Semmi kétség: a török a világ egyik legjobb konyhája. Ezt persze eddig is tudtam, nem nóvum (nem véletlenül szerepel a kedvenceim között). Az ízeken és az alapanyagokon túl, titkát elsősorban a változatosságában és sokrétűségében látom. Minden értelemben és minden irányban óriási spektrumot ölel fel: a legszegényebb népi konyhától kezdve a szultán kedvencéig; az egylírás, utcai makrélás szendvicstől a régi, oszmán....
Tovább a cikkre >>
Search Results for: mák
Kínai omlós csirke
„ Belélegezte a felszálló aromákat. „Finom illata van”. „Még nincs kész.” Közelebb hajolt. „De hát ez nincs is egyben. Azt hittem. Fel van darabolva.” És tökéletesen összeillesztve. „ Igen” mondta. Ez a kuai, falatnyi darabokból áll. „Hogy készült?” „Az utolsó kínai főszakács-ban van”. A csirkét forrásban lévő vízbe teszed….” „Mennyi vízbe?” „ Az a csirkétől függ. Ha egyszer, kétszer elkészíted,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Füstölt marhanyelv, sült cékla salátával
A belsőségekkel szemben leggyakrabban esztétikai problémák merülnek fel. Amíg a legtöbb zöldség és gyümölcs szép (eltekintve a kivételektől), és gusztán néz ki már önmagában is, addig ezekről az alapanyagokról ez a legkevésbé sem mondható el. Hirtelenjében nemigen jut eszembe olyan belsőség, ami kifejezetten jól nézne ki (talán a libamáj, az is inkább feldolgozva). Mindez persze azonban csak a nyávogás, és....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Kókusz szufflé csokoládéöntettel
Ez egy olyan desszert, amelynél komoly veszély áll fenn, hogy nem jut el a véglegesnek szánt szufflé állapotáig. Már az alapmassza ugyanis annyira finom, hogy nálunk kb. a fele csak úgy „eltűnt”. (vietnámi nyári tekercs utáni desszert volt). Úgy kell elképzelni, mintha egy Bounty csoki belseje lenne -krémes, kókuszos, a tojásfehérje ellenére viszonylag tömör, és ahogy rácsorgatott a csokoládéöntettel keveredik,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Harira – hagyományos marokkói ünnepi leves
Az arab világ egyik legjelentősebb ünnepe az iszlám holdév kilencedik hónapjára eső ramadán. Az önfegyelem erősítését és testi-lelki megtisztulást szolgáló harmincnapos böjt alatt (idén szeptember 13-án kezdődött) a hívőknek napkeltétől naplementéig egyetlen falatot, korty folyadékot sem szabad fogyasztaniuk (tiltott továbbá a dohányzás és a szex is). A gasztronómia ilyenkor átlényegül, egy hónapig elsősorban a hagyományokon, illetve a funkcionalitáson alapul. A....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Saláta zöldbabbal, pirított mogyoróval és kókusztejjel
Kék az ég, türkiz a víz, hawaii mintás az ing, a fehér homokba süppedő nyugágy körül pedig fűszoknyás fiúk/ lányok (ízlés szerint) szolgálják fel a jéghideg Piña Coladát. A világ ránk eső részén ez a paradicsomi kép jut eszünkbe a kókuszdió láttán. Arra ritkábban gondolunk, hogy a Föld távolabbi szegleteiben milyen komoly gazdasági, kulturális, kulináris jelentősége van. Gyakorlatilag a pálmafa....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Orecchiette zöldborsóval, szárított paradicsommal, zsályás húsgombóccal
A 2007-es első adag (félig) szárított paradicsomom ezennel el is fogyott, jöhet a következő. Múlt héten látógatóim voltak, ők is részesültek belőle különböző formákban. Legnagyobb sikere talán ennek az egyszerű tésztaételnek volt. Nem vagyok egy nagy tésztás, de az orecchiette (a „kisfül”) igazán levett a lábamról. Ez a hagyományos pugliai tésztaféle kb. 2-3cm átmérőjű, és olyan jó kis vaskos, harapható....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Zöld curry
Néhanapján elvágtatok az itteni ázsiai szupermarketbe, és feltankolok mindenféle jóval. Szószokkal, rizstésztákkal, kókusztejekkel, friss zöldekkel. Ismertekkel, ismeretlenekkel. Akár konkrétan tervezek készíteni velük, akár nem, néhány dolog kivétel nélkül mindig előkerül, pl. a három grácia: galanga+thai citromfű+kaffir lime levél.(Utóbbi egyébként a kínaiaknál nincs, azért át kell menni a szomszédba a thai boltba). Megjegyzem, mindegyik kapható otthon is a szokásos üzletekben (a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Még mindig nem macaron
