Sáfrányos spagetti, feketekagyló

Azért szerettem nagyon ezt az ételt, mert olyan íz-élményt adott, amelyet igazán ritkán érez az ember. Nem túl gyakran ettem olyan fogást, amelyben ennyire intenzíven, tisztán lehet élvezni a sáfrány különleges, kesernyés aromáját. (Habár, ha belegondolok, pontosan be tudom azonosítani, hogy mikor volt ilyen alkalom utoljára: a Csalogány sáfrányos rizottójánál.) A sáfrány nagyon drága mulatság, azonban olyan kevés mennyiséget kell....

Tovább a cikkre >>

Parmezános-kukoricás sült puding

Mai napig családi legendák, és találós kérdések tárgya, hogy vajon hogy a csudába létezik, hogy míg az egyik- a vidéki- Nagymama, végeláthatatlan órákon át főzte a hatalmas lábasban (a nyári konyhában) a csöves kukoricát, addig a másik –a pesti- úgy tanította, hogy mindössze forrástól számítva tíz perc, és már kész is (természetesen hajával együtt főzzük, csillagom). A módszer tekintetében persze....

Tovább a cikkre >>

Croque-monsieur grillezett gombával, friss petrezselyemmel

Ha vágyott is valaha hírnévre, John Montagu bizonyára nem gondolta, hogy neve néhány száz év elteltével leggyakrabban kulináris témájú eszmefuttatásokban fog felmerülni. Persze, nem kizárt, hogy olyan tehetséges kommunikációs tanácsadója volt, aki már akkor is tudta, hogy enni mindig többen szeretnek majd, mint politizálni. A brit államférfi (1718-1792) Sandwich tartomány negyedik grófja volt, szenvedélyes kártyás – a játékot még az....

Tovább a cikkre >>

Sült paprikába töltött tonhalsaláta

A pesti halárusok és mélyhűtőpultok lehangoló látványa előtt toporogva néha behunyom a szemem, és arról álmodozom, hogy a Nagycsarnok egy része hirtelen hangos, zsúfolt halpiaccá változik. Hajnalban nagydarab férfiak szeletelik a frissen érkezett fogást, feleségük élő rákokat, kagylókat pucol, és tippeket ad, hogy a legfinomabbak. Az étlapokat ellepik a herkentyűk, teraszainkon fokhagymával és friss fűszerekkel grillezett hal illata terjeng. Persze....

Tovább a cikkre >>

Hummusz

Bizonyos évszakokban igazán irigylem más népek étkezési szokásait. A hőmérséklet növekedésével párhuzamosan terelődik a figyelmem a mediterrán és a közel-keleti, ill. észak-afrikai kulináris világ felé. Ilyenkor nem a fűszeres, aromás ragukra, tagine-okra vagy ragacsos, mézes édességeikre fáj a fogam, hanem inkább a sok változatos, zöldséges előételre, amiket terülj-terülj-asztalkám-szerűen tálalnak fel. Már a kis tálakon kínált olajbogyók, sajtok, sült padlizsánok, paprikák....

Tovább a cikkre >>

Spárga flamand módra

A belgákra nem kifejezetten jellemző, hogy bármitől könnyen eksztatikus állapotba kerülnének. A németekről sem feltétlenül az a kép jelenik meg elsőre, amint felajzva, csillogó szemekkel lelkesednek valamiért. Ha nyugodt, rezzenéstelen pókerarcukon mégis ennek jeleit véljük felfedezni, ott nagy valószínűséggel valamilyen ínyenc étel van a dologban. Most helyzet van: ezekben az országokban kitört a spárga-őrület. A már nálunk is egyre népszerűbb....

Tovább a cikkre >>

Zöldfűszeres tojáslepény

„Last recept Három-négy órára tegyünk a hűtőszekrénybe egy üveg jófajta vodkát. Fekete kenyeret, heringet, savanyított uborkát és gombát vágjunk apró falatokra, és rendezzük el egy tányéron. Apró kupicákból jéghidegen igyuk a vodkát. Az első pohár után ne együnk semmit, a második után csak a kenyérből vegyünk, a harmadik után minden megengedett”   Ezzel a recepttel zárul Vladimir és Olga Kaminer:....

Tovább a cikkre >>

Langyos tavaszi zöldek ropogós morzsával

A Nagycsarnokban ezúttal igen ambivalens érzésekkel járkáltam. Egyfelől irigykedve nézegettem a nagy halom friss sóskákat, zöldpaprikákat, retekcsokrokat (valamint megvettem a szokásos fehérrépa-karalábé-zeller triót a húsleveshez), másfelől elszörnyedve és hitetlenkedve álltam le néhány stand előtt. A szó szerint rohadó banán, padlizsán és kaliforniai paprika, amelyet más országban már fele ilyen állapotában sem lehetne kitenni, igencsak sokkolt. Nagyon nehezemre esett, hogy ne....

