Tormás-céklás túrókrém

  Gyors és látványos kis vendégváró falatka ez, főzésből megmaradt féladagos alapanyagokból eszkábáltam össze három perc alatt. Amikor sült céklát készítek, mindig jóval többet sütök a kelleténél, alufóliába csomagolva ugyanis kiválóan eláll néhány napig a hűtőben, és vagy egyszerűen meglocsolom kevés olívaolajjal, és megsózom, vagy salátához, esetleg leveshez használom fel. Most lereszeltem, és kencét készítettem belőle.  Elég jó kis színe....

Tovább a cikkre >>

Csicsókahummusz

         Csicsókaszezon közepette vagyunk, én nagyon szeretem, csak pucolni ne kéne. Főleg, amikor olyan miniatűr, igen göcsörtös darabokhoz jut az ember, olyankor dupla mennyiséget számolok bruttóban, mert annyi hulladék keletkezik a hámozásnál. Átfogóan írtam a csicsókáról még 2007-ben (abban a posztban tíz felhasználási javaslat is megbújik), csicsókaleves a Malackarajon, négy szuper csicsókarecept Gabojszától a mostaniMagyar Konyhában, ill.....

Tovább a cikkre >>

Datolyaszilva receptek

  2006. óta (hat éve, uhh..)minden évben év végén, ill. év elején –amikor a szezonja van –írtam a datolyaszilváról (mégiscsak ez a legszebb neve, nem?). Még Brüsszelben kezdődött a rajongásom, ott kóstoltam életemben először tökéletes érettségű gyümölcsöt. Idén itthon is rengeteg helyen kapható, a Lehel-piacon minden harmadik zöldségesnél volt, és gyönyörű darabokat katptam (200-400Ft/db). Lédús, mézes, édes, vaníliás, illatos, sárgabarackos,....

Tovább a cikkre >>

Lencsesaláta gránátalmával és mazsolával

        Egy csodás isztambuli étteremből hoztam az ihletet és a receptet – a hely ismertetése már jövő évre csúszik. Ott gerslivel készült, amit én tarhonyával váltok ki (a gerslivel még finomabb, de azzal időigényesebb, mivel sokáig kell főzni). Még minden hozzávaló beszerezhető utolsó percben is, akár mára, akár holnapra, ajánlom mindenkinek, aki lencsefőzelék helyett/mellett valami mással is....

Tovább a cikkre >>

Sült édesburgonya zöldalmás-mandarinos salsával

      Nigellánál találkoztam először a Hasselback burgonya fogalmával –az a fajta sült burgonya, amikor vékony szeletekben bemetszik a burgonyát, amelyet pirosra, ropogósra sütnek, és legyező-szerűen kissé szétnyílik a sütés során. Az internet szerint nevét állítólag a Hasselbacken nevű stockholmi étteremről kapta, ahol az 1700-as években először készítették. További internetes források szerint a formájára utalva, más konyhák “Accordion” (tangóharmónika)....

Tovább a cikkre >>

Gyömbéres libacomb édesburgonyapürével

Az egyik kedvenc őszi-téli fogásommá vált ez a saját találmány: a tál aljában szaftos, szójás-gyömbéres-zöldséges libasült, a tetején pedig édesburgonyapüré és ropogósra sütött kenyérmorzsa (a képen még sütés előtt.) A francia konyha klasszikus fogása az ún. hachis Parmentier, a késő 18. századi gyógyszerészről, a burgonya népszerűsítésében komoly szerepet játszó Antoine Augustin Parmentier-ről elnevezett étel: alul apróra vágott (vagy darált) szaftos....

Tovább a cikkre >>

Birsalmasajttal és manchego sajttal töltött háromszög

Amikor Santiago de Cuba-ból megérkezett Miamiba, a 71 éves Felipe Walls nemigen tudhatta, hogy hamarosan annak az étteremnek lesz a tulajdonosa, amelyet az egész Egyesült Államokban a kubai emigráció közösségi központjaként tartanak majd számon. A 60-as években, a kubai menekültek első hullámával vándorolt Amerikába, és több tízezer kubaival együtt, az országához legközelebb eső csücsökben kezdett új életet. Nem sokan hittek....

Tovább a cikkre >>

Rukola karamellizált petrezselyemgyökérrel, gránátalmával

Aki régen olvassa a blogot, cseppet sem lepődik meg azon, hogy a petrezselyemgyökér milyen előkelő helyet foglal el a háztartásomban. Legalább három, különböző féle levesben lehetett vele itt találkozni, de sütve is gyakran készítem. Kevés olívaolajjal, mézzel és csipet curryvel karamellizálva (sütőben megsütve) salátán is remek, ezúttal például rukolával és gránátalmával került tányérra. Rukola karamellizált petrezselyemgyökérrel és gránátalmával Hozzávalók (2....

