2024: a COCOTTE éve – éljenek a lassú raguk, egytálételek! Idén sok időt és figyelmet szánok a kedvenc műfajomnak: a masszív, öntöttvas lábasban (=cocotte), lassan, alacsony hőfokon sütött-főzött raguknak, egytálételeknek. A témából sorozatot is indítok, és hétről hétre bemutatok egy-egy ilyen ételt. Ami összeköti őket, az elsősorban a főzés technikája: lassan készülnek, minden egy edényben, jellemzően cocotte-ban. Nem ellentrend ez,....
Tovább a cikkre >>
A következő hetekben lassan beérnek az utolsó paradicsomok és paprikák, utóbbiból azért most jön még a java: a tűzpiros, vastagabb húsú kápiák már megjelentek a piacokon. Még van időnk befőzni az utolsó adag lecsókat, paradicsomleveket és szószokat, kísérletezni fűszeres, csípős ketchupokkal, kiegészítőkkel. Ezekből aztán számtalan akad világszerte, ha éppen ihletet keresnénk. Mexikói salsák, tunéziai harisszák, indiai csatnik – állagukban, fűszerezésükben....
Tovább a cikkre >>
Ezt a marokkói édességet Nadia Zerouali marokkói-holland szakácsnőtől tanultam, aki a néhány hete, a Marriott Peppers! éttermében megrendezett marokkói pop up vacsora szakácsnője volt. Ezúton is nagyon szépen köszönjük, hogy ilyen sokan eljöttetek!A jellegzetes langyos zöldségsaláták, fűszeres bárányos tagine és kuszkusz főzése mellett a desszertpálya is izgalmasnak bizonyult. Tonnányi mandula, jelentős mennyiségű cukor, továbbá néhány üveg illatos narancsvirágvíz (Nadia saját....
Tovább a cikkre >>
(A fotó a Babka étteremben készült) Ezt a kacsahúsos egytálételt még nyáron publikáltam a Magyar Narancsban, pedig a 30 fokban valószínűleg semmi nem indokolta, hogy ilyen fogás receptjét osszam meg. Hacsak az nem, hogy zseniálisan finom. Mentségére legyen mondva, hogy akkor újkrumplival és zöldségekkel ajánlottam, így kacsa létére mégsem volt annyira nehéz. A narancs és a citrom miatt a téli....
Tovább a cikkre >>
A mojo picón a Kanári-szigetek specialitása: csípős-savanyú paprikamártás. Maga a mojo szó az összes ottani szósz gyűjtőneve. Viszonylag híg állagú, lehet zöld, vagy piros és rendkívül friss, tüzes. Ecet, vagy citrus hozzáadásával készül, amitől savanykás és kimondottan élénk. Az alapanyaga lehet paprika, különböző magok, menta, petrezselyem, koriander, vagy ezek kombinációja. Kiváló grillezett húsok, halak, zöldségek, vagy sült burgonya mellé. Utóbbihoz....
Tovább a cikkre >>
A merguez kolbász az észak-afrikai konyha egyik jellegzetes fogása, elsősorban Marokkóban, Tunéziában és Algériában népszerű. Sütve, grillezve, ill. kuszkusz mellett fogyasztják. Az 50-es évektől Franciaországban is elterjedt, manapság az egyik legkedveltebb és leghétköznapibb étel. Faszénen grillezve az igazi, annak híján a serpenyő is megteszi a szolgálatot. Mint ahogy még az is belefér, hogy autentikus kolbászkák helyett pogácsákat gyártson az ember.....
Tovább a cikkre >>
Az arab világ egyik legjelentősebb ünnepe az iszlám holdév kilencedik hónapjára eső ramadán. Az önfegyelem erősítését és testi-lelki megtisztulást szolgáló harmincnapos böjt alatt (idén szeptember 13-án kezdődött) a hívőknek napkeltétől naplementéig egyetlen falatot, korty folyadékot sem szabad fogyasztaniuk (tiltott továbbá a dohányzás és a szex is). A gasztronómia ilyenkor átlényegül, egy hónapig elsősorban a hagyományokon, illetve a funkcionalitáson alapul. A....
