Jovunk, megyunk. Elindulunk, megerkezunk. Donteseket hozunk. Eljuk az Eletunket. A Chili es Vanilia mai nappal satrat bont brusszeli konyhajaban, es attelepul Budapestre. Ez peldaul azt is jelenti, hogy a jovoben a kedves olvasok nagy valoszinuseggel kevesebb kagylo, garnela es hal iranti lelkesedesrol ertesulnek majd. Vagy Jean-Philippe Darcis fenomenalis passiogyumolcsos pralinejarol is kevesebb szo esik. Gyakrabban koszonnek majd vissza ellenben a....
Tovább a cikkre >>
Levendulás-fehércsokoládés házi fagylalt
Sokáig meg voltam róla győződve, hogy a levendula konyhai használata csupán divatos, „trendi” gasztronómiai hullám, és kizárt, hogy bárki is komoly meggyőződéssel azt gondolja, hogy a provence-i lila mezők és a dédi ruhásszekrényének bódító illata valóban finom ételekben is. Mindaddig a pillanatig, amíg el nem készítettem ezt a levendulás-fehércsokoládés fagylaltot. A receptet tavaly nyáron egy New York-i szakácsiskola oktatója ihlette,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Vasárnapi dilemma, majd tőkehal, koriander, menta
A vasárnap reggel. Az minden egyes alkalommal (már amikor itthon vagyok), ugyanaz a dilemma. Menni, vagy nem menni – ez itt a kérdés. Az egyik legnagyobb brüsszeli piac ilyenkor zajlik (a brüsszeli nemzetközi pályaudvar parkolója alakul át ilyenkor), vétek kihagyni. Bár számos más lehetőség is szóba jöhetne (szerda esténként pl. hangulatos, társasági eseménynek számító, menő kis piac van a Place....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Meggyfagylalt pisztáciapesztóval
Ennek a meggyfagylaltnak egyetlen különlegessége van számomra: a meggy maga. Az ugyanis egy hosszú, késős Budapest-Brüsszel járatot is megjárt, így különleges kincsként tekintettem rá (kicsit aggódtam, de szerencsére nem minősült folyékony anyagnak). A meggy itt különlegességszámba megy, befőttként, dzsemként kapható, de frissen soha nem láttam még. ( Feldolgozáshoz nagy részét egyébként Lengyelországból importálják). Úgyhogy otthon, a piacon engem nem a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Crangon crangon: crevettes gris, vagyis homoki garnéla
A homoki garnéla (En: brown/grey shrimp, de: Nordseegarnele, fr: crevettes gris, latin: crangon crangon) az egyik legnépszerűbb belga alapanyag. Otthon soha nem láttam még, aki azonban gyakran jár Németországban, vagy Hollandiában (vagy ott él), nap mint nap találkozik vele az üzletekben és éttermekben, nagy hagyománya van, imádják. Ebből az icipici, ujjbegynyi, barnás-rózsaszínű garnélából (amely így néz ki páncélostul), évente összesen....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Mogyorós csirke salátakehelyben
Galambbegy, jégsaláta, rucola, endívia, lollo rosso, frisée, cikória és még sorolhatjuk tovább a szép elnevezéseket. Jobb helyeken manapság már nem ám csak úgy snasszul, egyszerűen, saláta. A hagyományos –fapados- fejes saláta kezd kissé kimenni a divatból, de valljuk be, a már nálunk is egész könnyen beszerezhető különlegesebb társai árnyékában nem túl sok eséllyel indul a versenyben. Állagban, ropogósságban, ízben bármelyik....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Joghurtfagylalt
Különösebb kommentár nélkül, szeretném bemutatni azt a fagylaltot, amelyre talán még azt is ki merem jelenteni, hogy nyáron az abszolút kedvencem. Szinte soha nem fordul elő, hogy nincs a mélyhűtőmben, és valahogy mindig olyan gyorsan elfogy, hogy folyamatosan újra kell gyártani. Legfinomabb persze abban az állapotában, amikor éppen elkészült a fagyigépben (na, ilyenkor kell gyorsan eltenni). Vendégeknek gyakran tálalom desszert....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Zöldborsópesztó
