Bemutatom a világ –per pillanat – legfelkapottabb, és egyben legfinomabb szendvicsét: a Bánh Mí. A kulináris passzátszelet fújó New York-ot néhány éve már meghódította, és előbb-utóbb számíthatunk hazai megjelenésére is (Banh Mí vietnami bisztró már van, árulja is a névadó szendvicset, de lesz ennél még jobb…inkább levesezést ajánlok itt, fotók a hely ételeiről, amelyeket megkóstoltam, itt). A....
Tovább a cikkre >>
Kategória: előétel
Csípős-édes zöldbabsaláta húsgolyóval
Az ember könnyen odaszokik a Szimpla piacra, mert szerethető. A Kazinczy utcai romkocsma kertjében vasárnaponként hangulatos urbánus piac és vele együtt egy kis New York költözik. Ahol megfér egymás mellett a kíváncsi nyugdíjas és a menő fiatal, ahol nem idegeskedik senki, amiért sorba kell állni a málnáért, és ahol receptek cserélnek gazdát a türelmes várakozás közben. Az egyik standnál töpörtyűkrém....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Rétesbatyu fűszeres, aszalt szilvás csirkével
A mai Irán, azaz az egykori Perzsa Birodalom a világ egyik legsokszínűbb és legkifinomultabb konyháját tudhatja magáénak. Nem véletlen, hiszen a történelem során számos kulináris behatás épült be gasztronómiájába: Indiából a csodálatos basmati rizs, az araboktól a bárány, a datolya, vagy a füge változatos használata, a törököktől a joghurt és az aszalt gyümölcsök, no meg több....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Túrós-omlós tésztás kalács
A képen látható pöttyös húsvéti tojásokat Szigeti Zsófi stylist-tól kaptam, aki írt is egy szuper összefoglalót a tojásfestésről Két héttel ezelőtti prágai látogatásom gaszttronómiai értelemben leginkább annyiban hagyott bennem nyomokat, hogy számos gyerekkori, nosztalgikus étel emléke elevenedett fel újra. Olyanok, amelyeknek már igazából a nevükre sem emlékeztem. Két ott töltött rövid napból most nekem úgy tűnik, hogy a cseh....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Spenótgyökér háromféle módon
A következő néhány sorral két fontos dologról szeretnék mindenkit meggyőzni. Egyrészt arról, hogy néha különlegesen, egzotikus kiegészítőkkel főzni, nem pénz kérdése. Másrészt pedig arról, hogy semmi nem hulladék, ami annak látszik. Vajon hányan ismerik fel, hogy mit ábrázol a fenti ételfotó? Ez most épp a spenót szára, illetve gyökere. De lehetne mondjuk akár brokkoli, cékla,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Tormás-céklás túrókrém
Gyors és látványos kis vendégváró falatka ez, főzésből megmaradt féladagos alapanyagokból eszkábáltam össze három perc alatt. Amikor sült céklát készítek, mindig jóval többet sütök a kelleténél, alufóliába csomagolva ugyanis kiválóan eláll néhány napig a hűtőben, és vagy egyszerűen meglocsolom kevés olívaolajjal, és megsózom, vagy salátához, esetleg leveshez használom fel. Most lereszeltem, és kencét készítettem belőle. Elég jó kis színe....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Lokanta Maya, Isztambul
Úgy tűnik, az isztambuli éttermekbe is betört az újhullám. A hagyományos vendéglőkön, családi kifőzdéken, kebab-házakon és egyszerű büféken túl néhány év alatt az őrült fejlődésben lévő, prosperáló városban a gasztronómiai paletta is virágzásnak indult. Felnőtt egy új séfgeneráció, amelynek képviselői világhírű szakácsiskolákban sajátították el a konyhaművészet tudományát, és akik neves külföldi éttermekben szereztek tapasztalatot, hogy....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Lencsesaláta gránátalmával és mazsolával
Egy csodás isztambuli étteremből hoztam az ihletet és a receptet – a hely ismertetése már jövő évre csúszik. Ott gerslivel készült, amit én tarhonyával váltok ki (a gerslivel még finomabb, de azzal időigényesebb, mivel sokáig kell főzni). Még minden hozzávaló beszerezhető utolsó percben is, akár mára, akár holnapra, ajánlom mindenkinek, aki lencsefőzelék helyett/mellett valami mással is....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Pácolt makréla lilahagymával, kapribogyóval
