Sárga céklás gnocchi barnavajjal

Egy húzósabb időszak után pár hete vasárnap reggel újra kijutottam a Szimplapiacra. Már szinte el is felejtettem, milyen nagyszerű a hangulata, még ilyenkor, télen is. Amúgy is nagyon szeretem Budapestet vasárnap reggel – kicsit korábban, mint ahogy felébred a város, amikor még nincsenek sokan az utcán – a piacra is ilyenkor a legjobb menni, mert még nincs túl nagy tömeg. 
 

Még lehet komótosan nézelődni, vásárolni. Aprószemű, lapos, édes pogácsahagymát (pucolása rémálom, az íze azonban kárpótól), házi disznótorost, mézet, jófajta aszalt szilvát, na meg persze, amiért valójában megyek: színes céklákat a Fűszernövényesektől. Sajnos állítólag ma már az utolsó adag volt, legközelebb májusban lesz. Addig meg kell elégednünk Attiláék házi paradicsomlevével (van narancssárga is), a zöldfűszerekkel (friss oreganó), gulyáskrémjével (múlt héten külföldi újságírót kísértem, felvásárolta mind). Lenyűgözőek ezek a színes céklák, és nemcsak azért, mert pompásan néznek ki, és igen dekoratívak, hanem azért is, mert az ízük sem marad el a küllemüktől. A pink-fehér csíkos a leglátványosabb, az hőkezelés során kifakul (kivéve a sütést, amely alatt megtartja színét), a sárga pedig extra édes. Burpee’s Golden a neve, olvasom a honlapon. A céklák levelét is fel lehet használni, simán csak fokhagymával, olívaolajjal megfonnyasztva, mint a spenótot, vagy pesztóként, utóbbi a kedvencem.

Céklalevélpesztó:
1 csokor céklalevelet (szára nélkül kb. 8 dkg) aprítógépbe tettem 5 dkg pirított törömogyoróval , 5 dkg reszelt parmezánnal, 1 gerezd fokhagymával, 1 dl olívaolajjal, sóval, borssal. Ez a mennyiség kb. 4 nagy adag tésztára elég.
A múlt heti adagból pedig gnocchit készítettem, amiben az a legszórakoztatóbb, hogy halvány sárga színű, viszont cékla íze van. Hozzá apró kockákra vágott, kétféle sült cékla, barnított vaj, friss oregano, parmezán (valamint egy schichimi togarashi nevű japán chilipor, amelyben van fekete szezámmag és reszelt narancshéj is van). Az alábbi mennyiségből kb. 120 gnocchi lesz, ami 8-10 főre elég előételként, vagy 4-6 főre főételként. Természetesen sima céklával is nagyon finom. Segal Viktor Színek és Ízek című első könyvében van egy remek céklás gnocchi recept, abból indultam ki (ő fonja sima krumplis gnocchival, így kétszínű, mutatós gnocchi a végeredmény). A krumpli-zöldségpüré-liszt mennyisége mindig a zöldség víztartalmától is függ. A levélből készített pesztóval is lehetne tálalni.
Sárga céklás gnocchi barnavajjal
Hozzávalók (kb. 6 adag)
30 dkg cékla (5 kicsi sárga), megsütve
30 dkg szétfővő burgonya, puhára főzve. áttörve
20 dkg liszt
1 tojás
Tálaláshoz:
Sült cékla kockák
Barnított vaj
Friss oregano
Parmezán

 

 

 

 

 

200C fokos sütőben héjastul megsütjük a céklákat (érdemes nagyobb adagot előre megsütni, remekül eláll). A sütési idő hossza változó, 1-1,5 óra kb. Meghámozzuk, és áttörjük, vagy microplane reszelőn lereszeljük (a sárga cékla, amivel készítettem, olyan feszes még puhán is, hogy alig lehetett krumplinyomón áttörni, így kb. a felét reszeltem). Összekeverjük az áttört krumplival (fontos, hogy mindkettő még forró legyen), hozzáadjuk a lisztet, a tojást és a sót. Összegyúrjuk, és bucit formázunk. A bucit nyolc egyforma részre vágjuk, mindegyikből egy kb. 38 cm-es rudat sodrunk, és kb, 2,5 cm-es darabokat vágunk. Villa hátával formázzuk. Lobogó, sós vízben néhány percig főzzük, amíg feljön a víz tetejére. Barnított vajjal, sült cékla kockákkal, és parmezánnal tálaljuk. A gnocchi nagyszerűen fagyasztható, viszont fontos, egyesével fagyasszuk le először, különben összeáll egy tömbbé. Egy tálcára érdemes tenni, úgy hogy ne érjenek egymáshoz, így lefagyasztjuk, majd csak fagyott állapotban tesszük mélyhűtőtasakba.
(Visited 114 times, 1 visits today)
Print Friendly

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.