8 óra körül kezdünk, jó?

Annyira jó dolog vendégeknek főzni! Hát még ha olyan vendégek jönnek, akik igazán közel állnak az ember szívéhez – ilyenkor nagy szeretettel és lelkesedéssel készülődöm, alig várom magát az eseményt. Már napokkal előtte cikáznak a fejemben a különböző receptek, ételsorok (hű de jó, hogy nem lát senki ilyenkor a fejembe:)) és borzasztóan élvezem kitalálni a végleges menüt. Ebben a kreatív folyamatban annyi minden szempontot kell figyelembe venni: ki mit szeret/nem szeret; férfi/nő arány = emberes/light-os felhozatal; hagyományosabb ízek/merészebb ízek; mennyi időm van az előkészületekre (más műfaj egy szombat esti vacsora és más egy munka utáni). Ezek mondjuk a keretadottságok. Aztán jön maga a menü: az egyes fogások passzoljanak egymáshoz – ízvilágban, összetevőkben, színben, állagban, stílusban. A szokásos dilemma: bevált recept, vagy új kipróbálása – többnyire a kettő vegyítése a végeredmény, jelentős többségben az utóbbiakkal. Ha már összeállt a menü, következik a vásárlás: ebben a fázisban mindig még egyszer módosul a menü, annak függvényében, hogy végül is mit kapok szép minőségűt. Logisztika: pontos terv készül a fejemben – nagyobb főzésnél akár papíron is, hogy mit mikor kell megcsinálni, hogyan következnek egymás után/párhuzamosan az egyes konyhai műveletek, mit lehet/kell előző este, ill. aznap reggel előkészíteni, mi az amit utolsó percre kell hagyni, sütőterv – visszaszámolva, pontosan hány órakor hány fokra kell előmelegíteni, és így tovább. Egy komplett kis hadművelet. Számomra a vendégség előkészületeinek egyik legszórakoztatóbb és legélvezetesebb része.

Ez történt például a múlt héten amikor egy hatszemélyes vacsorára került nálam sor. Munkanapon, úgyhogy logisztikáztam rendesen, hogy minden gördülékenyen menjen. Az a típusú vendéglátó vagyok, aki utál a vendégség alatt folyamatosan a konyhában sasszézni, én élvezni akarom a vendégeim társaságát. Úgyhogy gyakorlatilag mindent előkészítettem előre, kivéve egy-két dolgot, amit frissen kell készíteni.

A menü ez lett:

Füstölt pisztráng- és gorgonzolakrémes kosárkák

Mandulás brokkolikrémleves

Pármai sonkába tekert tengeri halnyársak (nílusi sügér és lazac)
Karamellizált hagymával, körtével és rukkolával kevert krumplipüré
Grillezett zöldségek
Sült paprikás tartármártás

Citromtorta

A falatokról és a citromtortáról fogok részletesebben beszámolni. A leves egy standard, tulajdonképpen nagyjából ugyanaz a recept, mint a diós karfiolkrémleves, csak brokkolival és mandulával. Tetején pirított kenyérkocka és mandula. A különleges krumplipüré saját ötlet, normál krumplipürébe (vaj, tejszín, szerecsendió) volt belekeverve külön vajon és pici mézen karamellizált hagyma és körte, továbbá a legvégén friss rukkola (ami nyersen megy bele, a hőtől magától összeesik). Isteni, megtartva. A mosogatógép is. Éljen a feltalálója.

(Visited 113 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

13 hozzászólás

  1. jaj, ne csigázz!!! ez állatkínzás, ez a szép, lassú felvezetés, aztán semmi recept! tiszta tantra jóga! :-)))

  2. Thanks Andreea! I had some guests over at my place and these are the dishes I served. I’m posting the recipes of the canapés: those IKEA shells filled with smoked trout and gorgonzola mousse and partly the lemon tart recipe (I started to test a few different recipes)

  3. a vendégeknek fozes tenyleg ilyen jo kihivas es izgi folyamat, azt nem tudom eldonteni, hogy melyik a nagyobb: a gasztro-ertoknek, vagy az “amatoroknek” akik nem ismerik a magyar konyhatol eltero dolgokat.

  4. jbone,a kérdés jó. Nekem az a tapasztalatom, hogy a hozzáértők általában mindent értékelnek ami finom, a második csoport a nehezebb, mert ők sokszor nem olyan nyitottak és amit nem ismernek arra gyakran rögtön azt mondják, hogy nem szeretik anélkül hogy megkóstólnák

  5. De jól leírtad! Én is ezt a tervezgetést-készülődést élvezem a legjobban. A legnagyobb vendégség nálam az augusztusi születésnapom. A tavalyi tapas-büfére is hónapokkal előtte elkezdtem gyűjteni az ötleteket, előző héten pedig két papírlappal szaladgáltam mindenhova, folyamatosan változott az ételsor.Már most gyűjtögetek az idei bulira… Innen, Tőled is. A gránátalmás-tahinis padlizsánt nem szeretném kihagyni. De az is lehet, hogy indiai lesz, ez majd még kialakul.Kérdeznék a krumplipüréről:a hagymát, gondolom, szokás szerint negyedkarikákra vágtad, vajon megsütötted, mézzel karamellizáltad. Együtt, egyszerre a körtével? És az mekkora darabokban került bele? Épp annyi rukolám van itthon, amennyi salátának már kevés, de krumplipürébe még elég, kár, hogy körte nincs, pedig nagyon passzol a rukolával! Halasztom holnapra.

  6. Az előző anonymous én voltam.Közben a férjem megkérdezte, mit dolgozok ilyen elmélyülten, mondtam, hogy a Te blogodat olvasom, majd elmeséltem a krumplipürét. “Hú, ez nagyon jó lehet! Ez lesz ebéd?” – volt a lelkes elismerés. Mint mondtam, nincs itthon körte, viszont egy pillanatra meginogott a drága, hogy délután, úszás előtt még beugorjunk a szupermarketbe. Pedig ő aztán igazán utálja. De erős a kísértés!

  7. rossamela, a krumplipüré marha jó. Hagymát igen, vékony karikákra, vajon puhára, végén karamellizál. Körtét külön csináltam, kicsi falatnyi kockákra vágtam és párhuzamosan a hagymával külön edényben. A gránátalmás tahinis padlizsán az egyik kedvenc kajám, minden nap tudnám enni komolyan.

  8. Köszi! Holnap veszek körtét.Elhiszem, hogy mindennap tudnád enni a tahinis padlizsánt. Én is, ezt látatlanba mondom. Meg van még jónéhány étel. De ha minden nap ugyanazt ennénk, mi lenne a többi rengeteg finomsággal? Azokat mikor?És mikor alkotnánk újakat?

  9. Igeeen! A krumplipüré marha jó! Ma megcsináltam vacsorára (rukola, mézes hagyma bele), de mivel nem volt mi mellé köretnek adni, annyit csavartam a dolgon, hogy a körtét nem kevertem a pürébe, hanem vékony szeletekben sült, a kevés méz mellett friss rozmaringgal is megszórtam, a krumplipüré mellett tálaltam, és egy kis kéksajt is került a körte tetejére. Meg egy kevés pirított dió.Elemezve az összhatást, legközelebb pár csepp balzsamecetet is tennék a körtére.És mellé még egy kazal rukolát, nálam abból sosem elég.Köszönöm ezt a remek kombinációt, a férjem is szeretettel üdvözöl! Nagy ötletnek találta a körtét.És boldog névnapot!

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük