Dongbei padlizsánragu (Di san xian)

Római köményes, csilis birkanyárs, ötfűszeres, szójaszószos, cupákos csirkelábragu és bambuszpárolóban érkező, leveses tésztabatyu (xiao long bao) az egyes standnál. Sistergő, brutálcsípős olajban és szecsuáni borsban úszó egész hal, vagy halfilé a hatos bódénál. Frissen sütött jianbing, az egyik legnépszerűbb kínai töltött palacsinta az erre specializálódott hetes standnál. A kőbányai Chinatown-ban, azaz a rohamléptekben fejlődő, és kiváló, autentikus éttermeknek is otthont....

Tovább a cikkre >>

Japchae – koreai, zöldséges üvegtészta

Aki rendszeresen követ, annak nem árulok el újdonságot azzal, hogy pár éve teljesen a koreai konyha rabjává váltam, rendesen el is mélyedtem benne – jártam főzőtanfolyamra a Koreai Kulturális Központban, komoly gasztrotúrán Szöulban, kimchi workshopon, szerveztünk koreai pop up vacsorát, és törzsvásárló lettem a koreai szupermarketben a Honvéd utcában (és a Rózsadomb Centerben). Jónéhány koreai recept és poszt várat magára,....

Tovább a cikkre >>

Csípős, mázas csirkeszárnyak koreai újhagymaszársalátával

A majd tízhétnyi kijárási korlátozás és karantén kétségkívül többségünk kulináris szokásain is nyomott hagyott. Sokakra most szakadt életében először a nagyüzemi, mindennapos menzáztatás, ilyen gyakran és ilyen sokat még soha nem főztünk kollektíven. Születtek új hagyományok, új rítusok, új felfedezések és visszatérő családi kedvencek. Valamint az alábbi tíz, összefoglaló következtetés is: 1. A jó tervezésre érdemes időt szánni. A konkrét....

Tovább a cikkre >>

Páros receptek: Szójás-szezámos spenót & medvehagymás, zöldséges pirított rizs

Az önkéntes karanténom kilencedik napján érkezett el az a pillanat, amikor ellenállhatatlan gusztust éreztem valamilyen karakteres, keleti – sós-édes-csípős –ízre. Az első napokban kifejezetten egyszerű, házias, hétköznapi fogásokra vágytam – húsleves, tojásos nokedli, bableves, sok saláta – a második héten viszont elkezdtek hiányozni azok az ízek, amiket „békeidőkben” a hétköznapok során gyakran eszem és főzök is. Habár a kamrám felszereltsége....

Tovább a cikkre >>

Munkaigényes, de gyors és pazar miso ramen

Shio, shoyu, miso, tonkotsu. Asahikawa, Hakodate, Hakata, Sapporo, Tokyo, Kitakata, Takayama, Wakayama. Csak néhány féle a létező többtucat, Kínából eredő, de Japánban befutó, kultikus tésztalevesből, amiből fajta és regionális hovatartozás szerint is számtalan változat akad. A ramen szép világa bonyolult, elkészítése pedig művészet, amit japán mesterei évtizedeken át tökéletesítenek. Adott stílusát mindig a lé, a tészta és a feltétek izgalmas....

Tovább a cikkre >>

Egyszemélyes ebédek: wok-os pirított rizstészta zöldségekkel

Beszéljünk az egyszemélyes ebédekről. Akadnak ugyanis a főzni szeretők között olyanok is, akik kimondottan abban érdekeltek, hogy kis mennyiségben, maradéktalanul, minél gyorsabban és egyszerűbben készítsenek el maguknak egy fogást. Szabadúszók, otthonról dolgozók, egyetemisták, aktív idősebbek, egyedülállók, írók, grafikusok, magányosan alkotó művészek, üdvözletem. Akik nem mindig elégednek meg egy szendviccsel, vagy házhoz rendeléssel, hanem szívesen szánnak egy félórányi szünetet az étel....

Tovább a cikkre >>

Ázsiai, csípős-savanyú rizstésztasaláta (maradék pulykasülttel)

Üdvözlök mindenkit a nagy karácsonyi trakták után. A halászlevek, töltött káposzták és bejglihegyek után a többség örül, ha nem egy újabb tartalmas, nehéz fogást kell enni, különösen jólesnek ilyenkor a saláták és zöldségételek.Éppen ezért a mai vendégségre főleg ilyenekkel igyekeztem előállni. A december 27. bevásárlás és friss árubeszerzés szempontjából nem egy szerencsés nap, a piac még alszik, a hentesnél alig....