Tovább a cikkre >>

Citromos, petrezselymes szardínia avokádón

Kezeket fel, mikor bontottatok utoljára egy doboz szardíniát? Elfeledett, divatjamúlt hozzávalónak tűnik, nem igaz? Magam sosem voltam nagy rajongója, nem is igazán emlékszem, vajon hol találkoztam vele utoljára az elmúlt tizenöt évben. Hogy mégis hogy lehet, hogy alábbiakban lelkesen ajánlom, rögtön kiderül. Portugáliába készülve mostanában többször is belefutottam a „vintage sardines”, kifejezésbe, amelynek jelzője alapvetően borra használatos, ebben az értelemben....

Tovább a cikkre >>

Fűszeres sült karfiol

Ez az étel már régóta a repertoárom egyik leggyakrabban előkerülő tagja, és hatalmas kedvenc. Konkrétan 2005. október 23. óta, amikor egy gluténmentes gasztroblogon egy hosszú-hosszú írásban megbújva rátaláltam. Van olyan, hogy egy héten többször is készül, annyira szeretem – akár egyszerű vacsoraként, akár vendégeknek köretként sültekhez. Az igazság az, hogy eddig nem mertem leírni. ??? Hogy miért, az rögtön kiderül.....

Tovább a cikkre >>

Édesburgonya+rukkola+bacon

Valljuk, be, még akkor is, ha a tél nem is igazi tél, azért salátát ilyenkor nem annyira nagyon kíván az ember. Hideg leveleket. Uborkát. Paprikát. Brrr. Más persze a helyzet, ha azokra a levelekre kerül némi anyag. Meleg, sült. Téli zöldség. Esetleg netán még valami hús is. Az édesburgonya ilyenkor az egyik kedvenc zöldségem, és miután szinte mindig van itthon,....

Tovább a cikkre >>

Gorgonzolamártásos, morzsás brokkoli

Valljuk be, viszonylag ritkán fordul elő az emberrel, hogy egy ételhez az inspirációt egy menza adja. (Paraszttarhonya á la ÁPV, anyone?) Márpedig ezzel ez a helyzet. (azt hiszem, több ilyen étel nincs a tarsolyomban) Még kb. 2 évvel ezelőtt egyszer az egyik helyi menzán (JL building) ebédeltem, és annyira ízlett az étel, hogy módosítva reprodukáltam, és azóta is stabil tagja....

Tovább a cikkre >>

Karfiolos téli tabbouleh

Ha most itt tudnék ülni a gépem előtt, és tudnám biztosítani az azonnali interaktivitást, akkor most feltenném a következő találós kérdést: Mi a csalás ebben az ételben? Ideírnám továbbá, hogy az első helyes megfejtő fantasztikus exkluzív gourmet ajándékban részesül, amelyet személyesen postázok Brüsszelből. Sajnos ezt most nem tudom vállalni, így kénytelen vagyok rögtön felfedni a titkot. Ez ugye kicsit úgy....

Tovább a cikkre >>

Édeskömény a la plancha

Még májusban egy hosszú hétvégét Olaszországban, Parma-ban töltöttem a barátaimmal. Rájöttem, hogy utána nem is írtam róla rendes gasztrobeszámolót, aminek igazából leginkább az volt az oka, hogy a hétvégét gasztronómiai szempontból csak részben határozta meg az olasz vonulat, annál sokkal inkább dominált viszont a venezuelai konyha. Félig olasz, félig venezuelai barátom ugyanis egy gyönyörű, tüzes venezuelai lányt vett el feleségül,....

Tovább a cikkre >>

Tésztafészekben tálalt portóis csirke gombával és csirkemájjal

Mitől kap az ember kedvet egy bizonyos étel megfőzéséhez? Szezonja van valaminek, és mindenütt az jön szembe. Meglátok egy gyönyörű minőségű hozzávalót, és megveszem. Valaki mesél róla. Utazom, és ihletet ad az ország gasztronómiája. Találok egy jó receptet. Személyes élményhez, emlékhez, valakihez kötődik. Étteremben eszem, és megpróbálom reprodukálni. Olvasok róla. Vagy például látok egy filmet és megihlet. A Babette lakomája....

Tovább a cikkre >>

1 14 15 16 17 18