Az első hullám egres ilyenkor, júniusban jelenik meg, utána jön majd egy későbbi, második érési kör is. Az első adagokból kivétel nélkül, hagyományosan mindig a nagy becsben tartott, családi receptünk, nagymamám kulináris hagyatéka, a különleges egreses töltött káposzta készül (igazi szezonja abban a röpke néhány hétben van, amikor egyszerre kapható egres és újkáposzta). Ezt követően jönnek az egyebek – mártások,....
Tovább a cikkre >>
Az egyik kedvenc levesem, tökéletesen bevethető az ünnepi vacsorához. Finnországban találkoztam különböző formáival, ott egyáltalán nem ünnepi, inkább hétköznapi, ahogy a lazac maga is. Előre el lehet készíteni, összesen 400g lazac kell hozzá, és szenzációsan finom. A zöldségeket évszaktól függően lehet variálni, tavasszal zsenge, új sárgarépával, karalábéval készítem, télen jöhet a burgonya, és/vagy az édesburgonya, vagy sütőtök.....
Tovább a cikkre >>
Létezik Bécsben egy szakácskönyv szaküzlet, amit ahányszor arra járok, felkeresek. Az apró könyvesboltokat minden műfajban imádom, egészen más ilyen helyen könyvet venni, mint egy nagy áruházban. A világon számos zseniális szakácskönyv üzlet akad Londontól New York-ig, volt szerencsém elég sokban megfordulni, és mindenütt ugyanazt az érzést tapasztaltam meg, amint beléptem: a megszállottak lelkesedését és a hasonló érdeklődésűek közötti láthatatlan összetartozást.....
Tovább a cikkre >>
Ez egy elegáns, téli krémleves, amelyet a narancs és a sáfrány tesz kicsit ünnepi hangulatúvá, így akár karácsonyi menü részeként is el tudom képzelni. A leves önmagában is nagyon finom, igazán izgalmassá pedig a tálaláskor hozzáadott elemek teszik: az olívaolajban és narancslében marinált, nyers, ropogós, üde édeskömény, az édeskömény zöldje (ha van, akkor adhatunk még hozzá....
Tovább a cikkre >>
Amikor végre elindultam, alig vártam, hogy elhagyjam a várost. Arra sem volt már energiám, hogy rendesen összerakjam a holmimat, ami épp eszembe jutott, esetlegesen behajigáltam a táskámba, semmiben nem volt sem logika, sem felkészülés. Ilyenkor szoktak olyan meglepetések érni, mint hogy például nyár/ősz/tél van. Nyáron is előfordult, hogy egy szál papucsban és pólóban érkeztem meg a szakadó esőben. Azt hiszem,....
Tovább a cikkre >>
Pardon, drága, drága Olvasók, hogy enyhén szólva kissé megkésve kívánok nagyon Boldog Új Évet! Jelentem, élek, főzök, eszem, csak tartottam egy kisebb szünetet, amiből kicsit nyögvenyelősen tértem vissza. A mákos baklavát pedig ezennel eltüntettem, tudom, rém unalmas volt már szembetalálkozni vele. Listák hada sorakozik a főznivaló ötleteimmel, tennivalóimmal, élményeimmel, remélem, lassan (gyorsan) mindhez hozzájutok. Nagyon szépen köszönöm a sok e-mailt....
Tovább a cikkre >>
200 kilométer, az bizony mégiscsak 200 kilométer. Nagyjából ekkora a távolság az olasz csizma és a szárával szemben található sziget, Szardínia között. Mind Korzika mind Tunézia közelebb esik hozzá, mint maga az „anyaföld”, ez a fizikai messzeség is hozzájárul ahhoz, hogy Szardínia kicsit olasz is, meg nem is. A kristálytiszta, türkíz-zöld tenger nyáron rengeteg látogatót vonz, érdemesebb azonban olyankor utazni,....
Tovább a cikkre >>
Először is természetesen nagyon Boldog Új Évet kívánok mindenkinek! Sok utazás, sok főzés és rengeteg bőröndvonszolás után ismét a brüsszeli terepemen vagyok, ahol ugyan nem mínusz, hanem plusz 8 fok van, de ennek ellenére, amióta visszatértem, forró levesekben utazom. Az alábbi tartalmas, sűrű lencséset talán némi túlzás „bouillabaisse-nek” keresztelni, hiszen az indító alapon túl, sem a hozzávalók, sem a technológia....
Tovább a cikkre >>
– Mondd, akkor melyik is az az édeskömény? – kérdezi kétségbeesetten kezdő, de kísérletező kedvű főző barátom (zöldségespult előtt ácsorog bizonytalanul, fülén telefon). – Olyan nagyobb, kerek, fehér gumó, antennáin élénk zöld kapor. – Megtaláltam! Az a sokágú szputnyik, tetején bonszai? – Az az. Az édeskömény (másik nevén ánizskapor, olaszul: finocchio) a zöldségek azon népes csoportjába tartozik, amelyet sokan azonnal....
Tovább a cikkre >>
Még májusban egy hosszú hétvégét Olaszországban, Parma-ban töltöttem a barátaimmal. Rájöttem, hogy utána nem is írtam róla rendes gasztrobeszámolót, aminek igazából leginkább az volt az oka, hogy a hétvégét gasztronómiai szempontból csak részben határozta meg az olasz vonulat, annál sokkal inkább dominált viszont a venezuelai konyha. Félig olasz, félig venezuelai barátom ugyanis egy gyönyörű, tüzes venezuelai lányt vett el feleségül,....
Tovább a cikkre >>
Ebben a levesben az a legjobb, hogy úgy álltam neki, hogy nem szeretem az édesköményt. Leginkább a markáns ánizs íze miatt, amelyet más formában sem kedvelek egyáltalán. Hogy ebben az esetben mégis hogyan kerül a bevásárlókosaramba egy gumó, mai napig rejtély marad. Egész egyszerűen valamilyen titokzatos megfontolásból teljesen spontán leemeltem egyet a szupermarket polcáról és még aznap megcsináltam, kifejezetten azzal....
Tovább a cikkre >>
){kind=link}
){kind=link}
