Magenta színű, cirmos héjával a nyári piac egyik leghívogatóbb zöldsége a fejtőbab, fejtése remek relaxációs feladat (szorgalmas árusoknál szerencsére néha kifejtve is lehet kapni, ne szégyelljünk ezzel élni...). Érthetetlen, hogy a babokkal miért nem bánunk változatosabban, sokkal gyakrabban kellene főznünk! A legfontosabb növényi fehérje, a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy rendszeresen helyet kellene kapnia az étrendünkben, ősi növény, amely évezredes....
Tovább a cikkre >>
Mallorca szigete az ötvenes évektől leginkább a tömegturizmus egyik fő helyszíneként ismert, manapság is nagy népszerűségnek örvend különösen a német turisták körében. A Baleár szigetcsoport legnagyobb tagja azonban gazdag történelmi, természeti és kulturális, kulináris örökséget is rejt, ha elmozdulunk az egyébként káprázatos strandoktól. A stratégiai fekvésű szigeten egymást váltották a föníciaiak, a rómaiak és a mórok. A rómaiak nevezték el....
Tovább a cikkre >>
Méltatlanul háttérbe szorult a magyar konyhában a nyúlhús fogyasztása, pedig reneszánszát élhetné az egészségtudatos táplálkozásban is. Fehérjében gazdag, zsírtartalma alacsony, soványabb, mint a csirke, ugyanakkor sokkal ízletesebb. Ráadásul rendkívül változatosan készíthető. Akár a magyar ízlésnek biztosan megfelelően rántva, tűzdelve, vagy paprikásként, akár a nemzetközi konyhák által megihletve. A spanyol, francia, olasz konyhákban számtalan receptet találunk, Magyarország erős exportőr (sőt, még....
Tovább a cikkre >>
Minden a muszaka ellen szól, csupa piros lámpa a recept. Hosszú a hozzávalók listája. Külön edényben, lassan készülő húsragut kell hozzá főzni. Egy másik lábasban, utolsó percben, klasszikus besamelmártást kell összerittyenteni, ráadásul vajjal (!), liszttel (!), tejjel (!). Egy harmadik edényben, külön kell megsütni a padlizsánkarikákat. Na, de a padlizsán! Az menti meg, mert annak viszont dübörög a szezonja, és....
Tovább a cikkre >>
A tavasszal, koranyáron megérkező friss, új káposztának ugyanolyan kultusza kellene, hogy legyen, mint akár a spárgának! A levelek ilyenkor zsengék, ízesek, édesek, és akár nyersen is kellemes kulináris élményt adnak. Például egy amerikai coleslaw, vagy egy teljesen sima ecetes, sima káposztasaláta formájában. Külön kategóriába tehetjük az ún. csúcsos káposztát (Hispi cabbage), amelynek az utóbbi években séfkörökben igencsak nagy keletje lett,....
Tovább a cikkre >>
A spanyol konyha egyik legjellegzetesebb és legkedveltebb fogása, a rabo de toro, vagyis ököruszályragu, a déli Andalúziából ered, és hagyományosan a bikaviadalok után főzték, a harcban legyőzött bikák farkából. Az állat nemesebb, drágább részeit eladták a henteseknek és a gazdagabbaknak, a kevésbé jómódúak pedig sorban álltak az olcsóbb húsrészekért – fülért, farokért. Egykor az arénák körüli vendéglők és bisztrók étlapjáról....
Tovább a cikkre >>
Az igazán jó sült csirke ritka, mint a fehér holló. Ott kezdődik, hogy a megfelelő – tanyasi, vagy legalábbis szabadtartású – madarat kell hozzá beszerezni, ez a művelet azonban nem lehetetlen (szinte mindegyik termelői piacon van csirkés). A grillcsirkét mindenki imádja. Készítésénél két kihívás merül fel rendre: egyrészt hogy hogyan nem szárad ki a melle, másrészt, hogy hogyan lesz minél....
Tovább a cikkre >>
A feijoada (ejtsd: “fezsuádá) a brazil konyha egyik leghíresebb egytálétele, nagy családi és baráti összejövetelek fogása, brazil nemzeti büszkeség és nemzeti étel. Az elnevezés a feijao (bab) szóból ered. Lassan főtt feketebabragu, ami kifejezetten közel áll a magyar ízléshez, egzotikus fűszer ugyanis nincs benne, mindenféle füstölt és fura húsféle annál inkább. Gyakran marha- és sertéshús, valamint fűszeres kolbász is kerül....