Olyan vendégeim voltak hétvégén, aki valójában egyáltalán nem is vendégek, itthon vannak nálam. Így fordulhatott elő, hogy szombaton este az egész napos teszvesz után diszkréten közölték velem, hogy 1. együnk, de gyorsan, éhen halnak 2. 18.00-kor, valamint 20.45-kor semmiképpen nem érnek rá, a kettő között lesz egy kis idő, jó lenne, ha akkor vacsoráznánk. A barátok óhaja parancs, így a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
ReSource, Brüsszel
A Resource éttermet két hatalmas fekete pont ellenére is nagyon szívesen ajánlom. Ezen a kettőn gyorsan túl is esek, hogy aztán csak a jó dolgokra koncentrálhassak. A két negatívum elég kruciális, így magam is kicsit csodálkozom, hogy ennek ellenére is visszakívánkozom. 1. Desszert. Feltálaltak egy gyakorlatilag ehetetlen desszertet (márpedig ha én egy desszertet konkrétan otthagyok, akkor azzal tényleg nagy a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Szardínia felhasználási ötletek
Nem tagadom, pontosan tudom, hogy ezzel a némileg talán bizarr szardínia –ezúttal kis „sz”-szel- imádatommal nagy valószínűséggel eléggé egyedül vagyok (nemzetközileg azért nem). De nem szégyellem bevallani, hogy lassan már-már szinte pánikba esem, ha véletlenül nincs itthon egy doboz. De ilyen nem fordul elő soha. Az elmúlt év során mániákus szardína-vásárlóvá és –fogyasztóvá váltam. Az első, szardíniával kapcsolatos aha-élményem többé-kevésbé....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Budai Gourmet Fesztivál
Nem mozgok valami otthonosan a budapesti fesztivál forgatagban, amióta évek óta csak rövid időkre járok haza, a legritkábban jutok el ilyen rendezvényekre. A hétvégi Budai Gourmet Fesztivál viszont nagyon jólesett. A Millenáris Park kiváló helyszín, sok ember mellett is szellős, tágas, kap az ember levegőt, nem lesz tömegiszonya. A boros-sajtos része azt hiszem különösebben nem tért el a szokásos borfesztiváloktól,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Ricottás sajttorta
Szardínia, San Teodoro. Már megint, aznap talán harmadik alkalommal baktatunk a falunkba. Vásárolni. A társaság férfitagjai eddigre már szemüket forgatják, és hirtelen rengeteg halaszthatatlan feladatuk akad a ház körül (úgymint tengeri sün halászat). Némi időbe telik, mire végre felfogjuk, hogy az apró boltok valóban 9-12 óráig, majd legközelebb 17-20 óráig tartanak nyitva. Szép lassan mi is felvesszük a tempót, végül....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Cornelia Poletto, Hamburg
Fotó: saját; Cornelia Poletto báránya Már régen is érdekelt, hogy tendenciózusan vajon van-e általánosan megfogalmazható különbség férfi és női (professzionális) főzés között. Erről még a Kispad vendégmunkásaként publikáltam is egy rövid eszmefuttatást, amit nagyon szerettem írni. Abban (is) az volt a konklúzióm, hogy 1.nem, 2. nem igazán releváns a kérdés. Az azóta gyűjtött tapasztalataim is megerősítik, hogy a csúcsgasztronómiai főzés....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Tarhonya szárd módra, édesköménnyel, juhsajttal (fregula sarda)
200 kilométer, az bizony mégiscsak 200 kilométer. Nagyjából ekkora a távolság az olasz csizma és a szárával szemben található sziget, Szardínia között. Mind Korzika mind Tunézia közelebb esik hozzá, mint maga az „anyaföld”, ez a fizikai messzeség is hozzájárul ahhoz, hogy Szardínia kicsit olasz is, meg nem is. A kristálytiszta, türkíz-zöld tenger nyáron rengeteg látogatót vonz, érdemesebb azonban olyankor utazni,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Vaníliás rebarbarakompót
A rebarbaráról lesz most szó. Nálunk kevésbé elterjedt, mint más nemzetek konyhájában, pedig még az sem kizárt, hogy ősmagyar gyümölcscsel van dolgunk (botanikai értelemben zöldség, felhasználását tekintve inkább gyümölcsként értelmezhető). Bizonyos források szerint ugyanis a Volga mentén vadon nőtt jelentős mennyiségben, ide pedig a hunok hozhatták. Az viszont egész biztos, hogy Ázsiában őshonos, a kínai orvosok évezredek óta használták (elsősorban....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
