Egyik legszörnyűbb rémálmom, hogy rohanok, rohanok, lélekszakadva, kopogó cipővel, át egy kihalt reptéri terminálon, és mire odaérek a check-in pulthoz, ki van írva, hogy closed. Ez szerencsére soha nem fordult még velem elő, és azt hiszem, nem túl esélyes, hogy valaha is fog. Annyira rettegek attól, hogy egyszer lekésem a repülőt, hogy inkább mindig borzasztó sokkal hamarabb kiérek. Szívesebben vagyok....
Tovább a cikkre >>
Hűsítő sárgadinnye-granita
A nyár egyik nagy felfedezése számomra a granita műfaja. A granita, vagyis jégkása szicíliai eredetű édesség, ott elsősorban a citromos és a kávés változat a legelterjedtebb. Az állaga állítólag városonként változik, Palermo-ban pl. egészen darabos, míg Szicília keleti részén sokkal simább. Catania-ban a csokoládé-granita, Messina-ban a kávé-granita a hagyományos. Reggelire pedig jellemző a briós granita-val. Ezek tudnak valamit… A jégkása....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Hétvégi morzsák
1. A hétvége gasztronómiai fénypontja minden kétséget kizárólag a 84 éves Nagyapám által főzött csirkepörkölt volt. 2. Valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag Budapesten mindig elkap a destruktívkodó hangulat. A kisördög itt nem alszik (vagy csak többet hall és lát…), úgyhogy nem tudom megállni: Kis pesti színes: Helyszín: Liszt Ferenc tér, Café Miró Ch&V: A málnacapuccino sorbet-val édességben a málnacapuccino alatt pontosan....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Köszönöm
Némi fáziskéséssel, de nagyon köszönöm a gratulációkat és elsősorban a szavazatokat, amelyeket a Goldenblog gasztroblog kategóriájában kaptam. Igazán örülök és nagyon odavagyok, hogy első helyezést értem el. Gratulálok az összes többi kategória győztesének és a jelölteknek is. Szerintem az a legjobb az egészben, hogy már van gasztroblog kategória. Egyre több klassz magyar nyelvű gasztroblog van és szerintem hamarosan még több....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült piros paradicsom – szárított paradicsom házilag
Soha nem értettem, hogy a zseniális magyar paradicsomunkkal hogyhogy nem terjedt el a szárított paradicsom műfaja, pedig a klímánk –főleg mostanság – igencsak megvan hozzá. OK, hogy sokat eltesznek, meg lé, meg sűrített lesz belőle, de az olasz eredetű, kvázi gourmet kajának számító szárított paradicsom használata egyáltalán nem jellemző nálunk. Holott az elkészítése nagyon egyszerű, és már pár darabbal eszméletlenül....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Na de mi legyen a cukkinivel?
Merült fel a költői kérdés. Ott fonnyadozott a hűtő zöldséges fakkjában magányosan és elhagyatottan, senki rá sem hederített. Pedig lassan kellett már vele kezdeni valamit. A cukkini tulajdonképpen jó kis zöldség, olyan, ami mindig van is itthon egy-két darab, mégis valahogy olyan…nem is tudom. Mindig lecsúszik a toplistáról, mindig csak mellékszereplő, soha nem jut eszembe, hogy fú de nagyon főznék/ennék....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Filmajánló
Ma 20.30-kor az M2-n, Bella Martha – főzős alapdarab!.Nem kifejezetten intellektuális kihívás, de nagyon kellemes kis vasárnap esti dolog. Helyenként talán picit csöpög, de nem vészes (női álláspont). Tele szuper főzős jelenetekkel, isteni főzene, remek színészek. Echte olasz, Sergio Castellito játsza az olasz séfet, érte odavagyunk. Egyébként a filmnek akkora sikere volt az Egyesült Államokban is, hogy természetesen már készül....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Házi málnasorbet őszibarackban
Mondtam már, hogy 35 fokban nem kifejezetten könnyű dolog fagyit fotózni? (Mármint ilyen igazit természetesen). A fagyipalettán nálam első helyen a gyümölcsfagyik állnak, azon belül is az intenzív gyümölcsízű , tejtermék nélkül készülő sorbet-k. (Jó, a többit is szeretem. Gombóc Artur effektus) A sorbet (a francia írásmódot választom és „szorbé-nak” ejtem. A magyar szorbet/szörbet/serbet használat tekintetében elakadtam) sokkal hamarabb létezett,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Egy kis hűsítő fagyológia
