A mojo picón a Kanári-szigetek specialitása: csípős-savanyú paprikamártás. Maga a mojo szó az összes ottani szósz gyűjtőneve. Viszonylag híg állagú, lehet zöld, vagy piros és rendkívül friss, tüzes. Ecet, vagy citrus hozzáadásával készül, amitől savanykás és kimondottan élénk. Az alapanyaga lehet paprika, különböző magok, menta, petrezselyem, koriander, vagy ezek kombinációja. Kiváló grillezett húsok, halak, zöldségek, vagy sült burgonya mellé. Utóbbihoz....
Tovább a cikkre >>
Címke: koriander
Csípős-savanyú kacsasaláta töpörtyűvel, körtével
Új időszámítás nyílt a budapesti friss koriander piacon. A kérdés különösen érzékenyen érint, mivel hetente több tonnányi koriander fogy a konyhámban, és nagyon ideges tudok lenni, ha a szokásos beszerzési helyeken éppen elfogy, vagy nem érkezett. Ennek most vége. A Kertész utca 29. (Wesselényi u/Dob u. között) megoldott mindent. A Thai Shop-ra a fúziós konyha hazai fő képviselője hívta fel....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Merguez
A merguez kolbász az észak-afrikai konyha egyik jellegzetes fogása, elsősorban Marokkóban, Tunéziában és Algériában népszerű. Sütve, grillezve, ill. kuszkusz mellett fogyasztják. Az 50-es évektől Franciaországban is elterjedt, manapság az egyik legkedveltebb és leghétköznapibb étel. Faszénen grillezve az igazi, annak híján a serpenyő is megteszi a szolgálatot. Mint ahogy még az is belefér, hogy autentikus kolbászkák helyett pogácsákat gyártson az ember.....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Avokádó, mangó, garnéla
Az egyik kedvenc előételem. Különleges alkalmakra, vagy vendégségekre szoktam készíteni, persze azzal a feltétellel, hogy kapok normális érettségű és minőségű avokádót és mangót. Garnélát érdemes tartani a fagyasztóban, sos helyzetekre a legjobb segítség, frisshez úgysem könnyű hozzájutni. Nem tartozik a legolcsóbb alapanyagok közé, viszont csak néhány darabot használ az ember egy-egy ételhez. Ez egy kifejezetten látványos, mutatós étel, ilyen színekkel....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sárgaborsófőzelék korianderrel és chiliolajjal
Nem is tudom, a címben szereplő két alapanyag közül melyik a megosztóbb. Az olvasók egyik fele minden valószínűség szerint a sárgaborsó láttán fordít azonnal hátat, a többiek pedig a korianderre ugranak (de az ugye genetika). Az itt maradó gyűszűnyi csoportot sok szeretettel üdvözlöm. Azt hiszem, a sárgaborsó annyira jellegtelen, hogy még arra sem méltatjuk, hogy igazán szenvedélyesen utáljuk. Mert a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Csípős-szezámos nyelvsaláta
A könnyed bevezető édesköményes salátácska után egy valamelyest ütősebb étel receptje következik, bár valójában ez is egy saláta. Kivételesen nem idézem most be Váncsa István számomra már klasszikussá vált gondolatmenetét a saláta definíciójáról, amelynek konklúziója szerint „Tehát, minden saláta, amit megeszünk. Ha disznósajt, akkor is.”. Hát ez a nyelvsaláta azt hiszem, ezen a pályán mozog. Kedves vega és vegán olvasók,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Kacsa laarb
Váncsa könyvéből a salátafejezet bevezetője az egyik kedvenc passzusom. Azon belül is a követlező mondat „Ugyan a meleg, fokhagymás burgonyasaláta sertéshússal kifejezés nem kellő pontossággal írja le a brassóit, de azért leírja” . Körülbelül hasonló leírás fejezné ki leginkább az alábbi “hússalátát”, amely a thai konyha egyik jellegzetes fogása. Thaiföldön nem kóstoltam, mivel nem voltam, a világ különböző részein látogatott....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Mexikói csípős-savanyú leves ropogós tortillával
