A Nizza-Marseille tengely kedvenc nyárvégi, házias zöldséglevese, a provence-i „soupe au pistou” adja az ihletet ehhez a tartalmas, mégis könnyű fogáshoz, ami kifejezetten közel áll a magyar, levesimádó ízlésünkhöz, és remekül le is lehet fordítani bármelyik piac aktuális kínálatára. A legjobb benne, hogy bármennyi és bármilyen zöldséget elnyel. Három titka van: a rengeteg szezonális, friss zöld (annyi, hogy a sűrűsége....
Tovább a cikkre >>
Pontosabban: hideg, rétegezett, citromos burgonyasaláta, azaz causa rellena, a perui konyha egyik legkedveltebb fogása! Szinte nincs vendégség, buli, vagy összejövetel, amikor ne kerülne asztalra, funkcióját tekintve kb. azt a szerepet tölti be, amit nálunk régebben a franciasaláta. A perui konyha az utóbbi évtizedben üstökösként robbant be a nemzetközi gasztronómia világába. A remek orzságimázsnak (és a mögötte álló, állami stratégiának és....
Tovább a cikkre >>
Magenta színű, cirmos héjával a nyári piac egyik leghívogatóbb zöldsége a fejtőbab, fejtése remek relaxációs feladat (szorgalmas árusoknál szerencsére néha kifejtve is lehet kapni, ne szégyelljünk ezzel élni...). Érthetetlen, hogy a babokkal miért nem bánunk változatosabban, sokkal gyakrabban kellene főznünk! A legfontosabb növényi fehérje, a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy rendszeresen helyet kellene kapnia az étrendünkben, ősi növény, amely évezredes....
Tovább a cikkre >>
Jacques Médecin Nizza egyik legnépszerűbb polgármestere volt, 1966 és 1990 között vezette az ötödik legnagyobb francia várost. Huszonnégy éves regnálásával apját, Jean Médecint követte, aki pedig harminc évig irányította Nizzát, ezzel a család majd hatvan évig töltött be meghatározó szerepet a város életében. Kihívójuk gyakorlatilag sosem akadt, kivéve egy kétéves időszakot a második világháború után, amikor Jeant eltiltották a közélettől....
Tovább a cikkre >>
Mallorca szigete az ötvenes évektől leginkább a tömegturizmus egyik fő helyszíneként ismert, manapság is nagy népszerűségnek örvend különösen a német turisták körében. A Baleár szigetcsoport legnagyobb tagja azonban gazdag történelmi, természeti és kulturális, kulináris örökséget is rejt, ha elmozdulunk az egyébként káprázatos strandoktól. A stratégiai fekvésű szigeten egymást váltották a föníciaiak, a rómaiak és a mórok. A rómaiak nevezték el....
Tovább a cikkre >>
A piacról főzni, sodrásban, az adott nap portékái és hangulat szerint – valószínűleg minden szakács számára a leginspirálóbb főzési műfaj. Semmi kötöttség, semmi extra alapanyag, egyszerűen csak a szezon legjobbja, ami van. A májusi piac már lobbantja a fantáziát, elkezdődött az október végéig tartó bőség, amikor igazán nem kell gondolkozni, hogy mit főzzünk, hiszen a válasz ott vár ránk az....
Tovább a cikkre >>
Minden változik, többek között a magyar konyha és annak hétköznapi alapanyagai is. Ez igényel nyitottságot, tájékozódást, új alapanyagismereteket, valamint azoknak a szakembereknek az elismerését, akik friss perspektívát és új tudást osztanak meg. A klímaváltozás például nyilvánvalóan erősen befolyásolja a mezőgazdaságot és a termő (vagy éppenséggel nem termő) zöldségeket, gyümölcsöket, az azt is jelenti, hogy az eddiginél sokkal komolyabban kell azzal....
Tovább a cikkre >>
Méltatlanul háttérbe szorult a magyar konyhában a nyúlhús fogyasztása, pedig reneszánszát élhetné az egészségtudatos táplálkozásban is. Fehérjében gazdag, zsírtartalma alacsony, soványabb, mint a csirke, ugyanakkor sokkal ízletesebb. Ráadásul rendkívül változatosan készíthető. Akár a magyar ízlésnek biztosan megfelelően rántva, tűzdelve, vagy paprikásként, akár a nemzetközi konyhák által megihletve. A spanyol, francia, olasz konyhákban számtalan receptet találunk, Magyarország erős exportőr (sőt, még....
