Budapest Bites – megjelent az angol nyelvű szakácskönyvem

Boldogan, és büszkén szeretném megosztani Veletek, hogy a Libri Kiadó gondozásában megjelent az angol nyelvű szakácskönyvem, amelynek a címe Budapest Bites, fogadjátok szeretettel.

A sorban ez a hetedik (a Lidl könyvvel együtt nyolcadik), és ezen dolgoztam a lehosszabb ideig. Bár létezik számos angol nyelvű kiadvány a magyar gasztronómiáról, köztük több színvonalas is (pl. nagyon kedvelem a Könemann kiadó Culinaria sorozatából a Magyarország kötetet, vagy Rosenteinék tavalyi könyvének angol változata is nagyszerű a maga műfajában), olyat mégsem találtam, amely olyan recepteket tartalmaz, amelyekről tudom, hogy pl. a külföldi barátaim valóban el is készítenék. Olyan kötetet szerettem volna létrehozni, amelyben ilyenek vannak, és amelyben a magyar fogásokat kicsit nemzetközi kontextusba helyezem, tapasztalatom szerint ugyanis sokkal könnyebben tudnak külföldön egy-egy ételt értelmezni, ha tudják valamihez kapcsolni.

Nézzük például a spenótot. A főzelék amúgy is nagy mániám, azonban, mint tudjuk, azt egy külföldivel elég nehéz megkóstóltatni. Hiába meséljük el, hogy ez talán még jellegzetesebb és hétköznapibb magyar étel, mint a pörkölt. Ha azonban a spenót nem hagyományosan, hanem mondjuk kókusztejjel, és pici currypasztával készül, és úgy magyarázom el, hogy ez hasonlít egy indiai currymártásra (miközben valójában éppencsak picit különbözik a megszokott íztől), akkor rögtön tudják valamihez kötni, és másképp kóstolják meg. Ugyanígy, ha a pirospaprikás, dinsztelt tarjához adok egy késhegynyi harissát (észak-afrikai, fűszeres chilipaszta), akkor az rögtön vonzóvá teheti egy külföldinek (arról nem is beszélve, hogy a harissa mennyire szenzációsan passzol minden paprikás ételünkbe!). Ha a lángosnak leírom a receptjét, és elmesélem, hogy mi hogyan fogyasztjuk, de egyébként ajánlom olívaolajjal, burrata-val és zaatar fűszerkeverékkel is, arra is felkapják a fejüket a modern nemzetközi gasztronómia rajongói. A Budapest Bites hetvenöt receptet tartalmaz, köztük számos teljesen klasszikusat, így a csirkepörköltét, gombapaprikásét, rakott krumpliét, vagy a zserbóét. Ugyanakkor számtalan olyan ételt is bemutatok, amelyek túlmutatnak ezeken, és némi kulináris kreativitásnak is teret engednek, úgy, hogy azért szorosan kapcsolódnak a magyar fogáshoz és a magyar alapanyagokhoz. Igyekeztem jó arányt tartani a két műfaj között.

Nagyon fontos küldetése a könyvnek, hogy bemutassa azt, hogy a pörköltön és paprikáson is túl is milyen változatos a magyar konyha, és hogy mennyire gazdag a kulináris örökségünk. A zsidó konyha, az erdélyi, az alföldi népi, a századfordulós, a török, vagy francia hatások fontosságáról is szó esik.

A gyönyörű fotókat Trunkó Bálint (és részben Erdőháti Áron) készítette, a food stylist Milutinovits Panka volt.  A képeken rengeteg virág kapott helyet, ezekért köszönet a kedvenc virágosomnak, Rozsondai Attilának, a Casa Provenza lelkének. A csodás, buja textileket pedig Varga Erikától/Romani Design kaptuk. Az ételeket nyáron főztük, hetvenöt fogás lefőzése nem kis munka, Gálfi Kinga és Gyurcsa Nóra segítsége nélkül sokkal nehezebben ment volna, köszönöm szépen. És természetesen a Libri kiadónak és Hajós Szandrának, mint mindig.

Néhány kedvenc receptem:

És mielőtt valaki csípőből támadna, hogy ezek nem magyar ételek, máris jelentem, hogy egyrészt, az én világomban azok, szerintem nagyon is, másrészt a könyv rengeteg klasszikus receptet is tartalmaz, pl: pörköltfélék, halászlé, gombaleves, hagyományos meggyleves, lecsó, töltött paprika, rétes, bejgli, zserbó, stb.

Csütörtökön mutattuk be a könyvet diplomatáknak a Marriott Hotel elnöki lakosztályában (kedves Marriott, nagyon szépen köszönöm!), a visszajelzések a legnagyobb örömömre hihetetlenül pozitívak.

A bal felső képen a spanyol, francia, szlovén, olasz és litván követségek képviselői lapozgatják éppen a kötetet.

A könyv a Libri boltokban, illetve természetesen a Bookline-on is kapható.