Epazote, chicharrón, queso fresco –ezek szerepelnének a hozzávalók listáján, ha igazán autentikus változatban utaznánk. Nézzük sorrendben: az „epazote” mirhafű, enyhén citrusos, kesernyés-ánizsos fűszerlevél, a mexikói konyha egyik fontos kelléke. Chicharrón néven a ropogósra kisütött malacbőr fut, a queso fresco meg egyike a számos különböző fajtájú puhább, vagy keményebb mexikói sajtnak. Helyben mindhárom kerülne a tortilla levesbe. Utóbbi eredetét tekintve abban....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Currys-paradicsomos káposzta
Nyitása óta szinte minden héten ebédeltem a Stand bisztróban. A nemrég nyílt hely mellett legalább két olyan ütős érv szólt, ami miatt már nagyon vártam: egyrészt a jó, számomra praktikus belvárosi elhelyezkedése (Sas utca, a József Attila utcai végén), másrészt Segal Viktor, aki a nevét és szaktudását adta a nyitáshoz, és ezzel bizonyos garanciát a minőségi színvonalra. A bisztró még....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Petrezselymes karalábéfőzelék & bárányfasírt (köfte)
Isztambul hatása alatt, török mámorban, előre elnézést, ha kicsit sok lesz. Nagyon szeretem a török konyha ízeit és alapanyagait (na meg persze a hozzá társított feelinget). Egyébként a török és a magyar konyha nagyon közel áll egymáshoz, az emberek ízlése sem áll távol, a két konyhát szerintem kiválóan lehet ötvözni. Ehhez a szombati török-magyar fúziós ebédhez először a karalábéfőzelék jött.....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült karfiol aszalt gyümölcsökkel
Nemrégiben egy tengerentúli étteremben különleges gasztronómiai élményben volt részem. A menő, belvárosi hely saját tanyával rendelkezik, ahol szinte kivétel nélkül mindent maguk termelnek, az állatokat is ott tartják. Az étlapon többek között olyan fogások szerepelnek, mint pl. a „ma reggeli lágy tojás”, ami pontosan azt takarja, ami, vagyis a tojás sokkal frissebb nemigen lehetne. Az étteremről fogok még részletesebben is....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Csicseriborsóleves kelkáposztával, harissával
= egy jó, tartalmas, forró, téli leves. Bár már hónapok óta dúl az igazi leves szezon, nálam éppen most éri el a csúcspontját. Mostantól kezdve már el lehet kezdeni visszaszámlálni tavaszig –én legalábbis ezt teszem. Addig azonban még lehet variálni az aktuális alapanyagokkal. Éppen nem volt már kedvem kimozdulni a hidegbe, úgyhogy körülnéztem, miből lehetne valami gyors levest összedobni. Találtam....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sütőben sült, karamellizált karfiol
Madame du Barry klassziskurtizán volt, XV. Lajos ágyasaként vált ismertté. Híres szépsége festőket, szobrászokat ihletett, később a Forradalmi Törvényszék mégis halálra ítélte, végül gillotin által kivégeztette. Kiváló szakácsnő volt, számos pompás királyi vacsora menüjét tervezte. Több fogást neveztek el róla, szinte mind karfiolt tartalmaz. Ilyen pl. a tartalmas, tejszínes krémleves (du Barry leves), vagy az articsóka du Barry módra (sűrű....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Gránátalma dióval és korianderrel
Néha rosszul érzem magam, hogy annyit puffogok azon, hogy már megint milyen hozzávalót nem kaptam. Igyekszem azért tudatosan, hogy ne sopánkodjak itt túl sokat azon, hogy nincs a sarki közértben érett avokádó, vagy ricotta, mint ahogy ahhoz Brüsszelben hozzászoktam. Végül is, úgy látom, hogy az égvilágon mindent be lehet itthon szerezni, csak meg kell találni, hogy lehet kényelmesen is hozzájutni....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Paradicsomsaláta egyiptomi szezámos fűszerkeverékkel (dukkah)
Nem mindig a méret a lényeg –nézzük a szezámmag esetét: amilyen pici, már-már észrevehetetlen, olyan jelentős szerep hárul rá a világ konyháiban. Létezését már i.e.1600-ra datálják, ezzel az egyik legősibb fűszerfélének mondható. Eredete vitatott, tény viszont, hogy 2007-ben India és Kína voltak a legnagyobb termelők. Mind a közel-keleti mind az ázsiai konyha teljes mértékben elképzelhetetlen nélküle: előbbiben számos formában előfordul:....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}