Birsalmás sütőtök krémleves vaníliával 2008.

Múlt héten beszélgettem valakivel, aki három hónapot töltött Madagaszkáron. Az illető biológus volt, ami persze nem akadályozott meg engem abban, hogy egy elegáns szófordulattal azonnal a vanília ügyekre tereljem a szót (közben azonban pl. olyan, számomra meglepő tényeket is megtudtam, hogy Madagaszkár kb.akkora, mint Franciaország). Olyan érdekes történeteket mesélt a vanília bizniszről, hogy nem győztem hallgatni. Pl. hogy külön rádió....

Tovább a cikkre >>

Török csirkeragu „Ciya módra”

Most, hogy így belejöttem a gesztenye pucolásába, nagyon élvezem, hogy micsoda ízeket hoz ki frissen. Bár kapható jó minőségű vákuum-csomagolt, de azért az nem teljesen ugyanazt a végeredményt produkálja. Persze, abban is biztos vagyok, hogy nem fogok mindig nekiállni a pucolási tortúrának, így ki kell tapasztalnom, hogy melyik előkészített változatokkal érdemes leginkább dolgozni (pl. mélyhűtött, vákuumos, vagy üveges). Az isztambuli....

Tovább a cikkre >>

Lassan főtt birsalmakompót mascarponéval

Vacsora volt. Csajok. É., a pszichológus, R., a designguru, E., a mádám és jómagam. Igen kellemesen telt. Sok pezsgő fogyott. Mivel az eseményre közvetlenül Isztambul után került sort, természetesen abszolút a törökláz közepében kaptak el (ami valahogy nem akar múlni..). Előételnek kecskesajtkrémmel töltött rétestészta háromszög (börek szerű, ami azonban autentikusan nem rétestésztából, hanem yufka nevű, kerek tésztalapból készül, amely valamivel....

Tovább a cikkre >>

Birsalmasajt

Megmagyarázhatatlan okokból sokáig abban a tévhitben éltem, hogy a birsalmasajt jellegzetesen magyar csemege. Csípős őszi reggeleket, hűs falusi kamrákat és piacok mellékutcáiban toporgó, kendős kofák kosarában rejlő titkokat juttatott eszembe. Membrillo, cotognata, paté de coign, Quittenkäse – később nyíltak előttem a világ konyhaablakai, és kibővült a kulináris szótáram. Megilletődve álltam a spanyol piac standjánál, amelyen óriási, mélybordó, vonzóan ragacsos tömbben....

Tovább a cikkre >>

Fűszeres birsalma&vörösáfonya-chutney

Az, hogy idén még nem volt recept, nem jelenti azt, hogy ne főztem volna a nagy kedvencemmel, a birsalmával. Szinte az összes tavalyi birsalmás étel (birsalmasajt, sült, töltött birsalma, gyömbéres-birsalmás csirkemell, birsalmaszufflé )idén is asztalra került, amikor szezonja van, egész egyszerűen nem tudok vele betelni, mindig van itthon néhány szép példány. Utoljára ezt a fűszeres chutney-t (vagy csatnit) készítettem. A....

Tovább a cikkre >>

Sült töltött birsalma

Ígérem, tényleg az utolsó birsalma. És ráadásul ez amúgyis csak egy ürügy, hogy egy fantasztikus szakácskönyvről lelkesedhessek. Annyira régen ki akartam már próbálni ezt a receptet, csak vagy birsalma nem volt, vagy idő, (ugyanis 2-3 óráig kell sütni a gyümölcsöt). Most végre mindkettő lett, úgyhogy belevágtam. Ennek az írásnak a tárgya egyébként maga a zseniális recept, továbbá a könyv amiből....

Tovább a cikkre >>

Birsalmasajt – a 21.század konyhájában

Na, hát azt már bevallottam, hogy totális birsalma mániás vagyok. Csináltam azt a birsalmás csirkemellet, meg birsalma szufflét és amíg szezonja van, egyszerűen nem tudok vele betelni. Van egy új izgalmas birsalmás dolog is, amit először próbáltam ki, a következő írás majd arról fog szólni. Egyszer már csináltam idén birsalmasajtot is, amit annyira de annyira imádok, de az az igazság,....

Tovább a cikkre >>

Gyömbéres birsalmás csirkemell

Hú, ez nagyon jó! Tudtátok, hogy a legenda szerint a Párisz által Aphrodité-nek átnyújtott aranyalma valójában birsalma volt? A birsalma (en: quince, de: quitten, fr: coings) Perzsiából származik és számos vallásban és kultúrában a boldogság, szerelem és termékenység szimbóluma. A Közel-Kelet konyhája sokfajtaképpen használja, Európában kevésbé elterjedt, bár Spanyolország egyik nemzeti eledele a birsalmasajt amit ott membrillo-nak hívnak. Ó, a....

Tovább a cikkre >>

1 2