Ahogy a fogadalmam óta egyre jobban elmélyülök a francia macaron (makron) készítés rejtelmeibe, egyre inkább értem, miért ez a nagy cirkusz. Továbbá minden egyes nem tökéletes végeredmény és további szakirodalom elolvasása után érzem úgy, hogy a helyzet szinte kilátástalan, a közepeshez egyre közelebb, a tökéletestől egyre távolabb kerülök. De csak azért sem adom fel. A tanfolyam rengeteget segített, mert már....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Quinoa sült paprikával, pirított újhagymával és fetával
Nem tudom, ki hogy van vele, engem nagyon izgatnak az ismeretlen hozzávalók. Ha meglátok valahol valami olyan alapanyagot, amelyet még nem kóstoltam, ill. amellyel még soha nem főztem, biztos, hogy kipróbálom. Az sem baj, ha tudom, hogy utána nem fogok tudni gyakran hozzájutni, de annyira hajt az ízlelőbimbóim kíváncsisága, hogy akkor is elkészítem. Ma már annyi forrás van, akár a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
The big fagyi post
Nagy fagyirajongó vagyok (ha még nem derül volna ki). Sorbet, szorbet, sörbet, szörbet, gelato, semifreddo, parfé, who cares, bármelyik jöhet. Csak jó legyen. Már tavaly is készült itt elég sok, most pedig a szezon elején lobbihadjáratot szeretnék indítani, hogy aki még véletlenül nem tette, feltétlenül szerezzen be nyárra (és egyébként is) egy fagyigépet. Ehhez néhány gondolat: * a piacon lévő....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
High-Life-torta
Minden családban ott lapul valamelyik polcon a generációkon át öröklődő, megsárgult, foltos, szakadozott lapokból álló, többször összeragasztgatott, régi szakácskönyv. Benne nagymamáink kézírása, feljegyzései, az oldalak között egy-egy megbújó, dohos szagú kockás papír, rajta az ismerős sütemény leírása. A receptek mellé itt-ott rövid személyes kiegészítés vagy minősítés (nagyon finom). Az utolsó, üres oldalakon pár saját tipp, az enyémben gombóc és sajtos....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Langyos tavaszi zöldek ropogós morzsával
A Nagycsarnokban ezúttal igen ambivalens érzésekkel járkáltam. Egyfelől irigykedve nézegettem a nagy halom friss sóskákat, zöldpaprikákat, retekcsokrokat (valamint megvettem a szokásos fehérrépa-karalábé-zeller triót a húsleveshez), másfelől elszörnyedve és hitetlenkedve álltam le néhány stand előtt. A szó szerint rohadó banán, padlizsán és kaliforniai paprika, amelyet más országban már fele ilyen állapotában sem lehetne kitenni, igencsak sokkolt. Nagyon nehezemre esett, hogy ne....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Csillagok, csillagok, mondjátok el nekem…
A Bella Martha az egyik kedvenc gasztronómiai témájú filmem, tele van finom zenékkel és főzőjelenetekkel. Az eredetileg német alkotásnak hamarosan érkezik az amerikai remake-je is. Vajon az új változatban milyen lesz az egyik legjobb jelenet: Martha, a szomorú szakácsnő egy hajnalban gőzölgő lábasból és a jóképű olasz séf kanalából találgatja az összetevőket, bekötött szemmel? Szinte látni lehet az ízeket. Konyak,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Parmezános keksz kecskesajtkrémmel
A Vigyázz, kész, főzz! gasztroblogos játék III. kiadásának témája „vendégváró falatok”. A mostani forduló házigazdája, kicsivú igen praktikus megközelítéssel határozta meg a tematikát – húsvét táján biztosan sokan nézegetnek majd ilyen receptek után. (Apropó, húsvét, miért kereste múlt héten annyi ember, hogy „mi az a tengeri makk??) Hogy valami csavar is legyen a feladatban, magam számára annyiban nehezítettem, hogy ugyanazt....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