Két napja próbálunk minden trükköt bevetve, hiába helyet kapni Isztambul egyik legnépszerűbb haléttermében, a Griffin-ben. A foglalásnál már csak a titokzatos vendéglő megtalálása bizonyul kalandosabbnak. A taxiban ugyan minden modern tájékozódási kütyü megtalálható, sofőrünk mégis inkább rokonait hívogatja segítségért. Végül kitesz bennünket egy Galata-híd melletti, sötét sikátorban, magunkra maradunk. Az étterem valóban nehezen megközelíthető, egy több emeletes....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Gyömbéres-szójás pirított csemegekukorica
Még néhány nap türelmet kérek szépen, aztán jönnek az új receptek, ígérem (valamint a magyarázat is). Addig is egy régebbi, archívumból előtúrt, aktuális recept, és egy mese: A gyömbéres-szójás pirított csemegekukorica igazi, 10 percen belül elkészülő vacsora, kukorica meg aztán van most elég, persze, kell egy-két kört járni, és mustrálni mindig, mire az ember megtalálja a szép, telt, fényes szemű....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Gyömbéres görögdinnye-garnéla saláta (ceviche)
Szinte nem találni olyan szegletét a világnak, amely ne büszkélkedhetne olyan népszerű ételekkel, amelyek az alapanyagot a maga nyers valójában használják fel. Kezdhetnénk a sort akár a különböző, nyers húsból készülő tatárokkal, vagy carpacciókkal. A halak megint egy külön tételt képviselnének, nyilvánvalóan Japánnal az élen, folytatva minden olyan országgal, amely rendelkezik tengerrel, és ezáltal friss hallal. Az olaszoknál carpaccio, a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Hátszínes tekercs gorgonzolával és rukolával
Az igazat megvallva, ezt a tekercset ugyan még télen készítettem egy nagyobb létszámú brunch-ra, most azonban újra elő-előkerül, ugyanis műfaját tekintve piknikre is az egyik legkényelmesebb étel. Na, nem mintha én egy olyan nagy piknikező lennék (köszönöm, maradok a teraszokon, a piknik szerintem macerás..), de tudom, hogy sokan szívesen művelik. A tekercs –ami kvázi egy jó kis szendvics – előre....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Tintahal, zöldborsócsíra és papaya saláta
Az utóbbi hetekben nem tudok szabadulni ettől a zöldborsócsírától. Régebben is találkoztam vele éttermekben -gondolom, mint olyan sok minden más, biztos ez is egyszerre jelenhetett meg egy beszállító által, minden esetre, egy időben, mintha mindenütt ezt bukkant volna fel. Olyan koncentrált, mégis zsenge zöldborsó íze van, hogy nem lehet vele betelni, az ember legszívesebben csak eszegetné amolyan snack-ként. Aztán örömmel....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Friss spenóttal, mazsolával és pirított mogyoróval töltött omlós tészta
Az ókori Rómában olyan értékes volt, hogy két kübliért már rabszolgát vásároltak vele. A középkorban pedig a méz után a mazsola volt a második legfontosabb édesítőszer. Nem más, mint töppedt, aszalt szőlő. Különböző méretű, színű, sötétségű lehet, attól függően, hogy milyen szőlőfajtából készül, ennek megfelelően az íze is eltérhet, a visszafogottabbtól a pikáns savanykásig. Leggyakoribb fajtái az aranymazsola, a hagyományos....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Kapros tintahal saláta uborkával és zellerrel
Fotó: Nagy Balázs Csütörtöktől kapható az újságárusoknál a Szuflé magazin tavaszi száma, benne sok szép kép és sok jó recept, séfektől, bloggerektől, tőlem is vagy tíz. Ezúttal igazán jó dolgom volt, ugyanis egy gyönyörű török(ös) anyag elkészítésére volt lehetőségem. A stylistról (Szigeti Zsófi) kiderült, hogy még személyes kötődése is van a török kultúrához, úgyhogy szebbnél szebb tárgyakat hozott saját gyűjteményéből....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