Tovább a cikkre >>

Téli kenyérsaláta karamellizált gombával és buggyantott tojással

A 2010-es évben a nemzetközi szakácskönyvpiacon igazán két könyv ihletett meg, mindkettő elsősorban eredeti és inspiráló tartalmával. Az egyik egy elsősorban húsokkal, és egy bizonyos étteremmel foglalkozó kötet (de ez majd egy másik poszt tárgya lesz), a másik pedig egy vegetariánus. Utóbbi a szerző nevét viselő londoni Ottolenghi Café tulajdonosának és séfjének, Yotam Ottolenghi-nek a Plenty című könyve. Az előző....

Tovább a cikkre >>

Csípős, savanyú káposztaleves

Ezt a levest a távol-keleti, csípős-savanyú levesek ihlették, különös tekintettel a koreai kimchi levesre. Bár az kínai kelből készül, azt gondoltam, hogy a savanyú káposztával remekül fog működni, ráadásul az önmagában hozza a kellemes savanykás ízt. Az alapanyag-költség igazán minimális! Currypaszta pedig tényleg nagyon sok helyen kapható már, és szinte az összes piacon, ahol egyébként a savanyúságot veszi az ember,....

Tovább a cikkre >>

Kelkáposztafőzelék konfitált fokhagymával, olívaolajjal

Ami azt illeti, soha nem vagyok könnyű helyzetben, amikor írásban kell meggyőznöm valakit arról, hogy mennyire jó egy főzelék, ezt kóstolás nélkül ugyanis ember nem hiszi el nekem. Ez a kelkáposztafőzelék például eszméletlen jó – még olyan alannyal is sikerült ezt elhitetnem, aki utálja. Sokan utálják. Majdnem mindenki utálja. Emlékszem, amikor a Dining Guide-nál tavaly írói pályázatot hirdettünk, amelynek egyik....

Tovább a cikkre >>

Zöldalmás, zelleres gesztenyekrémleves

Dübörög a gesztenyeszezon, a szebb példányok jelentős hányada úgy tűnik, Olaszországból érkezik hozzánk. Megjegyzem, a hungarikumként nyilvántartott gesztenyepürénk eredetileg olasz desszert, Monte Bianco néven már az 1475-ben Firenzében nyomtatott, olasz szakácskönyvben is szerepelt, később Cesare és Lucrezia Borgia asztalán is gyakran előfordult. De ha azt mondom, hogy egy török gasztronómiai tanulmányban a következő passzusra bukkantam: a pürésített, főtt gesztenyéhez mézet....

Tovább a cikkre >>

Saláta burgonyával, barnított vajjal és chilivel

Ez a saláta az elmúlt hetek egyik legjobb étele, bármikor szívesen újra és újra elkészítem, lehetetlen megunni. Az időjáráshoz is jól illeszkedik: félig télies, félig tavaszias, és egész egyszerűen eszméletlen jó. Az ennyire egyszerű ételek igazán lenyűgöznek. Állítólag ezt a vajas salátaöntetet rengeteget készítik Flandriában, nekem öt év Brüsszel alatt egyszer sem volt hozzá szerencsém, úgy tűnik, valamiről nagyon lemaradtam.....

Tovább a cikkre >>

Sült zöldség, most káposzta

Már megint egy sült zöldség! Kevés olyan zöldséget tudok megnevezni, amely sütve ne lenne sokkal finomabb és intenzívebb ízű, mint főzött állapotában, a téli zöldségekre ez legalábbis egészen biztosan igaz. (azt hiszem, nincs sok olyan, amit ne próbáltam még volna ki így, még várat magára pl. a brokkoli, amely itt Lila Füge változatában pl. remekül néz ki). A káposzta édesre....

Tovább a cikkre >>

Sárgaborsófőzelék korianderrel és chiliolajjal

Nem is tudom, a címben szereplő két alapanyag közül melyik a megosztóbb. Az olvasók egyik fele minden valószínűség szerint a sárgaborsó láttán fordít azonnal hátat, a többiek pedig a korianderre ugranak (de az ugye genetika). Az itt maradó gyűszűnyi csoportot sok szeretettel üdvözlöm. Azt hiszem, a sárgaborsó annyira jellegtelen, hogy még arra sem méltatjuk, hogy igazán szenvedélyesen utáljuk. Mert a....

Tovább a cikkre >>

1 7 8 9 10 11 14