Kék az ég, türkiz a víz, hawaii mintás az ing, a fehér homokba süppedő nyugágy körül pedig fűszoknyás fiúk/ lányok (ízlés szerint) szolgálják fel a jéghideg Piña Coladát. A világ ránk eső részén ez a paradicsomi kép jut eszünkbe a kókuszdió láttán. Arra ritkábban gondolunk, hogy a Föld távolabbi szegleteiben milyen komoly gazdasági, kulturális, kulináris jelentősége van. Gyakorlatilag a pálmafa....
Tovább a cikkre >>
Search Results for: mák
Orecchiette zöldborsóval, szárított paradicsommal, zsályás húsgombóccal
A 2007-es első adag (félig) szárított paradicsomom ezennel el is fogyott, jöhet a következő. Múlt héten látógatóim voltak, ők is részesültek belőle különböző formákban. Legnagyobb sikere talán ennek az egyszerű tésztaételnek volt. Nem vagyok egy nagy tésztás, de az orecchiette (a „kisfül”) igazán levett a lábamról. Ez a hagyományos pugliai tésztaféle kb. 2-3cm átmérőjű, és olyan jó kis vaskos, harapható....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Zöld curry
Néhanapján elvágtatok az itteni ázsiai szupermarketbe, és feltankolok mindenféle jóval. Szószokkal, rizstésztákkal, kókusztejekkel, friss zöldekkel. Ismertekkel, ismeretlenekkel. Akár konkrétan tervezek készíteni velük, akár nem, néhány dolog kivétel nélkül mindig előkerül, pl. a három grácia: galanga+thai citromfű+kaffir lime levél.(Utóbbi egyébként a kínaiaknál nincs, azért át kell menni a szomszédba a thai boltba). Megjegyzem, mindegyik kapható otthon is a szokásos üzletekben (a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Még mindig nem macaron
Ahogy a fogadalmam óta egyre jobban elmélyülök a francia macaron (makron) készítés rejtelmeibe, egyre inkább értem, miért ez a nagy cirkusz. Továbbá minden egyes nem tökéletes végeredmény és további szakirodalom elolvasása után érzem úgy, hogy a helyzet szinte kilátástalan, a közepeshez egyre közelebb, a tökéletestől egyre távolabb kerülök. De csak azért sem adom fel. A tanfolyam rengeteget segített, mert már....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Quinoa sült paprikával, pirított újhagymával és fetával
Nem tudom, ki hogy van vele, engem nagyon izgatnak az ismeretlen hozzávalók. Ha meglátok valahol valami olyan alapanyagot, amelyet még nem kóstoltam, ill. amellyel még soha nem főztem, biztos, hogy kipróbálom. Az sem baj, ha tudom, hogy utána nem fogok tudni gyakran hozzájutni, de annyira hajt az ízlelőbimbóim kíváncsisága, hogy akkor is elkészítem. Ma már annyi forrás van, akár a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
The big fagyi post
Nagy fagyirajongó vagyok (ha még nem derül volna ki). Sorbet, szorbet, sörbet, szörbet, gelato, semifreddo, parfé, who cares, bármelyik jöhet. Csak jó legyen. Már tavaly is készült itt elég sok, most pedig a szezon elején lobbihadjáratot szeretnék indítani, hogy aki még véletlenül nem tette, feltétlenül szerezzen be nyárra (és egyébként is) egy fagyigépet. Ehhez néhány gondolat: * a piacon lévő....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
High-Life-torta
Minden családban ott lapul valamelyik polcon a generációkon át öröklődő, megsárgult, foltos, szakadozott lapokból álló, többször összeragasztgatott, régi szakácskönyv. Benne nagymamáink kézírása, feljegyzései, az oldalak között egy-egy megbújó, dohos szagú kockás papír, rajta az ismerős sütemény leírása. A receptek mellé itt-ott rövid személyes kiegészítés vagy minősítés (nagyon finom). Az utolsó, üres oldalakon pár saját tipp, az enyémben gombóc és sajtos....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Langyos tavaszi zöldek ropogós morzsával
