Ananászos pirított csirke

Téved, aki azt gondolja, hogy az ananászos csirke kizárólag amolyan retrófogás lehet, amely a 80-as évekbe repít vissza. Tény és való, hogy néhány évtizede még elsősorban a túl édes, sok vitamint nem látott konzerv ananász jelentette ezt a trópusi, bódító gyümölcsöt. Néhány éve azonban szerencsére szinte mindig könnyen beszerezhető. Általában sajnos éretlen, később azonban, otthon után tudjuk érlelni, néha pedig....

Tovább a cikkre >>

Hideg kínai tésztasaláta csípős mogyorószósszal

Fotó/styling: Milutinovits Panka / hello.garlic A Nők Lapja Konyha márciusi számában nyolc tésztareceptemet találjátok, nagyon szerettem mindet készíteni. Hideg kínai tésztasaláta csípős mogyorószósszal Rizstészta fűszeres marharaguval és pirított kelkáposztával Szezámmagos pirított üvegtészta spenóttal és sertéshússal Görög húsos rakott tészta (pastitsio) Tarhonya “jambalaya” – csípős kolbásszal, garnélával Fűszeres-csicseriborsós lebbencstészta Háromsajtos-spenótos szarvacskatészta Fehérborban főtt penne karamellizált újhagymával   Ezekkel a tésztákkal dolgoztam,....

Tovább a cikkre >>

Fűszeres–ecetes birsalma

        Mint mindig, természetesen idén is túlvásároltam magam az ünnepek időszakára, és bár nagy főzések voltak, még így is megmaradt néhány alapanyag, amit szép sorjában igyekszem feldolgozni, hogy többé-kevésbé tiszta lappal, hűtővel és kamrával tudjam kezdeni az évet. Maradt egy egész fej lilakáposzta, amiből egy friss, nyers saláta készült, körtével és gorgonzolás öntettel – nagyon jó maradék....

Tovább a cikkre >>

Tekercs ötfűszeres csirkemájpástétommal és édes-savanyú sárgarépával

    Bemutatom a világ –per pillanat – legfelkapottabb, és egyben legfinomabb szendvicsét: a Bánh Mí. A kulináris passzátszelet fújó New York-ot néhány éve már meghódította, és előbb-utóbb számíthatunk hazai megjelenésére is (Banh Mí vietnami bisztró már van, árulja is a névadó szendvicset, de lesz ennél még jobb…inkább levesezést ajánlok itt, fotók a hely ételeiről, amelyeket megkóstoltam, itt).    A....

Tovább a cikkre >>

Rizsecetes, savanyított csíkos cékla

    2008. december 15-i bejegyzésemben írtam: “…a csíkos pedig ún. „Chioggia cékla”, egy olasz ősi fajta, amely Chioggia városából származik (mint Goldoni csetepatéja). Jellegzetes, rózsaszínű-fehér évgyűrűket rejt, íze enyhe, édeskés, inkább retekhez hasonlít. …Hát, cékla aztán tényleg megterem nálunk is, bárcsak valaki elkezdene ilyeneket termelni, szerintem sokan jelentkeznénk rá!….Csak kísérletképpen hoztam néhány szemet, sajnos nem itthon vadásztam, hanem a....

Tovább a cikkre >>

Gyömbéres marinált görögdinnye

Néha a legegyszerűbb dolgok a legemlékezetesebbek, így volt ez a Nobu főzőbemutatón is, ahol az összes fogás kiváló volt, mégis erre a görögdinnyére támadt ingerenciám a leghamarabb. Ennél üdítőbb falatot nehezen tudok elképzelni, főleg, ha a dinnyét jól jéghidegre hűti az ember. Fogásnak nem is nevezném, lehet ez köztes frissítő hosszabb, fűszerekben gazdag ételsorban, vagy desszert egy jó csípős curry....

Tovább a cikkre >>

Uborkavinaigrette salátára

Az ország egyik legjobb rántott húsa a székesfehérvári 67 Étteremben készül, ennek a titkáról kérdeztük ki a séfet és a tulajdonost a videóban. Bevallom, hogy a rántott húson túl, engem még inkább lázba hoz a köretként szervírozott saláta, amelyért esküszüm bármikor hajlandó vagyok autóba ülni. Maga a tulajdonos, Herczeg Zoltán az, aki ezt a salátát (jobban mondva különleges dresszingjét) kitalálta,....

Tovább a cikkre >>

Szusirizs főzése

A Kalifornia tekercs tulajdonképpen “újhullámos műszusi” amelynek minden valószínűség szerint jelentős szerep tulajdonítható abban, hogy világszerte hódításnak indultak a szusibárok. Szegény japánok ma már nyilván megbarátkoztak vele, de valójában szinte ugyanolyan egzotikus számukra, mint nekünk. A tekercset a gasztronómiai történészek nagy része szerint 1973-ban egy Ishiro Mashita nevű szusiséf kreálta egy Los Angeles-i étteremben. Az ízesített rizsbe tekert hozzávalók: avokádó,....

Tovább a cikkre >>

Udon tészta újhagymás-gyömbéres szósszal

A japán tésztafélék körüljárása több kötetes eszmefuttatásba fulladna, meg sem kísérlem. A jellegzetes és világhírű tészták – úgy mint leginkább ramen, somen, soba és udon -nálunk kevésbé ismertek, csak néhány ázsiai vendéglőben kaphatóak, legtöbbjük azonban sajnos nem házi. A tészták készítése Japánban valódi művészet, ahány vidék, annyi féle és annyi elkészítési mód. Az udont Kínából hozták buddhista szerzetesek, és az....

Tovább a cikkre >>

Csípős-szezámos nyelvsaláta

A könnyed bevezető édesköményes salátácska után egy valamelyest ütősebb étel receptje következik, bár valójában ez is egy saláta. Kivételesen nem idézem most be Váncsa István számomra már klasszikussá vált gondolatmenetét a saláta definíciójáról, amelynek konklúziója szerint „Tehát, minden saláta, amit megeszünk. Ha disznósajt, akkor is.”. Hát ez a nyelvsaláta azt hiszem, ezen a pályán mozog. Kedves vega és vegán olvasók,....

Tovább a cikkre >>

Csípős somen tészta

Az elmúlt napokban két alkalommal is keveredtem ázsiai étterembe. Annyira rákészültem az ütős keleti ízekre, hogy annál nagyobb csalódás ért, amikor az egyik helyen rosszabb ételeket produkáltak, mint a másikon. Egyszer teljesen le volt butítva minden, bár ott nem is vártam különösebben mást, a másikon viszont igen, ott aztán a borsos árak miatt pláne bosszantó volt, ott egész egyszerűen nem....

Tovább a cikkre >>

Édes-savanyú, színes uborkasaláta

Ismerős az, amikor egy ételre valami miatt hirtelen úgy rákattansz, hogy akár egy héten háromszor, négyszer is asztalra kerül? Aztán a lelkesedés persze lehiggad, a fogás akár megint hosszú időre feledésbe merül, majd egyszer csak megint visszatér –vagy nem. Hogy a színekre kiéhezett szem, a vitaminokra vágyó szervezet, vagy a ropogós friss zöldségek teszik, nem tudom, mindenesetre ezt a salátát....

Tovább a cikkre >>

1 2