Kategória: szósz

Frankfurti zöldfűszermártás (Grüne Sosse) 2008.

Csak egy gyors rövid. Ha netán valaki nem tudna mit kezdeni a megmaradt kemény tojásokkal, ne keresgéljen tovább- készítsen belőle frankfurti zöldfűszermártást, vagyis Grüne Sosse-t. Ha meg még további ötleteket keres, itt egy jó kis összefoglaló, a töltött tojástól a tojás-curry-ig. Recept Hozzávalók (2-4 adag) 2 keményre főtt tojás, felkockázva 2 kisebb méretű csemegeuborka, finomra aprítva fél vöröshagyma (vagy ha....

Tovább a cikkre >>

Savanyú, de nem ecet: verjus

Egy új, izgalmas hozzávaló nagy felfordulást okozhat az ember konyhájában. Véletlenül, vagy tudatosan szembejön velünk, majd egy-két kísérletet követően levesz a lábunkról. Már maga a felfedezés folyamata is örömteli: kíváncsian nézegeti az ember, szaglássza, kóstolja, főz vele – majd egyes esetekben úgy le van nyűgözve, hogy az őskorig visszamenően beleássa magát a kultúrtörténetébe. A verjus (ejtsd. verzsü) nem más, mint....

Tovább a cikkre >>

Beurre noisette, avagy barnított vaj

A múltkori nosztalgiázás alkalmából utólag rá kellett jönnöm, hogy, mennyi régi, fontos étel kimaradt, sokáig tudnám még folytatni a sort. Eszembe jutott például, hogy a vidéki Nagyszüleimnél gyerekkoromban milyen gyakran kaptunk télen reggelire héjában sült burgonyát. Emlékszem, Nagyapám mesélte, hogy amikor ő kicsi volt, mindig a forró krumplival a zsebükben indultak az iskolába, hogy melegítse a kezüket. Aztán megették. Mennyire....

Tovább a cikkre >>

Gorgonzolás-zelleres rizottó pirított dióval

Ha a zöldségek élnének lelki életet, a zellert bizonyára egy jó kiadós pszichoterápiás kezelés illetné. A méltatlanul mellőzött zöldségek klubjának állandó tagja valószínűleg csak igen komoly küzdelmek árán vagy jól fizetett sztár-marketinges segítségével tudna ebből kilépni. Bibircsókjaival, sápadt színtelenségével, gumóságával első ránézésre az égvilágon semmi vonzót nem tud felmutatni, nem úgy, mint mondjuk egy fényes, lila padlizsán vagy egy harsány,....

Tovább a cikkre >>

Csípős-fűszeres barbecue-mártás szilvából

Bálint gazda honlapján olvasom, hogy a szilva “hazánkban a legelterjedtebb gyümölcs; gyümölcsfaállományunkból minden magyar állampolgárra két szilvafa jut”. Szégyen, hogy ehhez képest a kedvencek toplistáján talán még a tízbe sem kerülne be. Hallott már valaki olyan ínyencről, aki egy nyári napon pár szem hamvas szilva után sóvárog? Pedig miért ne? A gourmet-dobogó tetejére nálam mindenképpen a falun, üstben főzött, sűrű,....

Tovább a cikkre >>

Nem a szőlő savanyú, hanem a citrom

Gondolkoztatok már valaha azon, hogy ha egyetlen alapanyagot kellene megneveznünk a konyhában, amelyet képtelenek lennénk nélkülözni, vajon melyik lenne az? Nekem a citrom. Néhány csepp citromlé és némi reszelt citromhéj egészen új személyiséggel ruház fel fogásokat, függetlenül attól, hogy éppen 40 fokos hőségriadóval vagy télvízzel küzdünk. És mi történne akkor, ha a nekünk hagyományos citromon illetve az alkalomadtán felbukkanó zöld....

Tovább a cikkre >>

Salsa cukkinivel, avokádóval, paradicsommal

Ugye, sejthető, hogy nem a vérpezsdítő, latinos tánclépéseket és csípőringásokat fogjuk az alábbiakban kitárgyalni? Bár némi kapcsolat azért akad: egyrészt mindkettő a latin “sal”, vagyis “só” szóból ered (salsa=sós), másrészt egyik pikánsabb, mint a másik. A kulináris fogalom a többnyire paradicsomból, chilipaprikából és más különböző alapanyagokból készülő szószra utal. A két alapvető hozzávaló eredetileg az indiánok fontos élelmiszere volt, később....

