Kedves Éttermesek, Vendéglátók! Való igaz, hogy a január nem kimondottan a legvadabbul dübörgő salátaszezon, azt is belátom, hogy egy nagyszerű, friss, sokszínű és változatos zöld tálat otthon sokkal egyszerűbb összeállítani, mint éttermi konyhán. Jogos tehát a felvetés, hogy aki januárban salátázni akar, tegye meg bátran, de lehetőleg otthon, a négy fal között. Ha viszont mégis úgy döntenének, hogy beleállnak a....
Tovább a cikkre >>
Kategória: tél
Kisgömböcleves – kunsági savanyúleves hurkával
Lassan elkezdődik a disznótorosok szezonja, ehhez pedig igazán van honnan ihletet meríteni a magyar konyhából, hiszen a hurka és a kolbász az összes falut összeköti. Az alább ajánlott leves régi kun kulináris hagyományokon alapul, de már kissé felfrissítve kerül a mai asztalra. Karcag környékén igen népszerű volt, itt úgy készült, hogy disznótorkor a sertésbél legvégébe, gömböc formájúra töltötték a hurkát.....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Zöldséges, pikáns szoljanka
Január a levesek hónapja. A nagy lakomákon túli, de még tavasz előtti kulináris holtidőszakban ebben a műfajban tudunk leginkább kibontakozni, mert jó leveseket a semmiből is lehet főzni. Ilyenkor gyakran előkerülnek a különböző kultúrák ételei is, a népszerű, csípős – chilis, gyömbéres - ázsiai levek jól felfűtik az ember szervezetét, de érdemes ihlet után nézni az orosz konyha felé is,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Tiszaörsi tarhonyasaláta sütőtökkel, pirított dióval
Az egész úgy kezdődött, hogy a falu összegyűjtött néhány asszonyt, akikkel elkezdtek csigatésztát készíteni. Akinek volt már lehetősége megfigyelni, hogy ez a tevékenység milyen idő- és munkaigényes, tudja, hogy a házi csigatészta értéke pénzben szinte kifejezhetetlen. Vagy megfizethetetlen. Egy tojásból, négy óra alatt készül ugyanis el kb. húsz deka csiga, ami egy közepes méretű családi ebéden el is fogy. A....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Koreai ihletésű, csípős, őszi zöldségleves
A koreai konyhát erős, karakteres ízek jellemzik, más ázsiai konyhákhoz hasonlóan azonban itt is fontos szerepet játszik az ókori kínai filozófiából átvett öt elem (fa, tűz, föld, fém, víz), illetve az azokhoz kapcsolódó öt íz: sós, édes, savanyú, keserű, csípős és azok egyensúlya. Talán meglepő, de kimondottan közel áll a magyar ízléshez, számos olyan étel létezik, amely néhány fűszertől eltekintve....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Zöldséges, húsgombócos káposztalé leves
Múlt heti székelyföldi gasztrotúránk után élményekkel és rengeteg ihlettel feltöltekezve tértem haza. Az erdélyi gasztronómiáról, és az ott tapasztaltakról még hozok majd részletesebb élménybeszámolót, vendéglátóink nagyon jól tartottak bennünket, két és fél napba hihetetlen mennyiségű programot zsúfoltak. Sokan tudjátok, hogy évek óta rajongok Kövi Pál: Erdélyi Lakoma című kötetéért, egy éve pedig a Magyar Konyha magazin lapjain hónapról hónapra megfőzök,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Bigos – lengyel káposztás egytálétel
Habár a lengyel konyha egyik leghíresebb fogását leginkább a hideg téli hónapokban szokás készíteni, egy borongósabb őszi hétvégén is nyugodtan nekiállhatunk. A bigos laktató, káposztás egytálétel, amit nagy kiszerelésben érdemes főzni (javaslom az alábbi receptet rögtön duplázni), és másnap még finomabb. Már a legrégebbi lengyel szakácskönyvekben is szerepel, például Stanisław Czerniecki 1682-es, vagy Wojciech Wielądko 1783-as receptgyűjteményében. Utóbbiban azonban nem....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Albán, paradicsomos, oregánós bab
Kezdjük a tényekkel: egyrészt, tiranai gasztrotúrához nem a tél a legoptimálisabb időszak. Másrészt: vagy képben, vagy jó kezekben kell lenni ahhoz, hogy az ember a megfelelő helyeken tudja felfedezni a szkipetár konyha rejtelmeit. Az albán gasztronómia valahol a török és az olasz között helyezkedik el, hangsúllyal inkább az előbbi javára. Saláták, fehérsajtok, lecsófélék, kiváló töltött paprikák és padlizsánok, különböző töltelékekkel....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Paprikás-fokhagymás savanyúkáposzta
