avagy az én Key lime pie verzióm. A „Key lime pie” klasszikus és népszerű amerikai sütemény. A floridai Key-szigeteken termesztett Key-zöldcitromról kapta nevét, amelyet magyarul különböző nevekkel illetnek, pl. mexikói törpecitrom. Olyannyira ehhez az államhoz kapcsolódik, hogy 2006. óta törvényileg Florida állam hivatalos süteményévé nyilvánították. A citrom maga akkora, mint egy dió (a fotón direkt egy citrom mellé tettem, hogy....
Tovább a cikkre >>
A fehérrépa konkurrense: csemege baraboly
Nos, a neve – a neve, az ugye igazán meseszerű? (Turbolya és borbolya innen eredne??) Január végi lyoni utamról jó sok beszámoló elmaradt, amit azonban feltétlenül hamarosan pótolni szeretnék, az a Nicolas Le Bec éttermében töltött ebéd, amelyet mindenképpen a legkomolyabb gasztronómiai élményeim közé sorolok. Az egyik fogásnál a felszolgáló úgy vezette fel: „racine du cerfeuil”. Szent Jakab kagyló köreteként....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Garnélával töltött, nyitott tésztabatyu (shu mai)
Ezek a kis kínai tapas-ok, a dim sum –az egyik kedvenc műfajom. Ha bárhol olyan helyek járok a világban, ahol ismert és létezik, a világért ki nem hagynám. Hagyományosan ez egy reggeli/délelőtti műfaj, de akkor sincs vele semmi problémám, ha netán délután, vagy este kell enni. Házilag is viszonylag egyszerű elkészíteni, ugyan némileg időigényes és macerás, de ha az ember....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Bódító, édes, titokzatos: tonkabab
Két különleges tulajdonsággal is bír ez az izgalmas, lenyűgöző fűszer. Egyrészt magával az egzotikus, összetett ízével: keserűmandula, vanília, szegfűszeg, ánizs és dohány illata keveredik benne, nem véletlenül használja előszeretettel mind a parfümipar mind a gasztronómia. Másrészt nagy mennyiségű fogyasztása sajnos veszélyesnek minősül, kumarin tartalma miatt több országban törvényileg tiltott. Dél-Amerikából származik, ma Venezuela és Nigéria a legjelentősebb termelője. Leggyakrabban fagylalt,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Az előkészületek
Csütörtök, 18.00 óra Garnélával töltött tésztabatyu –OK Brokkolipüré –OK (színezőanyag) Carpaccio –OK Olívaolajos céklakrém –OK Sült cékla –OK Kacsamell bepácolva –OK Financier –OK Vaníliás passiógyümölcs –OK Kókusztejes panna cotta –OK Csütörtök este sor került a vacsorára, nagyon jól sikerült, minden másodpercét élveztem. Kosztiék csodálatos vendégeim voltak, jobbakat igazán nem is kívánhattam volna. Természetesen lesz részletes beszámoló, egy kis türelmet kérek,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Leveles tésztában sült harcsafilé
A franciák hústálja lélegzetelállító. A faszénen grillezett libamájjal töltött rostélyos csontja szemtelenül magasra emelkedik a térben, a rózsaszínű bélszín miniatűr kerti zöldségekkel mindössze csak tökéletes, az ököruszállyal és karamellizált zellerrel töltött, gyémánt formájúra faragott szarvasgomba már-már felfoghatatlan. A tál tisztelgés André Le Notre előtt (XIV. Lajos kertésze, többek között a versailles-i kastély parkjának tervezője), és a klasszikus francia kertek ihlették.....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Vörösboros ököruszály ragu
Nemigen tudok értelmes magyarázattal szolgálni arra, hogy a Lehel piacon egészen pontosan milyen megfontolásból sikerült ököruszályt vásárolnom. Sem nem ettem mostanában olyan feledhetetlen ököruszályos ételt, ami feltétlenül kísérletezgetésre ihletett volna, sem nem jelent meg álmaimban a jelzés, hogy itt az ideje. Viszonylag ritkán látom hentesnél, ez pedig olyan szépen nézett ki. Megkértem a hentest, hogy a csigolyáknál darabolja fel, így....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Luxus fastfood
Ha én valamilyen érthetetlen oknál fogva komolyan venném a Valentin napi cirkuszt, ez lenne az az étel, amivel előrukkolnék (a rózsaszínű szívecskéket meghagyom másnak). Ez a világ egyik leggyorsabb luxusétele. A jakabkagyló az egyik kedvenc tengeri gyümölcsöm, ha bárhol látok étlapon, nehezen tudok ellenállni, hogy ne azt rendeljek. Brüsszelben kicsit könnyebb dolgom volt, gyönyörű minőségben, frissen lehetett kapni, viszonylag normál....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Szegfűszeges csirkemell sütőtökkel