35,6 fok van este 7 órakor Brüsszelben. Áll a levegő. Nem lehet aludni. Nem lehet semmire koncentrálni. Tengert! Balatont! Vagy ha az nincs, legalább FAGYIT! De konkrétan mit is? Magyarul nagyjából minden fagylaltot fagylaltnak hívunk –(a szó maga egyébként reformkori nyelvújítás, az előtte használt kifejezés: „hideg nyalat”, „fagyos”, „fagyalt”), pedig lehetne akár specifikálni.Hűsítő gondolatként megpróbáltam nagyjából kategorizálni, hogy milyen típusú....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Ribizlis süti
Van egy rendkívül komoly gondom. Ezekkel a csodálatos nyári gyümölcsökkel kicsit túl sok zseniális süteményt és desszertet lehet készíteni. Határozottan probléma. Igen, igen, olyan finomak már magukban is, gyakorlatilag nem kellene velük semmit csinálni, pláne nem kiegészíteni őket némi tésztával. De hát…egyszerűen lehetetlenség ellenállni a kísértésnek, hogy történjen velük valami édes, krémes…Meg hát persze, nagyon hamar elkezdenek romlani, így nincs....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Szakácskönyv-ajánló: Lucques
Az előző recept kapcsán beharangoztam egy könyv egekbe magasztalását. Íme.Suzanne Goin: Sunday Suppers at Lucques szakácskönyvét elég gyors lendülettel vettem meg, igazából a szép borítója miatt, viszonylag régebben, amikor nem volt még körülötte akkora felhajtás. Suzanne Goin azóta elnyerte az egyik legtekintélyesebb amerikai gasztronómiai szervezet, a James Beard Foundation 2006-os díjait, két kategóriában is: a szakácskönyv 2006 legjobb éttermi szakácskönyve....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Zöld istennő öntet
Nem isteni a neve? Green goddess dressing, azaz zöld istennő öntet. Ez a salátaöntet amerikai klasszikus, a 20-as években alkotta meg a san francisco-i Palace Hotel séfje, az akkor bemutatott és rendkívül sikeres „The Green Goddess” című drámáról elnevezve. Egyes források szerint a hotelben megszálló főszereplő színész, George Arliss, más források szerint a darab írója, William Archer tiszteletére. Ez az....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Killer strawberry cheesecake fagyi
Avagy hogyan éljük túl a tegnapi estét. Jól jöhetett még talán néhány Sex and the City dvd, esetleg Távol Afrikától tizenötödször, Indokína harmadjára, vagy hasonlók. De túléltük. (Na jó, az utolsó 15 percre átkapcsoltam). El sem hiszem, hogy már lehet úgy este telefonálni, hogy nem kell előtte tájékozódni a TV műsorból, hogy mikor szigorúan tilos (és értelmetlen). Hurráá. Sorry, fiúk......
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Morzsás cseresznyés crostata
Maradék, már nagyon felhasználásra váró cseresznye sorsa lett ez. A crostata olasz eredetű, eredetileg leginkább a dzsemmel töltött rácsos sütit hívják így. (Olasz gasztroblogolótól angolul írás a témában itt). Egyébként általában valamilyen gyümölccsel töltött omlós tésztát jelent, amelyet úgy készítenek, hogy a kinyújtott tésztakorong szélét ráhajtják a töltelékre. Így igazán praktikus, mivel nem kell méricskélni, tortaformába nyomkodni, hanem csak úgy....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Több mint gyanú…
Én kérek elnézést, hogy a néhány napos szünet után rögtön ilyen destruktívan és kekeckedően térek vissza (lehet, a pesti levegő teszi..).Tehát, a találós kérdés: mi a különbség a két képen szereplő narancsjoghurt és receptje között?Válasz: semmi.A felső kép Ina Garten: The Barefoot Contessa Cookbook –az egyik legsikeresebb és legmagasabb példányszámban értékesített amerikai szakácskönyv 228. oldalán található „Orange yoghurt” fotója és....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
