Mogyorószósz

Már nem is tudom pontosan hol és mikor, de valahogy mostanában több alkalommal került szóba a vietnámi konyha. Annyit beszéltünk róla, hogy hirtelen napok óta csak azokra a hűsítő ízekre tudtam gondolni (azzal most nem foglalkozunk, hogy közben átmenetileg szünetel a nyár). Fura, mostanában sokkal kevesebb ázsiai ihletésű ételt készítek, amit elsősorban annak tudok be, hogy ez a két nyári....

Tovább a cikkre >>

Kurkumás sárgarépaleves

A kurkuma a gyömbérfélék családjába tartozik, friss formájában annak gyökerére hasonlít. Dél-Kelet Ázsiában őshonos, ma India, Kína, Indonézia és Jamaica a legjelentősebb termelői. Az indiai konyhában rendkívül fontos szereppel bír (a világ termelésének 80%-át itt használják fel), nemcsak kulináris, hanem vallási jelentősége is van: a hindu vallásban rituálékhoz használják (sárga színe a napot szimbolizálja). Gyakran láttam a Culinarisban, de még....

Tovább a cikkre >>

Szójaszószos csirkeszárny

Cecilia Chiang és családja 1949-ben hagyták el Kínát. Shanghai-ból egészen Tokio-ig vitte őket a sors, ahol néhány évre le is telepedtek. A férj hivatalnok, az asszony pedig összeállt néhány baráttal, és éttermet nyitott, amely a Tokio-ban élő kínaiak körében gyorsan népszerűvé vált. 1960-ban, hét testvére közül az egyik, aki San Francisco-ban élt, látogatásra kérte. Az utazást nem könnyű előkészíteni, ellenben....

Tovább a cikkre >>

Zöldalma és sárgarépa édes-savanyú öntettel

Azt hiszem, ez a saláta már annak a jele, hogy tavaszodik. Dél-Kelet Ázsia országaiban, pl. Vietnámban, Thaiföldön, vagy Kambodzsában az egyik leghétköznapibb saláta zöld papaya-ból készül. Nyilvánvalóan, elsősorban azért, mert annyi van belőle, hogy ez az egyik legkönnyebben hozzáférhető, legolcsóbb alapanyag. A gyümölcsöt (ami valójában inkább zöldség funkciót tölt be) mindenütt lehet kapni, óriási halmokban áll az úszópiacokon, piacokon, vagy....

Tovább a cikkre >>

Garnélával töltött, nyitott tésztabatyu (shu mai)

Ezek a kis kínai tapas-ok, a dim sum –az egyik kedvenc műfajom. Ha bárhol olyan helyek járok a világban, ahol ismert és létezik, a világért ki nem hagynám. Hagyományosan ez egy reggeli/délelőtti műfaj, de akkor sincs vele semmi problémám, ha netán délután, vagy este kell enni. Házilag is viszonylag egyszerű elkészíteni, ugyan némileg időigényes és macerás, de ha az ember....

Tovább a cikkre >>

Sült kelbimbó Momofuku módra

Egy jól elkészített zöldséges étellel mindig le lehet venni a lábamról. Valójában sokkal inkább, mint hússal. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a blogon található kb. 400 receptből talán van vagy tíz húsos recept…Az alábbi kelbimbós ételt a Momofuku nevű étteremben tett látogatás ihlette. Ez a kelbimbó az étterem egyik emblematikus fogása, az egekbe dicsérték, akik kóstolták. Az a....

Tovább a cikkre >>

Jin, Jang és öt fűszer

Lefogadom, hogy ebben a hónapban hirtelen megnő a kereslet a kínai ötfűszer-keverék után. Az olimpiai játékok nézői valószínűleg nemcsak ezzel a különleges ízesítővel esnek majd szerelembe, hanem úgy általában Kína gasztronómiájával, ami egyre ismertebb világszerte. Jó is ez, hiszen a világ egyik legzseniálisabb konyhája: összetett, kifinomult és változatos (természetesen nem a lebutított büfé kínaira gondolunk). A rendkívül jellegzetes, eltéveszthetetlen ízű....

Tovább a cikkre >>

Rizstészta chili olajjal és uborkával

Kylie Kwong, My China című könyve lenyűgöző. Kínaiból szerintem olyan ritka az olyan szakácskönyv, amelyet nemcsak gusztálva átlapoz az ember, aztán feltesz a polcra, hanem nap mint nap használhatja. Amúgy is azokat a gasztronómiai könyveket szeretem a legjobban, amelyek nemcsak az ételről szólnak, hanem még inkább az azokhoz kapcsolódó kultúráról és történetekről. Hát, ez a könyv bizony ilyen. Valójában nem....

