Kategória: olasz

Tavaszi minestrone medvehagymapesztóval

        Nem vagyok egy nagy minestronés, bár, ha minden sűrű levest nevezhetünk annak, amiben sok zöldség, és gyakran tészta is van, akkor végül is, mégis. (Végső soron, a hivatalos olasz terminológia is csak így definiálja.) Rendben, hívjuk akkor ragulevesnekJ Ezt a tavaszi változatot abból főztem, ami a piaci beszerzésekből maradt: új sárgarépa, újhagyma, friss zöldborsó (még drága),....

Tovább a cikkre >>

Olasz tésztás, babos egytálétel (Pasta e fagioli)

Az olasz cucina povera, vagyis szegénykonyha egyik legjellegzetesebb, egyben legfinomabb étele a pasta e fagioli, vagyis tésztás bab. A rusztikus, sűrű egytálétel – állaga valahol egy tartalmas leves és főzelék között – egész Olaszországban elterjedt, hiszen tészta és szárazbab minden háztartásban akad. Mégis elsősorban a középső régiókban – Toszkánában, Umbriában, Abruzzo-ban a legjellemzőbb. Mindenki, mindenhol főzi, éppen ezért ahány ház,....

Tovább a cikkre >>

Toszkán paradicsomos pacal

          Aki régen olvass és ismeri a főztömet, gondolhatja, hogy ezt nem magamtól találtam ki…Nem ígérem, hogy túl gyakran lesz nálam pacal recept, de ahhoz képest, hogy óvatosan kezdtem neki a főzésének, azt kell, hogy mondjam, hogy ez hét nyelven beszél, és mindenkit csak buzdítani tudok, hogy bátran álljon neki. Holnap (hétfőn) reggelre meghívást kaptam a....

Tovább a cikkre >>

Nelida&Francesca: a szardellasózó művésznők

– Nyolcan vagyunk, csak nők, és amikor szezonja van, három nap alatt ezer kiló szardellát teszünk el. Van, hogy hajnali háromkor riasztanak a halászok, hogy jó fogás volt, ilyenkor megy a körtelefon, a hatórás irodai munka helyett pedig a tizenkétórás szardellasózás – meséli teljes természetességgel Nelli, a két csinos olasz hölgy egyike, akik a Cinque Terre-i Nemzeti Park szardellasózó üzemét....

Tovább a cikkre >>

Cinque Terre gasztrotúra I. – Focaccia&Farinata

http://www.noltv.hu/v2/e4fa34755d5d41 Fogadjátok sok szeretettel a csodás észak-olasz Cinque Terre vidéken tett gasztrotúránk első videóját. Az argentín származású (Argentínába kivándorolt olasz szülők) Alberto pékségében indult a kétnapos gasztrotúránk első állomása. Alberto specialitása elsősorban a focaccia –a faluban ő az egyetlen, aki maga süti. A helyi focaccia (focaccia genovese) jellegzetessége, hogy lyukacsos, a mélyedéseket pedig olívaolajjal és sós vízzel töltik meg, amelyet....

Tovább a cikkre >>

Malloreddus bárányraguval és juhsajttal

Habár Szardínia 1800km-es tengerparttal rendelkezik, a halfogyasztásnak messze nincs akkora hagyománya, mint gondolnánk. Az ősi, szárd kulturális gyökerek sokkal inkább a sziget belsejében keresendőek. Szardíniát a történelem során ugyanis folyamatosan támadták, és megszállták: rómaiak, arabok, spanyolok – az ősi, helyi lakosság pedig mindig beljebb és beljebb húzódott. A halak és tenger gyümölcsei mára a gasztronómia szerves részévé váltak, azonban a....

Tovább a cikkre >>

Sáfrányos-ricottás malloreddus pirított szalonnával

Az év egyik legszebb napja. Várom mindig. A szélrózsa minden irányából érkezünk: ki óceánokon és megannyi reptéren kel át, Amerika legkietlenebb pontjairól, ki Londonból ugrik át, más Barcelonából, Kölnből, vagy éppen Budapestről. Egyszer én ácsorgok már hamarabb a reptéren, és várakozással lesem a kijáratot, hogy mikor bukkannak már végre fel, máskor én érkezem később, és a másik oldalról lépkedek dobogó....

Tovább a cikkre >>

Scrippelle M’Busse (teramo-i parmezános palacsinta, húslevessel)

Teljes mértékben érthetetlen, hogy az abruzzói, azon belül is a teramo-i konyháról miért esik olyan kevés szó. La cucina teramana! Mindig csak Toszkána, meg Nápoly, Szicília. Pedig az olasz regionális gasztronómia egyik legizgalmasabb, legváltozatosabb vidékéről beszélünk. A Közép-Olaszországban fekvő tartomány kulináris öröksége rendkívül gazdag és színes. A vidéket körülvevő hegyeknek köszönhető viszonylagos elszigeteltség jellemezte, talán ennek is köszönhető, hogy igen....