Tovább a cikkre >>
Párizs pékségeiben és cukrászdáiban december közepétől nagy az izgalom: megjelenik a „királytorta”: a galette des rois, a Vízkereszt és a háromkirályok hagyományos süteménye. Két levelestészta korong közé frangipán, vagyis vajas mandulakrém kerül, ezt az alapot variálják a cukrászok és pékek saját fantáziájuk és kreativitásuk szerint (például csokoládéval, fűszerekkel). A sütemény olyan nagy népszerűségnek örvend, hogy általában január végéig kitolódik a....
Tovább a cikkre >>
Fotó: Erdőháti Áron Prekmurska gibanica, muravidéki rakott rétes, szlovén flódni – tetszőlegesen kiválasztható, hogy kinek melyik elnevezés a legszimpatikusabb. Az azonban egészen biztos, hogy igazi, nagyívű, ünnepi projekt a készítése – sok hozzávaló, sok munka, hosszú sütési idő –cserébe a jól megérdemelt elismerés sem marad el. A leghíresebb szlovén sütemény ma már uniós eredetvédelmi oltalom alatt áll, nagy becsben és....
Tovább a cikkre >>
1992, Tel Aviv, Shenkin Street - Orna Agmon és Ella Shine, két fiatal, bohém pincérnő megnyitják közös éttermüket, ami a következő huszonhat évben a város meghatározó vendéglátó- és találkozóhelyévé válik. Kezdetben csak süteményeket, kekszeket árulnak az apró helyen – hét asztal, egy bárpult -, na meg az ikonikus édesburgonyatócsnit, később teltházas étteremmé növi ki magát. Az Orna és Ella a....
Tovább a cikkre >>
Talán még éppen el lehet csípni néhány utolsó, zöld, éretlen paradicsomot, ami végérvényesen kicsekkolt a szezonból, és már egészen biztosan nem fog beérni. Ha viszont már lemaradtunk róla, akkor az alábbi receptet zöld színű kaliforniai paprikával is nyugodtan elkészíthetjük (sőt, valójában pirossal is). Azért a zöld paradicsommal a legkülönlegesebb, maximum megőrizzük az ötletet jövőre. A zöld, éretlen paradicsomot nem használjuk....
Tovább a cikkre >>
Minden a muszaka ellen szól, csupa piros lámpa a recept. Hosszú a hozzávalók listája. Külön edényben, lassan készülő húsragut kell hozzá főzni. Egy másik lábasban, utolsó percben, klasszikus besamelmártást kell összerittyenteni, ráadásul vajjal (!), liszttel (!), tejjel (!). Egy harmadik edényben, külön kell megsütni a padlizsánkarikákat. Na, de a padlizsán! Az menti meg, mert annak viszont dübörög a szezonja, és....
Tovább a cikkre >>
Aki egyszer megkóstolja Csirmaz István világszínvonalú zámori kecskekrémsajtját (rondin), legszebben karamellizálódó grillsajtját (paneer), vagy telt ízű kecskekefírjét-, joghurtját, annak utána nehéz visszatérni másik hazai, termelői kecskesajtokhoz. Istvánt az ínyencek onnan is ismerhetik, hogy ő gondozta és kínálta anno az eredeti Culinaris (akkor még) pazar sajtpultját. Termékeit néhány kisebb boltban ugyan meg lehet találni (pl. Fény utcai piacon „A sajtos”, budafoki....
Tovább a cikkre >>
A spenótos pite a görög konyha egyik emblematikus fogása, titka pedig a következő hozzávalókban rejlik: kapor, menta, temérdek reszelt citromhéj. Ezek gondoskodnak ugyanis arról, hogy a töltelék ne legyen unalmas és egyhangú. Az egész országban elterjedt, az egyik leghíresebb az észak-nyugati régióból, Epirus városából származó változat, amely a spenót mellett egyéb vadnövényeket és sóskát is tartalmaz. Kisebb-nagyobb kockákra vágva, lehet....
Tovább a cikkre >>