Tovább a cikkre >>

Málnavinaigrette

Hát málna. Na, málna, az itt Brüsszelben sajnos nincs. Vagyis minimális, persze, az is spanyol. 10dkg-os műanyag dobozos kiszerelésben kapható, minden egyes szem hibátlan, semmi nyomódás, semmi ütődés, hatalmas, kerek példányok, némileg túl tökéletes. A szedd magad földen volt egy szerény málnabokor sor, de attól tartok, erről idén le fogok csúszni, máshol pedig nemigen fogok hozzájutni, ó jajj. Pedig az....

Tovább a cikkre >>

Piri-piri szósz

Vajon mi az oka, hogy bizonyos országok azonnal megérintik az embert, mások pedig, amelyekért illik rajongani, nem hozzák különösebb lázba? Van úgy, hogy kiszállunk a repülőből, és már a levegőből érezzük, hogy ebből szerelem lesz. Aztán – mint egy lassan kibontakozó kapcsolatban – egyre inkább egyfajta kellemes bizsergés keríti hatalmába a lelkünket, s végigkíséri az utazást. Ez esett meg velem....

Tovább a cikkre >>

Frankfurti zöldfűszeres mártás (Grüne Soße) 2007.

Még meg is állapítottuk, hogy ez annyira finom, hogy egész hihetetlen, hogy németek találták ki. Naná. Az információnk odáig terjedt, hogy a Grüne Soße, vagyis zöld mártás a frankfurti születésű Goethe egyik kedvenc étele volt. Olyannyira, hogy még miniszterként is édesanyjával, „Aja asszonnyal”, készíttette és küldette magának postakocsival egészen Weimarba (bár néhány forrás szerint ez már csak a legenda része).....

Tovább a cikkre >>

A csokoládé titkos élete

A származása körüli legendák egyike szerint az őslakó mexikóiak tollas kígyóistene, Quetzalcoatl ajándékozta meg népét a kakaócserjével. Megtanította nekik, hogyan kell elültetni, nevelni, szüretelni, végül terméséből elkészíteni a híres Xocolatl italt. Igencsak különbözött az a mai formájától: fűszerekkel ízesített, sűrű, keserű, csípős főzet volt, hidegen itták. A kakaóbabot Európába a spanyolok hozták be az 1500-as években, ismertsége és élvezete azonban....

Tovább a cikkre >>

Ecetes torma házilag

Otthon a Nagycsarnokban nagy lelkesedéssel vettem egy friss tormát. A beszerzést végigasszisztálta egy minimum tíztagúnak tűnő hangos olasz família (valójában azt hiszem, csak négyen voltak), melynek családfője érdeklődve kíváncsiskodott, hogy mi az. Néhány nyelven elmagyaráztam, hogy nem fehérrépa, hanem torma, de egyiken sem értette, végül az orrfújó és síró mutogatás segített. A felismerés örömében valószínűleg az egész piac osztozott. Nehezen....

Tovább a cikkre >>

Fűszeres birsalma&vörösáfonya-chutney

Az, hogy idén még nem volt recept, nem jelenti azt, hogy ne főztem volna a nagy kedvencemmel, a birsalmával. Szinte az összes tavalyi birsalmás étel (birsalmasajt, sült, töltött birsalma, gyömbéres-birsalmás csirkemell, birsalmaszufflé )idén is asztalra került, amikor szezonja van, egész egyszerűen nem tudok vele betelni, mindig van itthon néhány szép példány. Utoljára ezt a fűszeres chutney-t (vagy csatnit) készítettem. A....

Tovább a cikkre >>

Sült paprikás hummusz

A hummusz közel-keleti étel, amely a térség minden országában jellemző és népszerű. Alapvetően ez egy csicseriborsópüré, kikeverve olívaolajjal, citromlével, fokhagymával és tahini-vel, ami egy szezámpaszta. Ez utóbbi kapható otthon az ilyesmit áruló üzletekben (Lehel alja, Ázsia, stb.). A tahini egyébként isteni joghurttal és fokhagymával keverve bármilyen saláta önteteként. Nekem nincs türelmem megfőzni az igazi csicseriborsót, úgyhogy konzervből szoktam csinálni a....

Tovább a cikkre >>

Stílusgyakorlatok pesto-ra

Itt Brüsszelben nagy örömömre sokszor előfordul, hogy barátok kijönnek hozzám látogatóba. Ilyenkor mindig előre átgondolom, hogy aki jön, az mit szeret, mit nem, mit nem hajlandó egyáltalán még megkóstolni sem, van-e valamilyen speciális étkezési szokása (pl. vega, fogyókúra, semmi különlegesség, stb.) szóval próbálom úgy összeállítani a menüt, hogy a kedvében járjak a vendégeknek. Persze nincs minden előre meghatározva, hiszen hangulattól,....

Tovább a cikkre >>

1 2 3 4