A sóska és a karalábé jó párost alkotnak, ezt minden évben megállapítom ilyenkor. Az első felismerés több, mint tíz éve ért, amikor az egyik kedves barátom elmesélte, hogy az anyukája mindig sóskával savanyítja a töltött karalábé mártását. Azóta én is így teszem (Sóskával savanyított töltött karalábé). Olyannyira, hogy a mártást annyira szeretem, hogy önálló főzelék született belőle, amihez egyszerűen puhára....
Tovább a cikkre >>
Két jellegzetes magyar tavaszi alapanyag találkozik ebben a töltött karalábéban. Bár mind a karalábét mind a sóskát ismerik számos kultúrában, sokkal kevésbé elterjedt, mint nálunk, a kettőt együtt pedig nemigen párosítják. A sóskának Franciaországon kívül csekély hagyománya van, többnyire ritkán beszerezhető, különleges fűszernövényként tartják számon. A karalábét pedig sok idelátogató megcsodálja a piacon. Töltött karalábéból annyiféle recept létezik, ahány család,....
Tovább a cikkre >>
Ez a leves garantáltan a nyár megunhatatlan visszatérője lesz, nem csak azért, mert szenzációsan finom, hanem azért is, mert szinte teljesen főzés nélkül, tíz perc alatt elkészül. A piacon gyönyörű, zsenge sóskák vannak, a hagyományos mártáson/főzeléken kívül pedig számos felhasználási módja akad. Az egyetlen hátránya, hogy hőkezelés hatására gyakorlatilag azon nyomban elveszíti szép zöld színét, és olajzölddé válik. Ennél a....
Tovább a cikkre >>
Varsóban az elmúlt években ugyanolyan sokat változott a gasztronómia, mint Budapesten. Külföldről visszatérő, újgenerációs, tehetséges séfek sorra nyitják a minőségi, helyi alapanyagokra fókuszáló bisztrókat, vendéglőket. Klassz bárok, újhullámos kávézók, nemzetközi konyhák, ázsiai helyek, termelői piacok –minden akad itt, ami egy jó evővároshoz kell. Simán megér egy kulináris tárgyú hosszú hétvégét! A Solec 44-ben Aleksander Baron a helyi alapanyagokat és az....
Tovább a cikkre >>
Nemrég az Ízes Élet forgatásán Nyíri Szása, az Arany Kaviárcsodás séfje volt a vendégem, akivel többek között klasszikus ukrán, céklás borscsot készítettünk. Akkor mesélte Szása, hogy létezik zöld borscs is, ami a cékláshoz hasonlóan szintén savanykás, pikáns, de zöldek – elsősorban sóska adják az alapját. Én amúgy is nagy rajongója vagyok ezeknek a nem túl esztétikus, ám annál finomabb....
Tovább a cikkre >>
Az abszolút kedvenc hideg levesem nyáron. Ennek receptjét videósítottuk, némi aktualizálással, úgymint pirított dió (nagyon jó hozzá) és csirkefasírt (az magában jobb). Érdemes megnézni, egyrészt, mert a a Baldaszti’s nyereménycsomagban van egy Gegenbauer ecet-szett hat féle kegyetlen jó gyümölcsecettel (a három kötelező alapanyag, amelyre receptet kell kitalálni: csirke, sóska, dió). Másrészt, a végén jó nagyot bénáztam, és benne hagyták:) de....
Tovább a cikkre >>
Hetek óta kísértett ennek az ételnek a gondolata, pontosan azóta, amióta elhangzott egy beszélgetés alatt. Csak, úgy, egészen ártatlanul, mellesleg. Arról folyt a diskurzus, hogy különböző vidékeken, különböző családoknál milyen sajátos, érdekes kombinációkkal készítenek bizonyos tavaszi/nyári ételeket. Mesélem, hogy nálunk például egressel savanyítjuk a tavaszi töltött káposztát. Amikor egyszerre dübörög a szezonja a friss, új káposztának, és a savanyú pöszmétének....
Tovább a cikkre >>
Valóban, elég bizarrul hangzik ez a jéghideg a címben, vártam is vele, hogy legalább ne a legnagyobb fagyos időjárás közepette tegyem ki, hátha hamarosan ismét releváns lesz. Mondjuk, hogy megelőlegeztem ezt a receptet a valódi kánikulák idejére, amikor semmi másra nem fogunk vágyni, mint frissítő, jéghideg levesekre. A meteorológiai felvezető után térjünk a lényegre: 1. hetekkel ezelőtt egy kedves barátom....
Tovább a cikkre >>
Bébispenót, sóska, medvehagyma, tárkony, petrezselyem, koriander, kapor. Mindez a kavalkád ebben az egyetlen salátában. Az ember azt gondolná, hogy esetleg kiütik egymást, de szó sincs róla, sőt, épp ellenkezőleg, nagyon is jól működnek együtt. A teljes harmóniához azért kétségtelenül jelentős mértékben hozzájárul az a némi barnított vaj és pirított mogyoró, ami az öntetet képzi. Pontosan tudom, hogy egy halom zöld....
Tovább a cikkre >>
A sóska ilyenkor az egyik kedvenc alapanyagom, szívem szerint (meg ha lenne több időm) sokkal többet kísérleteznék vele. Isztambulban ettem pl. egy paradicsomos-sóskás bulgurt, amit azóta tervezek reprodukálni. A sóskás-ricottás quiche-t is nagyon szeretem, amilyen furán hangzik elsőre, annyira kerek az az étel. Sóskában azonban ettem az elmúlt hónapban egy olyan salátát, amely azóta sem megy ki a fejemből. A....
Tovább a cikkre >>
A sóskához még jöjjön két kedvenc recept: Tejszínes sóskakrémleves: Hozzávalók (4 személyre): 20dkg friss sóska 8-10 szál (2 csomag) újhagyma 1/2kg burgonya 1l szárnyas alaplé 2dl tejszín 5dkg vaj só, bors csipet cukor citromlé Az újhagyma fehér részét vékony karikákra szeletelem. A vajon üvegesre párolom. Közben megpucolom a krumplit, és egyenletes méretű, apró kockákra vágom. A hagymához adom, átforgatom, majd....
Tovább a cikkre >>
Volt egyszer egy híres francia szakácsdinasztia, a Troisgros. A történet a 30-as években kezdődött, amikor Jean-Baptiste Troisgros, feleségével a Loire mentén fekvő községbe, Roanne-ba költözött, és megvásárolta a falu vasútállomásával szemben található apró szállót. Ők még minden bizonnyal álmukban sem sejtették, hogy a család neve néhány évtizeden belül örökre gasztronómiai legendává válik, és a világ minden tájáról zarándokolnak majd hozzájuk....
Tovább a cikkre >>
Még meg is állapítottuk, hogy ez annyira finom, hogy egész hihetetlen, hogy németek találták ki. Naná. Az információnk odáig terjedt, hogy a Grüne Soße, vagyis zöld mártás a frankfurti születésű Goethe egyik kedvenc étele volt. Olyannyira, hogy még miniszterként is édesanyjával, „Aja asszonnyal”, készíttette és küldette magának postakocsival egészen Weimarba (bár néhány forrás szerint ez már csak a legenda része).....
Tovább a cikkre >>
){kind=link}
 2007.){kind=link}