A legfinomabb kókusztejes csirkecurry

Curryt lehet főzni gyorsan, vagy lassan. A curry terminológiájába most bele sem megyek, maradjunk abban, hogy fűszeres mártásban főtt húsos, vagy zöldséges egytálételt értek alatta. Lehet szuperegyszerű villámrecept, vagy összetett, odafigyelést, időt és extra alapanyagokat igénylő, és ennek megfelelően mély ízű étel. Lehet gyors kamravacsora - hagyma, fokhagyma, gyömbér és egy currypor sok konyhában akad, de megelőzheti hosszas rákészülés és....

Tovább a cikkre >>

Csípős-savanyú padlizsánsaláta pirított mogyoróval

  Zseniális, hogy a dél-kelet ázsiai – különösen a thai, vagy a vietnami konyhákban micsoda brilliánsan összetett, izgalmas, ugyanakkor kiegyensúlyozott ízeket képesek produkálni a legkontrasztosabb hozzávalókból. Újra és újra lenyűgöző a négy fő íz, a sós, csípős, édes és savanyú harmóniája. A sós ízt többnyire a halszósz, ill. a szójaszósz, a csípőset a chilik, az édeset a kókusztej, vagy a....

Tovább a cikkre >>

Gyömbéres libacomb édesburgonyapürével

Az egyik kedvenc őszi-téli fogásommá vált ez a saját találmány: a tál aljában szaftos, szójás-gyömbéres-zöldséges libasült, a tetején pedig édesburgonyapüré és ropogósra sütött kenyérmorzsa (a képen még sütés előtt.) A francia konyha klasszikus fogása az ún. hachis Parmentier, a késő 18. századi gyógyszerészről, a burgonya népszerűsítésében komoly szerepet játszó Antoine Augustin Parmentier-ről elnevezett étel: alul apróra vágott (vagy darált) szaftos....

Tovább a cikkre >>

Kókusztejes, édes-savanyú céklaleves

Hónapok óta az első olyan hétvégém volt a mostani, amikor egy kicsit lazítani tudtam, jól esett. Jó volt, hogy nem kellett folyamatosan az órát nézni, egyik helyről a másikra rohanni és hajnalban kelni. Szombaton reggel piacoztam is egy nagyot, hatalmas adag tyúkhúslevest főztem, és kezembe vettem a könyvet, amelyet nyáron kezdtem el olvasni. Szép céklákat is kaptam, és végre hozzájutottam,....

Tovább a cikkre >>

Garnéla kókusztejes-currys brokkolikrémmel

Új alapanyag vetette meg lábát a konyhámban: a brokkoli szára. Az ötletért egészen Lyon-ig kellett menni, pontosabban Nicolas Le Bec két Michelin-csillagos séf konyhájáig. Ő rendszeresen használja, nem tudom, hogy elsőként/egyetlenként-e, minden esetre brilliáns. Felbukkanásának aktualitását egy pénteki nagyszabású vacsora adta: a szeptemberi Hőgyészi Szarvasgomba Búcsú receptversenyének nyertesei számára készítettünk -mi a zsüri- szarvasgomba vacsorát, nyereményük részeként. Az egyik nyertes....

Tovább a cikkre >>

Tavaszi leves spenóttal, retekkel

Le sem merem azt írni, hogy „fúziós”, pedig valójában az. Csakhogy ez a gasztronómiai kifejezés Magyarországon valahogy nem igazán találta meg az igazi helyét. Mert mit jelent általában nálunk a fúziós konyha? Hát, többnyire nem azt, hogy a különböző földrészek kulináris technológiáját, hozzávalóit és ízvilágát ötvözik. Inkább azt, hogy az adott étteremben az egész világ rajta van az étlapon, a....

Tovább a cikkre >>

Zöld curry

Néhanapján elvágtatok az itteni ázsiai szupermarketbe, és feltankolok mindenféle jóval. Szószokkal, rizstésztákkal, kókusztejekkel, friss zöldekkel. Ismertekkel, ismeretlenekkel. Akár konkrétan tervezek készíteni velük, akár nem, néhány dolog kivétel nélkül mindig előkerül, pl. a három grácia: galanga+thai citromfű+kaffir lime levél.(Utóbbi egyébként a kínaiaknál nincs, azért át kell menni a szomszédba a thai boltba). Megjegyzem, mindegyik kapható otthon is a szokásos üzletekben (a....

Tovább a cikkre >>

Thai kókusztejes csirkeleves (Tom Kha gai)

Szerencsére nem kell kedvenc ételt megneveznem, mert nagyon nagy bajban lennék, de ha egyszer kellene, akkor ez a leves egészen biztos, hogy dobogós helyen végezné. Sőt, a leves kategóriában azt hiszem egyértelműen vinné a pálmát. Imádom. Napokig tudnám enni és nem unnám meg. Saját hazájában, ahol az egyik legnépszerűbb nemzeti eledel, sajnos nem volt szerencsém megkóstolni, viszont eredeti thai szakácstól....

Tovább a cikkre >>

Gyömbéres párolt hal

Néha az ember egészen egyszerűen egy konkrét, elementárisan letisztult ízre vágyik. Főtt krumpli. Paradicsom sóval. Húsleves. Vagy párolt hal (?). Ez utóbbit egészen a múlt hétig nem is azonosítottam annyira be, valószínűleg azért, mert itt Brüsszelben szerencsére óriási választék van szuper minőségű halból és ezt rengeteget eszem is, legtöbbször hetente 2-3 alkalommal. De amikor brüsszeli blogtársnőmnél, Andreea-nál olvastam a gyömbéres....

Tovább a cikkre >>

Sütőtök & Lazac curry – Tök Jó Hét III.

Ez lesz a tök jó hét utolsó receptje. Nem garantálom, hogy az ősz és tél folyamán nem lesz több, sőt…de így első nekifutásra most ennyi. Ez az étel így első hangzásra talán kicsit bizarul hangzik, de egyáltalán nem az. Hal és zöldség isteni thai curry mártásban. Otthon abszolút minden kapható hozzá az ázsiai boltban a csarnok aljában és a friss....

Tovább a cikkre >>

Csirkenyársak (satay) mogyorószósszal

Ez egy nagyon népszerű, klasszikus indonéz étel. Az indonéz konyha az egyik, konkrétan a kedvenc konyhám. Elég későn fedeztem fel, először egy Bonnban élő cseh barátnőm révén, akinek indonéz férje van (mondtam, hogy kozmopolita lesz…) és néhányszor főzött nekünk autentikus indonéz ételeket. Utána pedig Amszterdamban, ahol a kifinomult holland cuisine finomságaival szemben (hering, krumpli, hering) bármikor a jobbnál jobb indonéz....

Tovább a cikkre >>