Tovább a cikkre >>

Tajvani sertéshúsos buci (Hu Jiao Bing)

Taipei, Raohe Night Market, vagyis éjszakai piac. Egyike a tajvani főváros nyüzsgő, fülledt, éjjeli evőpiacainak, ahol éjfékor is dübörög az élet. Munka, vagy egyetem után itt kerül sor a baráti találkozókra (nem véletlen az sem, hogy sok a sós, és/vagy olajban sütött snack – jólesik utánuk az a pár pohár sör). A legmenőbb éjjeli piacok az egyetemek közelében vannak, a....

Tovább a cikkre >>

Szumákos-szezámmagos rántott csirke

Néha arról ábrándozom, milyen izgalmas lenne egy gasztronómiai időutazás. Visszamennék az időben, mondjuk az ókori Rómába, és végig ennék egy akkori „kóstoló menüt”. Vajon mennyiben különbözne az összhatás a ma megszokott ízektől? Milyen volt a savanyú, amikor még nem volt citrom, a sós, amikor még mindent garummal (erjesztett halszósz) sóztak, vagy az édes, amikor a cukor sem az volt, ami....

Tovább a cikkre >>

Sült karfiol aszalt gyümölcsökkel

Nemrégiben egy tengerentúli étteremben különleges gasztronómiai élményben volt részem. A menő, belvárosi hely saját tanyával rendelkezik, ahol szinte kivétel nélkül mindent maguk termelnek, az állatokat is ott tartják. Az étlapon többek között olyan fogások szerepelnek, mint pl. a „ma reggeli lágy tojás”, ami pontosan azt takarja, ami, vagyis a tojás sokkal frissebb nemigen lehetne. Az étteremről fogok még részletesebben is....

Tovább a cikkre >>

Paradicsomsaláta egyiptomi szezámos fűszerkeverékkel (dukkah)

Nem mindig a méret a lényeg –nézzük a szezámmag esetét: amilyen pici, már-már észrevehetetlen, olyan jelentős szerep hárul rá a világ konyháiban. Létezését már i.e.1600-ra datálják, ezzel az egyik legősibb fűszerfélének mondható. Eredete vitatott, tény viszont, hogy 2007-ben India és Kína voltak a legnagyobb termelők. Mind a közel-keleti mind az ázsiai konyha teljes mértékben elképzelhetetlen nélküle: előbbiben számos formában előfordul:....

Tovább a cikkre >>

Vasárnapi dilemma, majd tőkehal, koriander, menta

A vasárnap reggel. Az minden egyes alkalommal (már amikor itthon vagyok), ugyanaz a dilemma. Menni, vagy nem menni – ez itt a kérdés. Az egyik legnagyobb brüsszeli piac ilyenkor zajlik (a brüsszeli nemzetközi pályaudvar parkolója alakul át ilyenkor), vétek kihagyni. Bár számos más lehetőség is szóba jöhetne (szerda esténként pl. hangulatos, társasági eseménynek számító, menő kis piac van a Place....

Tovább a cikkre >>

Édes-savanyú, színes uborkasaláta

Ismerős az, amikor egy ételre valami miatt hirtelen úgy rákattansz, hogy akár egy héten háromszor, négyszer is asztalra kerül? Aztán a lelkesedés persze lehiggad, a fogás akár megint hosszú időre feledésbe merül, majd egyszer csak megint visszatér –vagy nem. Hogy a színekre kiéhezett szem, a vitaminokra vágyó szervezet, vagy a ropogós friss zöldségek teszik, nem tudom, mindenesetre ezt a salátát....

Tovább a cikkre >>

Szezámmagos lazacnyárs gyömbéres chilis öntettel

Az a helyzet, hogy mélyhűtő tisztogatást végzek, mivel jövő hét végén én is elvonulok innen egy kicsit ünnepezni. Úgy látom, bármennyire igyekszem, teljesen ez a művelet nem fog összejönni, pl. a kettes fakkban található termetes egész gyöngytyúk, amit egyszer nagy lelkesen megvettem húsleveshez, nagy valószínűséggel marad ahol van. Viszont felfedeztem, hogy van egy csomó kisebb méretű, pont egy-két személyes adagnyi....

Tovább a cikkre >>