A Nagycsarnokban ezúttal igen ambivalens érzésekkel járkáltam. Egyfelől irigykedve nézegettem a nagy halom friss sóskákat, zöldpaprikákat, retekcsokrokat (valamint megvettem a szokásos fehérrépa-karalábé-zeller triót a húsleveshez), másfelől elszörnyedve és hitetlenkedve álltam le néhány stand előtt. A szó szerint rohadó banán, padlizsán és kaliforniai paprika, amelyet más országban már fele ilyen állapotában sem lehetne kitenni, igencsak sokkolt. Nagyon nehezemre esett, hogy ne....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Csillagok, csillagok, mondjátok el nekem…
A Bella Martha az egyik kedvenc gasztronómiai témájú filmem, tele van finom zenékkel és főzőjelenetekkel. Az eredetileg német alkotásnak hamarosan érkezik az amerikai remake-je is. Vajon az új változatban milyen lesz az egyik legjobb jelenet: Martha, a szomorú szakácsnő egy hajnalban gőzölgő lábasból és a jóképű olasz séf kanalából találgatja az összetevőket, bekötött szemmel? Szinte látni lehet az ízeket. Konyak,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Parmezános keksz kecskesajtkrémmel
A Vigyázz, kész, főzz! gasztroblogos játék III. kiadásának témája „vendégváró falatok”. A mostani forduló házigazdája, kicsivú igen praktikus megközelítéssel határozta meg a tematikát – húsvét táján biztosan sokan nézegetnek majd ilyen receptek után. (Apropó, húsvét, miért kereste múlt héten annyi ember, hogy „mi az a tengeri makk??) Hogy valami csavar is legyen a feladatban, magam számára annyiban nehezítettem, hogy ugyanazt....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Háromhagymás cukkinileves
Ez a leves nálam vendégváró. Nem is tudom, hogy megszokásból, nosztalgiából, vagy gyakorlatias okokból, de gyakran, amikor olyan időpontban érkeznek látogatók, (pl. késő este, vagy délelőtt), hogy nem tudom pontosan, hogy lesz-e evés a vége, vagy nem (ki lehet találni, hogy az esetek 99%-ban mi a válasz), ezt főzöm. Anyukámtól lestem, így ahányszor készítem, mindig rá gondolok. Az ő verzióját....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Kandírozott kumquat
Az is jó dolog, hogy itt Brüsszelben olyan gyümölcsforgalom van, hogy még az egzotikus, különleges fajták esetében is követni lehet, hogy mikor van szezonjuk. Vegyük pl. a kumquat-ot. Ezt a gyümölcsöt azt hiszem előtte otthon nem is ettem még soha, csak itt kötöttünk szoros ismerettséget. Így most már tudom róla, hogy általában tél vége felé érkezik. Idén azonban valami lehetett....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Baszkföld –gasztrobeszámoló I.
Ha B. barátnőm nem költözik oda, egyáltalán nem biztos, hogy valaha eljutok Baszkföldre. Talán eszembe sem jut, hogy pont Bilbao-ba utazzam. Micsoda veszteség lett volna! Elnézést, ha egy picit túlcsordul, de annyira le vagyok nyűgözve, ilyen kevés ott töltött nap után alig tudok betelni ezzel a vidékkel. Új helyre utazni mindig izgalmas dolog, úgy, hogy ott élő barát szemén keresztül....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Főzőnapló
Cs: háromhagymás cukkinileves. P: saláta, grillezett haloumi sajt. Sz (Köln): pirított póréhagyma, fokhagymás garnéla. V (Gent): Húsleves gyöngytyúkból, főtt hús+tormás almamártás. H (vendégek): csípős-savanyú gyöngytyúksaláta, thai curry (hal, garnéla, édesburgonya, zöldbab), ananász-sorbet. K: sült karfiol, mártogatós (tényleg semmi mást nem ettünk??). Sz: parmezános, póréhagymás krumplipüré, füstölt libamell. Cs: Boursin-nel töltött csirkemell, sült cékla. P: fokhagymás, fehérboros feketekagyló. Sz (Lille): avokádó+rákkoktél,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Francia mandulás sütemény
Párizs, Montmartre, Sacré-Coeur. A séta után átfagyva keressük a helyet, ahol kinéz egy forró leves. Mivel azonban vasárnap van, minden valamirevaló étterem zárva. Egyszer csak kígyózó sor, helyiek tűnnek fel ropogós, meleg bagettekkel. Betérünk a Coquelicot, azaz Pipacs nevű pékségbe. Még meleg étel is kapható. Ehetetlen. A pult mögött összeszokott csapat, intenzíven kommunikálnak egymással és a kuncsaftokkal. Sürgés-forgás, hatalmas tepsik,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
