A világ leggyönyörűbb nagyvárosának talán nem nevezhető. Berlin azonban kétségkívül Európa legizgalmasabb és legérdekesebb metropoliszai közé sorolható. Kulturális sokszínűsége, lüktetése, nem véletlenül vonz annyi látogatót. Kulináris arculata is tükrözi a városban keveredő kettősséget: egyrészről a multikulturális, kozmopolita jelleget, amelynek köszönhetően a vietnámitól kezdve a libanoni konyháig mindent megtalálni (az autentikus török piacokról és finomságokról nem is beszélve). Másrészről viszont a....
Tovább a cikkre >>
Címke: alma
Lassan sült, karamellizált almatorta
A kép nem csal: majdnem tarte tatin, azaz fordított, karamellizált almatorta. De csak majdnem. Hetek óta olyan desszertet tervezgetek fejben, amely semmi másból nem áll, csakis kizárólag almából. Arra gondoltam, hogy ha a birsalmát lehetett órákon át, lassan főzni, akkor ugyanezt a technológiát meg kellene próbálni más, alkalmas gyümölccsel is. Persze a birsalmának van egy speciális állaga (kemény és nem....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Tárkonyos sült sárgarépa&zöldalma saláta mascarponés gorgonzolával
Kicsit túlvásároltam magam, kb. annyi sárgarépa, alma és szárzeller van itthon, hogy nagy valószínűséggel egy-két nagycsaládot tudnék belőle etetni. Már ha megennék a szárzellert ( a gyerekek biztos nem). Mindhárom hozzávalót szeretem, bár viszonylag ritkán főszereplők, többnyire főzéshez használom őket. A zellerből bármennyit meg tudok enni valami jó mártogatóssal. Maradék saláta született, sikerrel. A zellert viszont legközelebb elhagyom, ez volt....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Pink Waldorf füstölt libamellel
Az igazi, eredeti, először az 1896-ban a New York-i, patinás, névadó, Waldorf Astoria Hotel éttermében felszolgált Waldorf-saláta kizárólag kockára vágott almából, zellerből és jó minőségű majonézből állt. Oscar Tschirky főpincér kreálta egy 1500 fős rendezvényre, és a dió csak később került bele. Az eredeti recept szó szerint a következőképpen hangzott: “Hámozzunk meg két nyers almát és kockázzuk fel kb. 1,2....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Marokkói gasztrobeszámoló III. – Mandulás, almás pastilla
Tehát: aki nem szereti a nagyon édes dolgokat, az Marokkóban ne egyen édességet. Ugyanis a sütemények nagy része eszméletlen édes, ragacsos, tömény, mézes dolog, ami az európai ízlésnek (és a férfiaknak) gyakran egyszerűen túl sok. Számomra ellenben ismeretlen az a fogalom, hogy “túl édes”, így boldogan kóstoltam végig az összes különböző süteményt. Erre különösen remek alkalmat biztosított, hogy az egyhónapos....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Rákkoktél avokádó-zöldalma ágyon
Rákkoktél és avokádó – klasszikus kombináció, nem véletlenül – fantasztikusan bírják egymást. Az avokádó, amely szerencsére ma már viszonylag normál áron kapható (bár sajnos gyakran elég gyatra minőségben ahogy úgy elnézem otthon) eléggé meg szokta osztani az embereket. Úgy önmagában valóban kissé szokatlan az íze és főleg a krémes, tömény, vajas állaga. Azonban egy kis só, olívaolaj és citromlé csodákat....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Fehérrépa & Alma Krémleves
A héten jöttem vissza Budapestről, ilyenkor mindig feltankolok némi kiváló minőségű magyar alapanyaggal. Ezek vagy olyanok, amelyeketet itt Brüsszelben egyáltalán nem lehet kapni, vagy lehet, de a magyar annyival jobb, hogy inkább megutaztatom. Változó rendszerességgel és sorrendben, jellemzően a következő élelmiszerek tartanak velem a Budapest-Brüsszel járaton a kézipoggyászomban: néhány üveg magyar bor, mák, dió, fehérrépa, túró, magyar méz, magyar fokhagyma,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
){kind=link}