Tovább a cikkre >>

Ötfűszeres, gyömbéres kacsa

Az Amateur Gourmet oldalán január 24-én jelent meg ez a recept, ma febr. 17. van, ha jól számolom, én összesen háromszor készítettem el az elmúlt két hétben ezt az ételt (három különböző vendégségre), amelynek ő azt a címet adja, hogy „Braised duck legs for idiots„, de ez szofisztikáltabb változatban úgy szól, hogy sült kacsacomb ázsiai fűszerekkel, vagy akár lehetne mondjuk....

Tovább a cikkre >>

Sült padlizsán szecsuáni borsos öntettel

Ma már talán gasztronómiai közhely, hogy a frissen őrölt bors pótolhatatlan. Aki főz, pontosan tudja, hogy az illatos morzsák micsoda aromával gazdagítják az ételt. Valószínűleg ritkán tudatosul bennünk valódi fontossága, és amikor egzotikus vizekre eveznénk, eszünkbe sem jut. A bors mintegy 4000 éves múltra tekint vissza, gyarmatokat, felfedezéseket köszönhet neki a világtörténelem. Kezdetben sokkal inkább spirituális jelentősége, illetve misztikus ereje....

Tovább a cikkre >>

Gőzölt gombóc kínai, fűszeres gombatöltelékkel

Ha az ember impulzív vásárló, az alapvetően inkább rossz, mint jó – gyakran a pillanatnyi hév hatása alatt olyan dolgokat vesz meg, amelyeket valójában már az üzletből kilépve megbán. Két szakácskönyvvel kapcsolatban gondoltam mostanában, hogy hasonlóan fogok járni, az egyiknél így lett, a másiknál a legkevésbé sem. Az egyik Nigella új könyve, a Nigella Express, amely nagyon szép. (és amelyről....

Tovább a cikkre >>

Kínai omlós csirke

„ Belélegezte a felszálló aromákat. „Finom illata van”. „Még nincs kész.” Közelebb hajolt. „De hát ez nincs is egyben. Azt hittem. Fel van darabolva.” És tökéletesen összeillesztve. „ Igen” mondta. Ez a kuai, falatnyi darabokból áll. „Hogy készült?” „Az utolsó kínai főszakács-ban van”. A csirkét forrásban lévő vízbe teszed….” „Mennyi vízbe?” „ Az a csirkétől függ. Ha egyszer, kétszer elkészíted,....

Tovább a cikkre >>

Kókusz szufflé csokoládéöntettel

Ez egy olyan desszert, amelynél komoly veszély áll fenn, hogy nem jut el a véglegesnek szánt szufflé állapotáig. Már az alapmassza ugyanis annyira finom, hogy nálunk kb. a fele csak úgy „eltűnt”. (vietnámi nyári tekercs utáni desszert volt). Úgy kell elképzelni, mintha egy Bounty csoki belseje lenne -krémes, kókuszos, a tojásfehérje ellenére viszonylag tömör, és ahogy rácsorgatott a csokoládéöntettel keveredik,....

Tovább a cikkre >>

Thai gazpacho

Apropó, kókusztej. Alábbiakban egyik legújabb felfedezésemet szeretném megosztani. Valamilyen oknál fogva csak az utóbbi hetekben találtam meg, hogy a bűvösszakácsék honlapján egy külön rovatban 138 recept is található. Mégpedig igen komolyak, csak győzzük főzéssel. Ezek között jött szembe az alábbi klasszikus fúziós leves, amely akkora sikert aratott a konyhámban, hogy azóta vagy háromszor készült (egészen pontosan 10 perc alatt készül....

Tovább a cikkre >>

Saláta zöldbabbal, pirított mogyoróval és kókusztejjel

Kék az ég, türkiz a víz, hawaii mintás az ing, a fehér homokba süppedő nyugágy körül pedig fűszoknyás fiúk/ lányok (ízlés szerint) szolgálják fel a jéghideg Piña Coladát. A világ ránk eső részén ez a paradicsomi kép jut eszünkbe a kókuszdió láttán. Arra ritkábban gondolunk, hogy a Föld távolabbi szegleteiben milyen komoly gazdasági, kulturális, kulináris jelentősége van. Gyakorlatilag a pálmafa....

Tovább a cikkre >>
1 3 4 5 6