
Recept
A sütőt előmelegítjük 170C-ra. A csokoládét durvára szeleteljük, a dióval és a cukor felével aprítógépbe tesszük, és ledaráljuk. Nem kell, hogy teljesen finom morzsa legyen, inkább enyhén darabos. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük. Félidőben hozzáadjuk a cukor másik felét. A diós-csokoládés morzsához keverjük a fahéjat és a sót. Egyharmadát erőteljes mozdulatokkal belekeverjük a habba. A többi részt óvatosan beleforgatjuk. 26cm átmérőjű tortaformát kivajazunk, alját sütőpapírral kibéleljük. Beleöntjük a masszát, tetejét elsimítjuk. 25-30 percig sütjük, amíg arany színűre sül, kissé megemelkedik, és a közepébe szúrt fogpiszkálón csak némi olvadt csokoládé található. Kihűtjük. Tejszínhabbal tálaljuk. (Amelyet pl. narancslikőrrel, vagy savanykás sárgabaracklekvárral vertünk fel).
Hozzávalók (8-12 szelet)
20dkg magas kakaótartalmú keserű csokoládé
15dkg dió
20dkg cukor
7 tojásfehérje
1 tk őrölt fahéj
csipet só
A sütőt előmelegítjük 170C-ra. A csokoládét durvára szeleteljük, a dióval és a cukor felével aprítógépbe tesszük, és ledaráljuk. Nem kell, hogy teljesen finom morzsa legyen, inkább enyhén darabos. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük. Félidőben hozzáadjuk a cukor másik felét. A diós-csokoládés morzsához keverjük a fahéjat és a sót. Egyharmadát erőteljes mozdulatokkal belekeverjük a habba. A többi részt óvatosan beleforgatjuk. 26cm átmérőjű tortaformát kivajazunk, alját sütőpapírral kibéleljük. Beleöntjük a masszát, tetejét elsimítjuk. 25-30 percig sütjük, amíg arany színűre sül, kissé megemelkedik, és a közepébe szúrt fogpiszkálón csak némi olvadt csokoládé található. Kihűtjük. Tejszínhabbal tálaljuk. (Amelyet pl. narancslikőrrel, vagy savanykás sárgabaracklekvárral vertünk fel).
Forrás: Alice Medrich, Pure Dessert (ott mandulával és fahéj nélkül készül
)(Visited 4 414 times, 1 visits today)
Kétszer is elkészítettem már, és nagy sikert arattam vele :-)))
Részben ide (?) kapcsolódóan szeretném kérdezni, hogy mi a piskóta készítésének, sütésének a „trükkje”? Mindig a recept szerint készítem, betartok mindent, a sütő ajtaját sem nyitogatom… stb. És az eredmény általában ez: sütőben gyönyörű, csak utána „leereszt”.
Legutóbb egy ajándékba szánt diótorta (klasszikus: 6 tojás, cukor, kis szódabikarbóna, dió) készítésénél jártam így…
Kedves Zsófi,
nagyon sok éve hiánytalanul minden bejegyzésedet olvasom, kb minden videódat láttam, sok receptet el is készítettem egyszer-többször, nagy tisztelője vagyok a munkásságodnak, minden területednek! Annyi szinten vagy kiemelkedő, hogy sose lehet megunni!
Azért itt írom ezt le, mert ez a süti nekem nagyon betalált, mióta először rábukkantam! Nagyon tetszik az egyszerűsége, rusztikussága és hogy ezek ellenére milyen gazdag! Praktikus szemszögből nézve, nekem mindig sok tojásfehérje van a fagyasztóban, mert sokszor készítek majonézt, a fehérjék pedig mennek a fagyra. Ez a recept nagyon kézre áll emiatt is! Ráadás, hogy édesapámnak mindig is kedvence volt a csoki-dió torta, de a régi családi recept egy (szerintem) undorító margarinos-krémes cucc, és amikor ezt megkóstolta, annak több esélye már nincs :))
Még annyi megjegyzést, hogy tegnap minden összeállt egy szülinapi-ünnepi kiadáshoz: a masszába egy narancs héját reszeltem, a tejszínhabba pedig 2 ek (házi) narancslekvárhoz jutottam. Nagyon illik a decemberi ünnepi felhozatalba!
Köszönöm ezt és az összes receptet, szép évvégét kívánok!
Zsuzsa
Szia Zsuzsa, jaj de jó, nagyon örülök, köszönöm szépen! jól hangzik az ünnepi változat!:)