Rugelach – Hanukarácsonyi barackos-diós kifli

New York-ban ilyentájt sok pékség megtelik ennek a sütinek a fantasztikus illatával és az emberek kilószámra viszik (már amennyiben nincs sztrájk és normálisan tudnak közlekedni..). Egyébként persze máskor is folyamatosan lehet kapni, de nekem ez annyira téli süti, hogy teljesen az ünnepekre asszociálok vele. Már ott New York-ban beleszerettem, sokszor vettem is, de azóta évek óta nem ettem és soha....

Tovább a cikkre >>

Szezámmagos lazacnyárs gyömbéres chilis öntettel

Az a helyzet, hogy mélyhűtő tisztogatást végzek, mivel jövő hét végén én is elvonulok innen egy kicsit ünnepezni. Úgy látom, bármennyire igyekszem, teljesen ez a művelet nem fog összejönni, pl. a kettes fakkban található termetes egész gyöngytyúk, amit egyszer nagy lelkesen megvettem húsleveshez, nagy valószínűséggel marad ahol van. Viszont felfedeztem, hogy van egy csomó kisebb méretű, pont egy-két személyes adagnyi....

Tovább a cikkre >>

Nigella snack-je: meleg fűszeres mogyoró

Végül, de nem utolsósorban, most, hogy így bemutattam a fondü vacsink teljes menüjét, még ez az utolsó, ami kimaradt. Tudom, hogy sokan nem hívei, de én speciell nagyon szeretek előételt készíteni és tálalni, majdnem mindig szokott is nálam lenni. Kivéve, ha: 1. iszonyatosan kicsúszok az időből, 2. olyan étel van, ami elé nem igazán szükséges. Ez utóbbi kategóriába tartozik az....

Tovább a cikkre >>

Miniatűr vaníliás mascarpone-speculoos kehely

Ez volt a desszert a fondü után szombaton. Alapvetően szerintem semmilyen édesség nem passzol a fondü után (esetleg egy kis lájtos csokifondü, anyone?), mert az annyira tömény és laktató és jó sok bor fogy hozzá, hogy eléggé tele lesz az ember a végére. Na de hát, elnézést kérek, csak nem teszem meg én azt a kedves barátnőimmel, hogy nem készítek....

Tovább a cikkre >>

Klasszikus savoyai sajtfondü

Végre beszereztem egy fondü készüléket, amit már vagy két éve tervezek (mire is vártam eddig..?). Persze egy elektromosat, mert a spirituszosat nem mertem bevállalni, vizualizálva a nappaliban fellobbanó lángcsóvákat. Úgyhogy ezt csak be kell dugni a konnektorba és már mehet is a buli..annyira hangulatos ilyenkor télen! (Bár itt Brüsszelben azért annyira nagyon nagy fogcsikorgató tél nem jellemző, de ettől a....

Tovább a cikkre >>

Szerénytelen gyorsjelentés -nyerő sütirecept

Csak egy gyors hír, amit szeretnék megosztani, mert úgy fel vagyok dobva! Tegnap amikor késő este hazajöttem, észleltem, hogy rohamosan megnőtt a blogom nemzetközi forgalma. Ez azért egy szokatlan esemény, tekintettel arra a kis apróságra, hogy ugye magyarul írok. (Egészen meglepő módon egyébként ennek ellenére van néhány nagyon kedves, rendszeresen meglátogató külföldi olvasóm). Szóval, hamarosan kiderült az oka: a legutolsó....

Tovább a cikkre >>

Diós karfiolkrémleves

Nekem télen leveskattanásom van. Teljesen mindegy, hogy miből, mikor, hogyan, legszívesebben mindig azt ennék. Valamelyik leveses receptnél már írtam, hogy itt Brüsszelben nem annyira jók leves kategóriában. Egy étteremben a menün jó esetben max. egy-két fajta leves lesz, abból az egyik valószínűleg halleves, a másik meg valami napi zöldségkrém. De ez utóbbiban sem nagyon jeleskednek, igazán jó levest nem is....

