Egyik nagy nyári kedvenc nálam is a tabbouleh, egyetértek Rolller-rel, szintén kegyetlen mennyiségeket el bírok belőle pusztítani. Hasonlóan készítem, annyi különbséggel, hogy imádom a petrezselymet is, úgyhogy nálam rengeteg kerül bele, meg menta és koriander is (utóbbi azt hiszem nem annyira autentikus). A kisir a libanoni tabbouleh török változata és alapvetően két dologban különbözik: 1. sokkal kevesebb petrezselyem van benne....
Tovább a cikkre >>
Kategória: előétel
Bélszín carpaccio házilag
Szegény szegény vega olvasók most mindjárt egy hátast dobnak és szélsebesen elnavigálnak innen, amint meglátják ezt a gyönyörű rózsaszínű nyers husis tányért…de figyelmeztettem őket, hogy hamarosan durván megcáfolom az eddigi trendet, mely szerint nálam hús alig-alig. Ami alapvetően azért igaz, hiszen ha rápillantok pl. az összes eddigi receptre, azok között konkrétan kettő darab húsos étel van (azok is olyanok, amelyeket....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Autentikus vietnámi tavaszi tekercs (Cha Gio)
Az elmúlt időszak kulináris kalandozásainak és élményeinek intenzitására mostanában igazán nem panaszkodhatom. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb highlight egyértelműen a saigon-i főzőtanfolyam. Mind gasztronómiai értelemben, mind amúgy. (Tudom, itt úgy tűnik, mintha az egész világot csak a konyhaablakon keresztül látnám, de, hm, meglepő fordulat, ez azért nem egészen így van. Csak ez a blog csak abból a szemszögből íródik.) Mindenesetre,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Marokkói fűszeres padlizsánsaláta (Zaalouk)
Hát igen, a terminológia, a terminológia. Saláta…Egész egyszerűen nincsen fenomenálisabb írás ebben a tárgyban, mint az általam sokat emlegetett Váncsa István szakácskönyvének salátafejezetének bevezetője. Komolyan, kötelező olvasmány mindenkinek, aki egy icipicit is szereti a gasztronómiát. Egy négyoldalas briliáns gondolatív és tudományos elmélkedés arról, hogy mi az konkrétan, hogy saláta. Csak annyit mondok, az utolsó mondat, a végkövetkeztetés a következő: „Tehát,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült paprikás hummusz
A hummusz közel-keleti étel, amely a térség minden országában jellemző és népszerű. Alapvetően ez egy csicseriborsópüré, kikeverve olívaolajjal, citromlével, fokhagymával és tahini-vel, ami egy szezámpaszta. Ez utóbbi kapható otthon az ilyesmit áruló üzletekben (Lehel alja, Ázsia, stb.). A tahini egyébként isteni joghurttal és fokhagymával keverve bármilyen saláta önteteként. Nekem nincs türelmem megfőzni az igazi csicseriborsót, úgyhogy konzervből szoktam csinálni a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Rákkoktél avokádó-zöldalma ágyon
Rákkoktél és avokádó – klasszikus kombináció, nem véletlenül – fantasztikusan bírják egymást. Az avokádó, amely szerencsére ma már viszonylag normál áron kapható (bár sajnos gyakran elég gyatra minőségben ahogy úgy elnézem otthon) eléggé meg szokta osztani az embereket. Úgy önmagában valóban kissé szokatlan az íze és főleg a krémes, tömény, vajas állaga. Azonban egy kis só, olívaolaj és citromlé csodákat....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Zöldfűszerekkel töltött gomba tejszínes mustármártáson
Gombautálók, bocs. Emlékeim szerint valamelyik használhatóbb magyar nyelvű szakácskönyben is van valami hasonló (talán a Vegetáriánus könyvben), de azt most nem túrtam elő megnézni. Egyébként ilyet sokszor csináltam már, mivel egy nagyon jó barátom gombát gombával, úgyhogy a gombás étel repertoár folyamatosan bővítésre szorul. Összetettebb menünél ez akár egy jó kis előétel, de egy pohár finom fehérborral nem vetem meg....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Füstölt pisztráng- és gorgonzolakrémes kosárkák