Lassan már valóban beköszönt a tavasz, ez az év legnehezebb pár hete – már süt a nap, lekerülnek a télikabátok, a kedvünk is napfényesebb, vágyjuk a friss zöldeket, vitaminokat. De a saláták, zöldek még egy picit váratnak magukra, a piacon még hiába keressük az évszakváltást. Képen már láttam az első, zsenge medvehagymákat, piacon még nem (visszanéztem, szinte minden évben március....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Karamellizált citromos tortácska
Áttörés a téli citromfronton: idén első alkalommal fordult elő, hogy szupermarketben és piaci zöldségesnél is külön jelölést kapott a Meyer-citrom! Tudják, ez az a narancsnak tűnő, érdekes citrom, ami teljesen egyértelműen megkülönböztethető a sima citromtól, és aminek ilyenkor van szezonja. Miről lehet megismerni? Formája általában kissé gömbölyűbb, a héja vékonyabb és simább, amikor érett, akkor a színe narancssárgába hajlik. Legárulkodóbb....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Ikra sáfrányos savanyúkáposztával
A Magyar Konyhával közös projektemben hónapról hónapra életre keltem Kövi Pál: Erdélyi lakoma című kötetének ételeit. A majd negyven évvel ezelőtt íródott receptek szellemiségét és lényegét megtartom, az elkészítés módját és a fogások leírását azonban felfrissítem úgy, hogy azok megállják a helyüket a 21. század gasztronómiájában. A projekt célja: a magyar konyhában méltó helyére emeljük Kövi Pál értékes munkáját, és....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült karfiol shakshouka csípős paradicsomszószban
A Feast („Lakoma”) nem egy átlagos szakácskönyv. Igaz, szerzője, a libanoni származású Anissa Helou sem egy mindennapi szakácsnő. Néhány hete a Globalista Konyha meghívására érkezett Budapestre, ahol nagysikerű vacsorát adott (amin volt szerencsém vele és a Globalista Konyha csapatával együtt főzni). Anissa Helou fiatalon, a hetvenes években a libanoni háború miatt költözött Londonba, ahol műtárgyszakértőként kezdte meg sikeres pályáját. Csak később,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
A zeller az új karfiol
Semmiképpen ne hagyjuk magunkat eltántorítani azért, mert optikailag nem a legszerethetőbb zöldségek sikerlistáján szerepel. A zeller igenis menő. Igazi téli jolly joker, amiből mindig érdemes tartani otthon, ugyanis a legmélyebb kulináris nihil idején is varázslatokra képes. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi egy-két évben hogy feltornázta magát a séfek által is nagy becsben tartott zöldségek közé. Ehhez kétségkívül hozzájárult....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Pink, pácolt tőkehal
Kétségtelenül az ünnepi asztal leglátványosabb, legcsinosabb darabja lehet ez a pink, pácolt tőkehal. A gravlax általában lazacból készül – a név az “elásott lazacra” utal – céklával színezve, a fehérhúsú tőkehalból azonban még drámaibb és impozánsabb a hatás a színkontraszt miatt. Az eredeti recept a középkorra datálódik, amikor a svéd halászok úgy tartósították a zsákmány egy részét, hogy az enyhén....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Zsályás pulykatekercs sütőtökös humusszal
Ezt a gyönyörű anyagot a Nők Lapja Advent különszámába fotóztuk, ami mindig az év egyik legnívósabb ünnepi kiadványa. Idén egy karácsonyi vendégvárós /brunch menüt állítottam össze, sok egyszerű recepttel (kivéve a minipalacsinta, az egyszerűnek nem nevezhető, cserébe elég szenzációs). Forró, kávés eggnog, egészben sült sajtfondü, téli vitaminbomba saláta, zsályás pulykatekercs falatok sütőtökös humusszal, diókrémes minipalacsinta csokoládészósszal.A pulykatekercs az egyik kedvenc,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>