Tovább a cikkre >>

Hajdinalisztes cukkinilepény

Na, ez akár elmehetne valami makrobiotiotista-zenista-norbista-glückista-vegista-na mi van még receptnek, de esküszöm nem annak indult. Egyszerűen finom. Akkor csináltam, amikor múltkor egy vega barátnőmnek főztem vacsorát (ő kapta még a padlizsánt, meg egy sült zöldséges kuszkuszt, arról majd később). A hajdinaliszt (en:buckwheat flour) valami hihetetlenül egészséges dolog, nem győzöm itt olvasni egy dietetikus írásában, hogy micsoda fantasztikus tápanyag értéke van.....

Tovább a cikkre >>

A (szerintem, szerényen) tökéletes csokoládé mousse

A csokimussz-ról, alias mousse au chocolat-ról nekem mindig is két barátom fog eszembe jutni, G. és Sz. akiknél nagyobb csokoládé rajongókat nem nagyon ismerek. (Na jó, egy-kettőt azért ha nagyon muszáj..). G. és Sz. ma, illetve holnap ünneplik születésnapjukat, így ez a mai nekik szól. G. és Sz. hímneműek. Régebben, amikor nagy közös baráti síelések voltak a francia hegyekben, mert....

Tovább a cikkre >>

Sült padlizsán gránátalmaszósszal, joghurttal és tahini-vel

Egyik múltkori írásomban, amelyben a legújabb beszerzett fantasztikus szakácskönyvemről lelkesedtem, említettem, hogy ma már nagyon korlátozom magam újabb könyvek beszerzése terén, leginkább azért, mert fogalmam sincs, hogy majd egyszer Budapesten hova fogom tenni őket. A hatalmas gyűjtemény sok-sok év alatt gyűlt össze és ez idő alatt egyrészt volt alkalmam megtapasztalni, hogy melyik típusú szakácskönyveket szeretem és használom, másrészt megtanultam nagyon....

Tovább a cikkre >>

Édesburgonya sült fokhagymával és fetasajttal

Az édesburgonya szerintem az egyik legfinomabb létező zöldség, nagyon rá lehet szokni. Nem igazán elterjedt a magyar konyhában, ami nem csoda, mivel nem is terem meg ezen az éghajlaton, ugyanis ez alapvetően egy kifejezetten trópusi zöldség (Persze, így elnézve a budapesti 40C-os nyarakat, akár..). Amerikában nagyon népszerű, különösen ilyenkor ősszel és télen, pl. a hagyományos Hálaadás napi nagy pulykamenü elhagyhatatlan....

Tovább a cikkre >>

Marokkói narancssaláta gránátalmával

Hétvégén ebédvendég volt, leves, főétel, laza, de full menü. Bármilyen light-os és egyszerű ebéd van, a desszert semmiképpen nem maradhat el, ez egyértelmű. Viszont a leves és hús után már nem akartam semmi komolyabb tésztás, krémes dolgot csinálni, továbbá volt még néhány gyönyörű, édes narancsom, amit meg kellett menteni az idő nyomától, így lett ez a kis ezeregyéjszakás gyümölcssaláta. Ami....

Tovább a cikkre >>

Fehérrépa & Alma Krémleves

A héten jöttem vissza Budapestről, ilyenkor mindig feltankolok némi kiváló minőségű magyar alapanyaggal. Ezek vagy olyanok, amelyeketet itt Brüsszelben egyáltalán nem lehet kapni, vagy lehet, de a magyar annyival jobb, hogy inkább megutaztatom. Változó rendszerességgel és sorrendben, jellemzően a következő élelmiszerek tartanak velem a Budapest-Brüsszel járaton a kézipoggyászomban: néhány üveg magyar bor, mák, dió, fehérrépa, túró, magyar méz, magyar fokhagyma,....

Tovább a cikkre >>

Narancsos vörösáfonyás „pogácsa”

Amióta írom ezt a gasztroblogot és olvasom a többiekét (főleg külföldieket, mivel magyar nyelvűt nem találtam még), rengeteg receptet jelöltem meg, hogy majd ki kell próbálni valamikor. Persze az ember tényleg nem győz annyit főzni, hogy minden izgalmasan hangzó receptre sor kerüljön, ráadásul az a legritkább alkalom, hogy tényleg a kísérlet kedvéért lehet sütni, főzni, többnyire az étel (meglepő módon)....

Tovább a cikkre >>
1 … 97 98 99 100 101 102