A lecsószezon utolsó napjaiban még véletlenül sem szeretnék belemenni gasztrotörténeti eszmefuttatásokba, sem konyhatechnológiai vitákba – az elmúlt, nyári hónapokban úgyis mindenki kifőzte és kidiskurálta magát lecsóügyileg. A paprika, vs. paradicsom arányairól, a szeletelési formákról és irányokról, vagy éppen a pirospaprika szükségességéről szóló tanácskozásokat majd jövőre lehet folytatni, addig viszont jöjjön még egy utolsó recept, ami talán minden oldalnak kedves lesz.....
Tovább a cikkre >>
Nem vagyunk nagy befőzők, de néhány éve csak elkezdtük feltölteni a polcokat– a kunmadarasi falusi házunkban igazi, hűvös kamránk van, megfelelő hellyel és hőmérséklettel, ráadásul a környéken a legjobb minőségű zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutunk, amiket szívesen elteszünk télire. A tiszafüredi meggyből olyan befőtt készül, ami megszólal, a tiszaszőlősi Hadászi-tanya gyönyörű, érett paprikájából és paradicsomából pedig pazar házi paradicsomlé és a....
Tovább a cikkre >>
New York-ban 2017-ben tört ki a babka boom, nem meglepő módon egy ügyes píáros munkáját dicsérte az, hogy az egyik legfelkapottabb sütemény lett. A zsidó eredetű, csokoládéval csavart, látványos kalácsot eredetileg maradék barhesz tésztából nyújtották a háziasszonyok – lekvárt, magokat töltöttek bele, úgy sütötték. A csokoládét csak később adták hozzá a New York-ba érkező, zsidó bevándorlók. Hogy a káosz még....
Tovább a cikkre >>
Tiszaszentimre egy apró, kétezer lakosú alföldi falu a Tisza-tó és a Hortobágy mellett. Rögös az út, amin az ember eljut odáig, de csinos, felújított a templomtornya, él ott jónéhány, a pusztai, falusi nyugalmat kereső holland nyugdíjas és néhány ambíciózus fiatal. Tiszaszentimrének még saját paprikaőrlő manufaktúrája is van. A falu szélén, ahol egykor kocsma állt, él egy fiatal házaspár három kisgyerekkel,....
Tovább a cikkre >>
Csillapíthatatlan főzelékmániám szűnni nem akar, kétségtelenül az egyik kedvenc hétköznapi fogásom. Már a magyar konyha elkötelezett, külföldi séf rajongói is a megfelelő nemzetközi kifejezés megalkotásán vannak, hogy az országon kívül is főzelékfanokat tudjunk toborozni. Ilyenkor ráadásul egy percig sem kell gondolkozni, miből főzze az ember, a piaci kínálat adja magát. A spárga csúcson, árban nem fog már lejjebb menni, már....
Tovább a cikkre >>
Ha megkérdezünk külföldieket, hogy számukra melyek a magyar konyha legfurcsább fogásai, többnyire két étel végez a dobogó első két helyén: az édes – diós, mákos, stb.- tészták, és a hideg, nyári gyümölcslevesek. A többség számára teljesen idegen a sűrű, édes, tejfölös, liszttel habart leves, amelyet inkább desszertként tudnak értelmezni. A hazai csúcsgasztronómia is igyekszik korszerűsíteni ezt a műfajt. Talál az....
Tovább a cikkre >>
Brooklyni újságírót kalauzoltam szombaton reggel a Lehel-piacon, persze odavolt a piacon uralkodó bőségért, ami most az átlag nyárihoz képest is extrém, egyszerre ért be minden, az egrestől, a málnán át a barackokig, színes babokig, dinnyékig minden van. Körbevezettem, elmeséltem neki az elmesélnivalókat, rácsodálkozott a rácsodálkoznivalókra, majd kifelé indultunk. Itt, az utolsó állomásnál, a savanyúságosnál (ahol én zöldfűszereket szoktam beszerezni) derült....
Tovább a cikkre >>
Bécsi, vagy pesti cukrász készítette az eredetit, és az Esterházy család kedvence volt. Nagyjából ennyit említ a legtöbb forrás, amikor az egyik legjobb monarchiás torta történetére kerül sor. Receptből is kb. annyi, ahány Esterházy, az enyém többnek az ötvözete. A klasszikus változattól két fő pontban tér el: a tömény, nehéz vajas krém helyett tejszínhabbal lazított, főzött vaníliakrémet ajánlok. A tetejéről....