Egy formálisabb baráti összejövetelnek – mámint nem annak az „összejövünk sütizni/borozgatni lazán” típusúnak, hanem annak a tervezett vacsorameghívás típusúnak – mindig egyfajta íve van. Ha az ezeréves barátokkal jön össze az ember, akkor persze nem, mert akkor in medias res lelazulás van, de ha netán olyan társaság jön össze, ahol például esetleg nem mindenki ismeri egymást olyan jól, akkor nem....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Áfonyás hagymalekvár
Tegnap vendég volt. Paraméterei: hímnemű, külföldi, fizikai felépítéséből adódóan kb. kétóránként muszáj ennie, különben „keringési problémái” lesznek=nyűgös. Szomszédos külföldről érkezett, de magyarral etetve van eleget, úgyhogy nem az volt tervbe véve. Két dologgal kellett készülni: valami finom kaja, amit azonnal prezentálni lehet, amikor a párórás vonatozás után megérkezik, továbbá valami normális, emberes vacsora. Az eddigi főzésemből talán már feltűnt, hogy....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Belga csőben sült cikória (Chicon au gratin)
Úgy döntöttem, belgásodom egy kicsit (Na jó, legalábbis gasztronómiailag). Bármennyire meglepő, ez egyáltalán nem olyan könnyű, mint ahogy az a geográfiai paramétereimből következne. Brüsszel ugyanis annyira nagyon nemzetközi, hogy az ember nincs rákényszerítve, hogy teljes mértékben beolvadjon a helyi környezetbe, ezért ellustul ebben a tekintetben. Hajjaj, ez nagyon könnyen megy ám: ha a városban nagyrészt mindenhol tökéletesen fel vannak készülve....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Mázas sült cékla joghurtos mártogatóval
Ja, ez csak így gyorsan – ez a múltkori cékla egyik fele, aminek a másik fele lett a céklapüré. Nekem cékla bármikor, bármilyen formában. Viszont aki utálja, könyörgöm kóstolja meg egyszer sütve. A cékla is a zöldségek azon csapatába tartozik, amely sütve önálló Életet kezd élni és az ízét össze sem lehet hasonlítani a főzött állapotú önmagával. Intenzív, édes ízűre....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Nigella snack-je: meleg fűszeres mogyoró
Végül, de nem utolsósorban, most, hogy így bemutattam a fondü vacsink teljes menüjét, még ez az utolsó, ami kimaradt. Tudom, hogy sokan nem hívei, de én speciell nagyon szeretek előételt készíteni és tálalni, majdnem mindig szokott is nálam lenni. Kivéve, ha: 1. iszonyatosan kicsúszok az időből, 2. olyan étel van, ami elé nem igazán szükséges. Ez utóbbi kategóriába tartozik az....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült padlizsán gránátalmaszósszal, joghurttal és tahini-vel
Egyik múltkori írásomban, amelyben a legújabb beszerzett fantasztikus szakácskönyvemről lelkesedtem, említettem, hogy ma már nagyon korlátozom magam újabb könyvek beszerzése terén, leginkább azért, mert fogalmam sincs, hogy majd egyszer Budapesten hova fogom tenni őket. A hatalmas gyűjtemény sok-sok év alatt gyűlt össze és ez idő alatt egyrészt volt alkalmam megtapasztalni, hogy melyik típusú szakácskönyveket szeretem és használom, másrészt megtanultam nagyon....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Fokhagymás tejszínes feketekagyló
Ami valószínűleg legjobban fog majd egyszer hiányozni Brüsszelből, az a kagyló. Persze, persze, lehet azt máshol is enni, de itt ez más, külön rituálé. A kagyló a belgák nemzeti eledele, szerintem ha 100 itteni külföldit megkérdeznénk, hogy mondjanak hirtelen egy dolgot ami jellemző Belgiumra, 99 a kagylót vágná rá. Ha végigsétálunk a belváros éttermes utcáin, akkor hatalmas lábasokban tálalt, gőzölgő,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Cikóriasaláta füstölt kacsamellel és karamellizált körtével
Jaaj, de nagyon isteni volt ez a hosszú hétvége!!! Itt maradtam Brüsszelben és kedves családtagommal élveztük a ritka együttlét minden percét. Valami egészen fantasztikus gyönyörű, őszi napsütéses, nem esős, nem brüsszeli idő volt végig, tökéletes kirándulásokhoz, kultúrához, wellness-hez, na jó némi shopping-hoz és na jó, némi gasztronómiai kényeztetéshez (hm..mintha ez annyira időjárásfüggő lenne..). Szóval, ettünk. Jókat. Ilyenkor persze az ember....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