Tovább a cikkre >>
A birsalmakompót kiválóan passzol a Márton-napi libasülthöz. A birsalmakompót főzésénél két dologra érdemes figyelni: egyrészt, hogy ne keverjük a különböző birseket, mert mindnek más a puhulási ideje. A nagyobb méretű, hosszúkás birskörte, az ún. Vranja fajta, jobban bírja a hőkezelést, több idő, mire megpuhul. Ellenben a kerek, molyhos, göcsörtösebb Konstantinápolyi igen hamar szétfő, cserébe bódító az illata. Lényeg, hogy ne....
Tovább a cikkre >>
A ragu: apróra vágott húsból és zöldségből készült fűszeres étel. Jellemzője, hogy ízes mártásban készül, hasonló, kisebb méretűre vágott hozzávalókból, többnyire hosszabb ideig történő, lassú főzéssel. Etimológiája: a francia ragout átvétele német közvetítéssel, az eredetinek megfelelő kiejtéssel történt. A ragouter („étvágyat kelt”) ige származéka a latin eredetű re- („újra”), à („hozzá”) és gout („gusztus, étvágy”) elemekből; utóbbi forrása a latin....
Tovább a cikkre >>
Az igazi, jó kakas (ami nem kakasnak álcázott csirke) egyrészt onnan ismerszik meg, hogy méretes (hacsak nem egy fiatal kiskakas). Másrészt onnan, hogy húsa sötétebb, bőre vastag, és olyan kollagénesre sűrít mindent, hogy az embernek egy falattól összeragad a szája. Majdnem csülkös jegyeket hordoz. Városban kakashoz jutni nem könnyű, ha a beszerzési hadművelet mégis sikerül, annál nagyobb öröm a madár....
Tovább a cikkre >>
Börek, burek, burekas – különböző változatai a Balkánon és a Közel-Keleten is népszerűek. Ahány régió, annyiféle töltelék és forma. A török konyhában is kiemelt szerepe van, többnyire sósan készítik, zöldségekkel, sajttal, túval, spenóttal, krumplival, vagy hússal töltve. Akadnak különlegesebb, helyi verziói is, a grúz határhoz közeli, Rize tartományban például édesen, pudinggal töltve, porcukorral meghintve a legnépszerűbb (ún. laz böregi), a....
Tovább a cikkre >>
Ha a kamránk fűszerekben gazdag és jól felszerelt, akkor néhány szezonális alapanyaggal is bármikor elutazhatunk a világ konyháiba. Hangulattól, időjárástól, utazástól, irodalmi, mozis élménytől, vagy egyéb aktuális inspirációtól függően dönthetünk, hogy merre indulunk. Ha pedig néhány alap-, általános fűszerkeveréket is tartunk otthon, akkor még könnyebb dolgunk van. Ha van garam masala, akkor bármikor, bármiből összedobhatunk egy indiai curryt. Ha akad....
Tovább a cikkre >>
2024: a COCOTTE éve – éljenek a lassú raguk, egytálételek! Idén sok időt és figyelmet szánok a kedvenc műfajomnak: a masszív, öntöttvas lábasban (=cocotte), lassan, alacsony hőfokon sütött-főzött raguknak, egytálételeknek. A témából sorozatot is indítok, és hétről hétre bemutatok egy-egy ilyen ételt. Ami összeköti őket, az elsősorban a főzés technikája: lassan készülnek, minden egy edényben, jellemzően cocotte-ban. Nem ellentrend ez,....
Tovább a cikkre >>
Marhafartő, borjúlábszár, ököruszály, sertéslapocka, velőscsont, fél grillcsirke, esetleg két galamb – húsok a leves főzéséhez. A tálalásnál kockázott juhsajt a főtt zöldségeken, 36 óráig készülő, vajas, pezsgős, édes hagymapüré a főtt húsok alá, végül húslével kikevert magos mustár és snidling a velőscsontra. Kb. így nézett ki Marie-Antoine Caréme, a francia szakácsok királyának, a „la grand cuisine”, vagyis nagy klasszikus francia....
Tovább a cikkre >>