Tovább a cikkre >>

Spagetti paradicsomszósszal és mini húsgombóccal (Chitarra con le pallottine)

Teramo, Olaszország. A Rómától 150 kilométernyire fekvő, Abruzzo tartományhoz tartozó kisvárosban mindössze egy vacsorát töltöttünk el, amely azonban nem mindennapinak bizonyult. Már, amikor beléptünk a La Cantina di Porta Romana kisvendéglő ajtaján, elvarázsolt, pedig még egy falatot nem kóstoltunk. Apró, alacsony, rosszul világított helyiség, telis-tele csetreszekkel: fényképek, bekeretezett újságcikkek, edények, tárgyak, színes kacatok –eklektikus, kicsit giccses, de személyes és hangulatos.....

Tovább a cikkre >>

Lednek krémleves zöldségekkel

Amikor utazom, kivétel nélkül mindig vásárolok (legalább) egy helyi gasztronómiai magazint, ebben az sem gátol meg, ha netán olyan országban történik ez meg, amelynek nem beszélem a nyelvét. Főzni, vagy receptet olvasni ugyanis szerintem szinte minden nyelven lehet, ha meg valami nagyon izgatja az ember fantáziáját, úgyis utánanéz. Ennél jobb nyelvtanulási módszert nem ismerek (na jó, egyet). Bár olaszul sajnos....

Tovább a cikkre >>

Bagna cauda: fokhagymás-szardellás mártogató

A legkomolyabb olasz ínyencek ilyentájt a francia, svájci határ irányába, Piemonte tartomány felé veszik az irányt, ősszel zajlik ott egy, s más. Úgymint például intenzív szarvasgomba vadászat (itt terem a világ leghíresebbje, az alba-i fehér szarvasgomba). Vagy a rengeteg szüret (a régió olyan világhírű, testes borok hazája, mint a Barolo, Dolcelatto, és Barbera). Aztán ott vannak a kiváló, eredetvédett sajtok,....

Tovább a cikkre >>

Spenótos-ricottás „gnudi”

London, The River Café. Két olaszmániás hölgy bombasikeres étterme, a rusztikus olasz konyha londoni úttörői. Könyveikből nemigen jutott eszembe soha főzni. Bosszantanak az olyan szakácskönyvek, amelyekben pármai sonka és sárgadinnye önálló receptként szerepel. Méregdrága bivalymozzarellából és aranyárban mért olívaolajból nem nagy ügy ínyencfogást varázsolni. A személyes látogatást követően azonban teljes mértékben vissza kell vonnom a fenntartásaimat, a könyvek átlényegülnek, a....

Tovább a cikkre >>

Burrata, bab

Nem is értem, hogy létezik, hogy itt még nem lelkesedtem a legújabb kedvencemről, a burrata sajtról. Nagy valószínűség szerint ennek az lehet az oka, hogy két kis apró probléma van vele: 1. itthon gyakorlatilag nem kapható, 2. Ha mégis, akkor borzalmasan drága. Budapesten először az Osteria étteremben találkoztam vele, ahol mai napig soha nem bírom megállni, hogy ne ezt rendeljem.....

Tovább a cikkre >>

Gyors ossobuco

Mindenek előtt szeretném megköszönni az elképesztő e-mail áradatot és kedvességet, fantasztikusak vagytok! Már most imádom a vendégemet, bárki lesz is az. Sorsolás január 25. után. Nemrég értem haza a Czifray verseny egész napos zsürizéséről, amely óriási élmény volt, és amely után több következtetést is levontam. Egyrészt le a kalappal minden profi előtt, aki rendszeresen tesz eleget ilyen jellegű kötelezettségeknek: nehéz....

Tovább a cikkre >>

Sült cékla saláta csicseriborsó ropogóssal

A kelet-indiai Bihar megyében pirított csicseriborsóliszttel (sattu) hagymával, chilivel, korianderzölddel, római köménnyel, gyömbérrel gyúrt masszával töltik meg az ottani jellegzetes gombócokat, tepsiben megsütik, és olvasztott ghee-vel (tisztított vaj), megkenve tálalják. Ez a littee. Indiában a csicseriborsóliszt az egyik legfontosabb alapanyag, besan, vagy gram liszt néven fut, lehet sima, vagy pirított. Nevezett bihari specialitáson kívül számos más fogás alapja. A laddu....

Tovább a cikkre >>

1 2 3