Bár karácsony bőven elmúlt már, olyan fűszer foglalkoztat, amely leginkább a télhez és annak ünnepeihez kapcsolódik. A szegfűszeg nem igazán szerepelt a fűszertoplistám élmezőnyében, eddig javarészt szükséges, de nem sztárolt, a hátsó polcon megbújó kiegészítőként tartottam számon. Azóta csigázta fel igazán az érdeklődésemet, amióta néhány hete hozzájutottam a német fűszerguru, Ingo Holland csúcsminőségű szegfűszegéhez. Vörösesbarna, telt, távoli rokona a papírtasakokból....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sós karamellamousse
Sós karamellamousse receptet terveztem kikísérletezni már jó régóta, végre adódott rá alkalom. Mániám a sós karamella, az igazat megvallva, só nélkül már nem is az igazi. Ráadásul, még az év elején kaptam kóstolóba egy zseniális karamellakrémes mézes süteményt, amely konkrétan ötcsillagos volt (én mondom, életveszély, ha az embernek szakács barátai vannak). Sőt, nemcsak, hogy kóstolóba, hanem a tésztáját (fűszeres mézeskalács....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Tunéziai tojásos tagine
A tunéziai kollégával jóban lettünk. Megy a főzőcske oda-vissza, arab és magyar specialitásokkal ismertetjük meg egymást felváltva (kedvence a tarhonyánk). Elkötelezett rajongója vagyok az arab konyhaművészetnek, így nem kérdés, kapva kapok a felkínált lehetőségen, hogy autentikus készítőjétől lessem el fortélyait. Egy tunéziai mamánál valószínűleg nincs jobb tanító. A mama farmert, divatos pulóvert és elegáns fejkendőt visel, kifinomult, közvetlen. „Gasztrofranciául” és....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
„Az a …. papírsapka!”
Lyon, Cukrászvilágbajnokság 2009. január 25-26. Néhány hétig még biztosan eltart, mire megszületik az összes hivatalos és személyes beszámoló a múlt héten lezajlott nemzetközi eseményekről, azaz a Bocuse d’Or szakácsolimpiáról, ill. az előtte lezajlott kétnapos cukrászvilágbajnokságról. Dióhéjban azt tudom mondani, hogy óriási élmény volt, csak ajánlani tudom, hogy akit érdekel az ilyesmi, és megteheti, egyszer kerekedjen fel kisebb társasággal (akár kocsival),....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
A vacsora
A sorsolás tegnapelőtt este megtörtént, nem másutt, mint Lyon-ban, a gasztronómia fővárosában. Aki közreműködött: Nicolas Le Bec, két Michelin-csillagos, zseniális séf, akit a szakma az egyik legtehetségesebb művelőjeként tart számon a kulináris világ –nemhiába, konyhája kiváló, ételeit magam részéről feltétlenül a legjobb élményeim közé ezennel felveszem (beszámolók jönnek) A sorsolás négy szakmabeli tanú jelenlétében zajlott, Nicolas-t arra kértem, hogy tetszőlegesen....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
A jelentkezéseket ezennel lezárom
A január 25-i határidő lezárult, az egymilliós vacsorára érkezett jelentkezéseket ezennel lezárom. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a sok kedvességet, némely e-mail és hozzászólás igazán olyan szívhez szóló volt, hogy legszívesebben azonnal válaszoltam volna, hogy „Igen, Téged sorsollak ki!”. Természetesen, annak rendje-módja szerint megy azonban minden, a sorsolásra a héten fog sor kerülni, az eredményt pénteken fogom közzétenni. Összesen 293 jelentkező....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Barnacukor panna cotta mandarinos granitával
A hagyományos, finomított fehér cukor kezd teljesen kimenni a divatból. Egészségügyi szemszögből nézve, nyilvánvalóan jogos a hanyatlása, fogyasztását az ember igyekezzen kordában tartani. Be kell azonban vallani, hogy ugyanolyan fontos, akár a só. Nemcsak a cukrászatnak, hanem a szakácsművészetnek is elengedhetetlen kelléke, az ízek optimalizálása érdekében néha egyetlen csipet is megteszi a dolgát. A divatosabb barnacukor csalóka, legtöbbje semmivel nem....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
