velük megtölteni.
Az alábbi recept szemtelenül egyszerű, egyetlen, odafigyelést igénylő eleme a karamella elkészítése, ami sűrű, füstös-édes sziruppá olvad össze a narancs levével. Az ízekkel kísérletezhetünk: a cukorhoz adhatunk fűszereket, pl. őrölt kardamomot, fahéjat, narancsvirágvizet, de különleges hatást érünk el, ha finomra aprított friss zöldfűszereket, pl. rozmaringot, vagy kakukkfüvet, esetleg chilit keverünk hozzá. Vaníliafagylalt mindig legyen otthon, öntettel, szósszal, kiegészítőkkel a legjobb desszert, télen, nyáron.
Karamellás vérnarancsragu vaníliafagylalttal
Hozzávalók (4 kis adag)
4 +2 közepes méretű vérnarancs (vagy sima)
3-4 evőkanál narancslikőr, vagy rum
8 dkg kristálycukor
késhegynyi chilipehely
A narancsokat kifilézzük: a gyümölcs két végét levágjuk, vágódeszkára állítjuk. Egy nagyon éles késsel a felső végénél indulva, a gyümölcs kerek formáját szorosan követve, 4-5 darabban, függőlegesen, fentről lefelé haladva, levágjuk a héját, úgy, hogy a gyümölcsön egyáltalán ne maradjon fehér hártya. Ekkor vagy óvatosan kiszeljük a cikkelyeket az elválasztóhártyák közül, vagy felszeleteljük a narancsot. Egy lapos edényben, pl. jénaiban elrendezzük, rányomkodjuk a hártyás részekben megmaradt levet, valamint a deszkán összegyűlt levet. Meglocsoljuk a narancslikőrrel. Elkészítjük a karamellát: a cukrot egyenletesen egy vastag falú, kis lábasba szórjuk, lassú tűzön, keverés nélkül felolvasztjuk, majd karamellizáljuk, amíg szép, sötét borostyán színűvé válik. Óvatosan a narancsra csorgatjuk. Azonnal vékony rétegben rá fog dermedni. Hagyjuk állni kb. 15 percig, ez alatt elkezd a karamellaréteg beleolvadni a lébe. Az egészet leszűrjük, kis nyeles lábasba öntjük a karamellás narancslevet, majd hozzáöntjük még két narancs kinyomott levét. Közepes hőfokon addig forraljuk, amíg sziruposra sűrűsödik. Hagyjuk kissé lehűlni, majd visszaöntjük a narancsfilékre, pici chilipelyhet szórunk bele. A ragut fagylalt mellé adjuk. (Tipp: mivel nagyobb mennyiségű narancshéjunk marad, ezt még filézés előtt lereszelhetjük, szobahőmérsékleten terítsük ki egy konyharuhán, néhány óra alatt szárítsuk meg. Kávéőrlőben kevés kristálycukor hozzáadásával őröljük finomra. Ez a „citruspor” néhány hétig eláll, használhatjuk szárnyasok, sültek bedörzsöléséhez, desszertekre).
