Marcus Samuelsson évek óta az amerikai gasztronómiai élet egyik legizgalmasabb figurája. Az etióp származású séf háromévesen veszítette el édesanyját, ezt követően jómódú svéd házaspár fogadta örökbe, így a skandináv országban nőtt fel. Huszonkétévesen érkezett New York-ba, ahol karrierje villámgyorsan teljesedett ki: az egyik legnevesebb luxusétterem konyhafőnökének nevezték ki, teljesítményét számos mérvadó kritikával és díjesővel jutalmazták. Két éve, a Harlemben nyitott vendéglője a nyitás percétől hatalmas sikernek örvend. Ha nem Amerikában lennénk, az étlapot meghatározó etióp-svéd-déli fúzió láttán igencsak kikerekedne a szemünk. Az Egyesült Államok déli államainak konyhája –különös tekintettel az egykori ültetvények főzési szokásaira – a séf egyik legfontosabb ihletadója. Ez inspirálhatta az alábbi kukoricás kenyeret is, amely kívül ropogós, belül lágy, csodás tunkoló fűszeres, mártásos húsok, vagy zöldségek mellé –még lecsóhoz is! A csodaséf harlemi étteremben mézzel kevert vajat és csípős paradicsomcsatnit adtak mellé.
Langyos kukoricakenyér barnavajjal és chilivel
Hozzávalók ( 8 szelet)
2 cső csemegekukorica, leszemezve
2×6 dkg vaj
12,5 dkg liszt
17,5 dkg kukoricadara
1 evőkanál sütőpor
1 evőkanál szódabikarbóna
1 teáskanál só
2 evőkanál fekete hagymamag (ha van)
½ teáskanál chilipehely, vagy cayenne bors
2 evőkanál finomítatlan nádcukor
3 dl tejföl
1 tojás
A sütőt előmelegítjük 180C fokra.
A nyers csöves kukoricát éles késsel leszemezzük: úgy a legegyszerűbb, ha félbetörjük, függőlegesen vágódeszkára állítjuk, és körbe forgatva, négy-öt szeletben levágjuk a szemeket. (A deszka legyen nagy méretű, vagy tegyünk alá alufóliát, mert a szemek ilyenkor nagyon gurulnak.) Serpenyőben felolvasztjuk a vaj felét, aza 6 dkg-ot, rádobjuk a kukoricát, átforgatjuk, és néhány percig főzzük, amíg megpuhul. Egy keverőtálban összekeverjük a száraz anyagokat: a lisztet, kukoricadarát, sütőport, szódabikarbónát, sót, fekete hagymamagot, chilit, nádcukrot. Egy másik edényben simára keverjük a tejfölt a tojással. Hozzáadjuk a vajban párolt kukoricát (az olvasztott vajat is). A tejfölös-kukoricás keveréket hozzáadjuk a száraz anyagokhoz (azaz a kukoricadarás liszthez), és fakanállal összeforgatjuk. Ekkor még egy elég tömör masszát kapunk, nem kell megijedni, a következő adag olvasztott vaj fogja fellazítani. A második 6 dkg vajból barnított vajat készítünk: lábasban (lehet ugyanaz, amiben a kukoricát pároltuk) felolvasztjuk, és addig melegítjük, amíg szép arany színű, illatos lesz, és megpirul, kb. 6-7 percig. A barnított vajat a masszához öntjük, és összekeverjük. Egy 25×20 cm-es tepsit, vagy jénait kibélelünk sütőpapírral, és beleöntjük a masszát. 30 perc alatt arany színűre sütjük (tűpróbával ellenőrizzük, hogy a közepe is átsült-e). Langyosan tálaljuk.
(Visited 731 times, 1 visits today)
megcsinaltuk, szokas szerint dupla adaggal. nagyon finom, es tokjo osszekeverni a szaraz reszt a nedvessel, mert habzik rendesen. a soval ovatosan, csapott keaskanal boven eleg.
Én is dupla adaggal csináltam nagy családi-baráti összejövetelre, grillhúsok és saláták mellé – mindenkinek ízlett! És nem csak frissen jó, hanem még másnap, harmadnap is (ha marad addig).