Tovább a cikkre >>
Amikor a 34-es úton a távolban felbukkan a kunmadarasi templom, akkor már átjár a megérkezés öröme. Nyáron buja és zöld a kert, ősszel száraz narancssárgában úszik minden, és a napfény annyira vakít, hogy amikor a kertből bemegyek a verandára, percekig kell pislogni, hogy újra lássak. Ez a kedvenc évszakom itt. A Ferdinánd számomra egyenlő a kunmadarasi nyarakkal és emlékekkel, Nagymamám bajnoka....
Tovább a cikkre >>
Nemrégiben egy olyan feladatra kaptam felkérést, amely igencsak megmozgatta a fantáziámat. A reptére, azaz a Budapest Airport és az azon belül található Heinemann duty free shop arra kért, hogy egy olyan menüt állítsak össze, amelyben a reptéren kapható hungarikumokat használom fel. Mivel magam is rengeteget utazom, és mindig körbejárom a duty free shop-ot, a feladat nagyon közel állt hozzám. Végül a....
Tovább a cikkre >>
Hol vannak már a csirizes, túlfőzött, monoton, rosszemlékű menzafőzelékek! A főzelékek új generációjával egy egészen újfajta szellemiség jelent meg: nem az a legfontosabb szempont, hogy minél laktatóbbak és gazdaságosabbak legyen, hanem hogy az évszakkal haladva a zöldségekből a legjobbat hozzuk ki, ezzel pedig megdicsőüljön az egyébként húsközpontú magyar konyha leggyakoribb, leghétköznapibb, mégis mostohaként kezelt fogása.Az újgenerációs főzelékekben az a legjobb,....
Tovább a cikkre >>
Harissa reggel, harissa este, harissa mindenkor. Akár a tunéziai konyha mottója is lehetne, hiszen az észak-afrikai ország kevéssé ismert gasztronómiájának nélkülözhetetlen hozzávalója, amolyan nemzeti “erőspista”. Alapja a napon szárított, kimagozott chilipaprika, amelyet meleg vízbe áztatnak, majd fokhagymával, sóval és köménymaggal ledarálnak. Robotgépről szó sem lehet, mert az szétroncsolná a rostokat, továbbá a tunéziaiak számára legfinomabb, legszentebb, hagyományos változatba egyéb fűszerek....
Tovább a cikkre >>
A töltött libanyak elkészítésében az első kihívás a libanyakbőr beszerzése. Fogalmam sincs, hogy a hízott libamáj és liba hazájában vajon mi történhet a libák nyakával? Pontosabban fogalmazva, azok bőrével. Tapasztalatom szerint az ugyanis hiánycikk, úgy kell érte könyörögni pult alól. (Most a Lehelen a Lumi hentes melletti szárnyas pultnál kaptam). Vehet az ember ugyan libanyakat, és maga lenyúzhatja róla a....
Tovább a cikkre >>
Amikor külföldön tartok magyar főzőbemutatót, mindig igyekszem olyan ételt kigondolni, amivel a magyar konyhát valamelyest az adott ország gasztronómiai kontextusába tudom helyezni. Egy 30-60 perces főzés alatt két célom szokott lenni: egyrészt, hogy felkeltsem az érdeklődést a magyar konyha iránt, és sok hívószóval kedvet csináljak ahhoz, hogy eljöjjenek megtapasztalni, hogy mennyi minden történt a gasztronómiánkban az elmúlt években. Másrészt, hogy....
Tovább a cikkre >>
Azoknak ajánlom az alábbi, ázsiai ihletésű lencsesalátát, akik idén a hagyományos lencsefőzelék, vagy lencseleves mellett szívesen kipróbálnak valami mást is. Esetleg azoknak, akik utolsó percre keresnek lencsés receptet, ez ugyanis bár különleges – hamar elkészül és egyszerű. A vöröslencse egyébként is nagyszerű alapanyag, mindig tartok itthon, egyetlen hátránya, hogy sajnos a főzés során elveszíti szép korall színét, és átvált kevésbé....
Tovább a cikkre >>
){kind=link}