Tovább a cikkre >>
Rabat városában gyalogolunk a medina szűk sikátoraiban: az ajánlott Riad Oudaya felé baktatunk, ahol ínyenc élményre számítunk. Még csak néhány napja vagyunk Marokkóban, számos fogást végigkóstoltunk már, a híres bisteeyát azonban lehetőleg származási városára, Fezre tartogatnánk. Az észak-afrikai ország konyháiban az arab világ más vidékeiről is ismerős ízekkel találkozunk, a nagyvonalú, ünnepi, édes-sós húsos pite azonban unikum, az egész világon....
Tovább a cikkre >>
Marokkóban a narancs elképesztő. Olyan édes, hogy az ember már-már hajlamos azt gondolni, hogy plusz cukrot kevernek bele, pedig dehogy. Az utcán minden sarkon sorakoznak a narancsfacsaró standok, ahol kézzel facsarják a mézédes nedűt. Ezt nagy műanyag üvegekben lehet elvinni (vagy persze helyben fogyasztani). Úgy láttam, hogy az emberek nagy része ezektől az árusoktól szerzi be otthonra a narancslevet. Egy....
Tovább a cikkre >>
Tehát: aki nem szereti a nagyon édes dolgokat, az Marokkóban ne egyen édességet. Ugyanis a sütemények nagy része eszméletlen édes, ragacsos, tömény, mézes dolog, ami az európai ízlésnek (és a férfiaknak) gyakran egyszerűen túl sok. Számomra ellenben ismeretlen az a fogalom, hogy “túl édes”, így boldogan kóstoltam végig az összes különböző süteményt. Erre különösen remek alkalmat biztosított, hogy az egyhónapos....
Tovább a cikkre >>
Marokkó kulináris felfedezése a ramadánra való tekintettel kicsit korlátozottra sikerült (számítottam rá), de azért így is sok mindent kóstoltunk, próbáltunk. Gasztronómiai szempontból számomra a legérdekesebb egyértelműen az a nap volt, amelyet egy (szép) berber szakáccsal töltöttem Fez-ben. Marokkóban a főzés hagyományosan női feladat, mind otthon a családoknál, mind az éttermekben gyakorlatilag kizárólag a nők főznek. Lahcen, a (szép) berber szakács....
Tovább a cikkre >>
(képet egyelőre technikai okok miatt nem tudok feltölteni, amint tudom, pótolom) Nem adtak el a fiúk sem tevéért, sem szőnyegért (200 volt a legmagasabb ajánlat), így élményekkel gazdagon visszatértem a brüsszeli bázisra. Két fontos tanácsom van azok számára, akik Marokkó gasztronómiai oldalát a helyszínen szeretnék felfedezni: 1. Lehetőség szerint ne ramadan hónapja alatt látogassanak az országba, 2. Középszerű, személytelen (és....
Tovább a cikkre >>
Hát igen, a terminológia, a terminológia. Saláta…Egész egyszerűen nincsen fenomenálisabb írás ebben a tárgyban, mint az általam sokat emlegetett Váncsa István szakácskönyvének salátafejezetének bevezetője. Komolyan, kötelező olvasmány mindenkinek, aki egy icipicit is szereti a gasztronómiát. Egy négyoldalas briliáns gondolatív és tudományos elmélkedés arról, hogy mi az konkrétan, hogy saláta. Csak annyit mondok, az utolsó mondat, a végkövetkeztetés a következő: „Tehát,....
Tovább a cikkre >>
Hétvégén ebédvendég volt, leves, főétel, laza, de full menü. Bármilyen light-os és egyszerű ebéd van, a desszert semmiképpen nem maradhat el, ez egyértelmű. Viszont a leves és hús után már nem akartam semmi komolyabb tésztás, krémes dolgot csinálni, továbbá volt még néhány gyönyörű, édes narancsom, amit meg kellett menteni az idő nyomától, így lett ez a kis ezeregyéjszakás gyümölcssaláta. Ami....
Tovább a cikkre >>
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
){kind=link}
