Sárgabarackos omlós pite

Az utóbbi időben több alkalommal készítettem különböző műsorokba olyan fogásokat, ahol igen korlátozott büdzsével dolgozhattam. Legutóbb az egyik reggeli műsor szerkesztői azt kérték, mutassam meg, 1500Ft-os keretből mit főznék. Imádom az ilyen feladatokat, felvillanyoznak, mert egyrészt ilyenkor lehet a legkreatívabbnak lenni, másrészt meg tudom mutatni, hogy jókat főzni NEM elsősorban pénz kérdése. Kétségkívül, rendszeresen használok különleges fűszereket, hozzávalókat, vásárolok drága, extra alapanyagokat, de a hétköznapokban én is abból főzök, amit a piacon kapok, és számolni is szoktam.

Ilyenkor nyáron van a legkönnyebb dolgunk, hiszen most épp azokat a heteket éljük, amikor a piac valóságosan bedurran, csak kapkodjuk a fejünket, transzba esünk (ok, egyes szám első személy), nekem legalábbis listányi ötlet kavarog mindig a fejemben arról, hogy mennyi mindent és milyen változatosan lehet főzni ilyenkor. Amikor meghallottam, mi lenne a feladat, rögtön még egy csavarral megtoldottam saját magam számára a kihívást: kijelentettem, hogy ennyi pénzből simán háromfogásos menüt hozok ki, négy főre. Szándékosan nem a tészta-krumpli vonalat szerettem volna követni, igyekeztem izgalmas, nyárias, de mindenek előtt változatos és ízekben tobzódó ételsort összeállítani. Voilá!

Sárgabarackos omlós pite

(a keretbe csak a fő alapanyagokat számoltam, nem kalkuláltam bele az itthon található szárazanyagokat, liszt, olaj, tojás, só, stb.)

Számítottam rá, és így is lett: a legnagyobb sikert a desszert aratta. Jó, be kell kapcsolni hozzá a sütőt, pihentetni kell a tésztát (én előző este szoktam előkészíteni), tehát nem egy tízperces műfaj, de én még ilyenkor nyáron sem vagyok sütőfóbiás:). Omlós, vajas tészta, amit még formába sem kell igazítani, csak amolyan „freestyle” korongba, rajta sok zamatos sárgabarack. A keményítő azért kell hozzá, hogy kissé besűrítse a sütés során keletkező gyümölcslevet. A barackhoz sok fűszer remekül illik, lehet azokkal is játszani. Vanília, kardamom, gyömbér, levendula, stb.

Hozzávalók (6-8 kis szelet szelet)

Tészta:

10dkg jéghideg vaj, felkockázva

15dkg liszt

só

1 tojás sárgája

2-3 evőkanál jéghideg víz

kb. ½ kg sárgabarack, kimagozva, cikkekre vágva

2 evőkanál finomítatlan nádcukor

1 evőkanál étkezési keményítő

opcionálisan: fűszerek (fahéj, vanília, kardamom, stb.)

Elkészítjük a tésztát: aprítógépbe tesszük a felkockázott, jéghideg vajat (akár a mélyhűtőbe is tehetjük felhasználás előtt, hogy tényleg hideg legyen, a tészta állaga szempontjából nagyon fontos a hideg hőmérséklet). Adjuk hozzá a lisztet, a sót, majd a géppel dolgozzuk össze úgy, hogy csak nagyjából álljon össze, a vaj kb. borsónyi méretű mardjon. Ekkor adjuk hozzá a tojás sárgáját és a hideg vizet, majd gyorsan keverjük össze még egyszer, így már nagyjából össze is áll. Öntsük ki egy nyújtódeszkára, majd éppen csak annyira gyúrjuk össze, hogy fóliába tudjuk csomagolni.  Tegyük hűtőbe legalább egy órára (vagy egész éjszakára, ha előző nap készítjük.). A sütőt melegítsük elő 190C fokra. A töltelékhez a sárgabarackot vágjuk félbe, magozzuk ki, majd szeleteljük cikkekre. Keverjük össze a nádcukorral és a keményítővel, ill. ha használunk, a fűszerrel. A tésztából nyújtsunk kb. 25cm átmérőjű korongot, amelyet azonnal helyezzünk egy sütőpapírral fedett, liszttel meghintett tepsire. A korong szélén hagyjunk kb. 4-5cm-nyi peremet, a közepébe pedig szépen rendezzük el a sárgabarack cikkeket. A szélét hajtsuk rá körben. (A nagy középső rész így szabadon van, csak a szélét borítja tészta). A tészta szélét megkenhetjük kis tojásfehérjével. Kb. 35-40 perc alatt sül arany színűre. Amikor elkészült, lehűtjük, és magában, vagy vaníliafagylalttal tálaljuk.