Talán ilyenkor február vége, március eleje felé érkezik el az a lélektani pillanat, amikor már igazán elegünk van a télből. Egy-egy ragyogó, napsütéses nap már minden kétséget kizáróan emlékeztet rá, hogy hamarosan beköszönt a várva várt tavasz, vele együtt pedig a konyhánkba is megérkeznek a harsogó színek, zöldek, pirosak és a friss, zsenge karalábék, saláták, retek, spenót. Ezekben a hetekben....
Tovább a cikkre >>
Kategória: zöldség
Töltött, sült lilahagyma, fetakrémmel
Hát nem zseniális látvány, amikor az ember levág egy szeletet egy friss lilahagymából, és felbukkan a fényes, leves, ropogós, csípős-édes, karakteres illatú belseje? Azon túl, hogy az egyik legdekoratívabb zöldség, szerencsére kiváló ízű is. Mivel a nagy lelkesedésem odáig fajult, hogy kicsit túlvásároltam magam belőle, mostanában elég sok fogásba került. Az is kiderült, hogy mint minden zöldségből, ebből is természetesen....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Édes-savanyú sült cékla caponata
Már megint sült cékla. Ezt a receptet is Paul Gayler, pure vegetarian című könyvéből vadásztam, amelyből több mindent kipróbáltam már, pl. a kínai gőzölt gombócot. A könyv továbbra is rendkívül meggyőző, ezt az ételt már négy alkalommal készítettem, ez alatt kicsit a saját ízlésemhez igazítottam a hozzávalókat és az arányokat. Eddig mindenki, aki kóstolta, sűrű bólogatásokkal és cuppantásokkal tanúsított ráutaló....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Csőben sült belga cikória
Kezdjük az etimológiai bonyodalmakkal. Egy és ugyanazon zöldséget egyes népek cikóriának, míg mások belga endíviának neveznek. Hogy még komplikáltabb legyen, az endívia még véletlenül sem mindenütt cikóriát takar, fodros változata például nálunk is kapható: élénkzöld fejessaláta-féle. Hogy pontosan mi a kettő közötti különbség azon kívül, hogy a világ különböző országaiban mást értenek alatta, azt több botanikai szakcikk alapos megismerése után....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült karfiol kapribogyóval, szárított paradicsommal
A tavalyi fűszeres, sült karfiolnak (azték, pikáns, cocopatepetl –rengeteg szuper ötlet érkezett ám a szalonképes elnevezésre…) nagy sikere volt, mai napig kapok róla lelkesedő visszajelzéseket, jó, hogy megosztottam. A sült karfiol pedig idén ősszel/télen is állandó látogatója a konyhámnak, néha ilyen, néha olyan formában. Ezekkel a sült zöldségekkel (pl. a kelbimbóval is) az a helyzet, hogy ha az ember egyszer....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Török lencsés padlizsánragu (mualle)
Lassan kezdem magam úgy érezni, mint aki (a nyelvtől eltekintve), szép csendben átment török gasztroblogba. Rengeteg kipróbálásra és kigondolásra váró recept motoszkál még a fejemben, alig bírom magam elrángatni a gondolatuktól. Majd szép lassan, hogy azért legyen valami változatosság. Naná, hogy padlizsános receptek is. Nem tudom, vajon Törökországban számon tartják-e, hogy hány ezer féle elkészítési mód létezik –nyilván rekorderek –....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült padlizsán szecsuáni borsos öntettel
Ma már talán gasztronómiai közhely, hogy a frissen őrölt bors pótolhatatlan. Aki főz, pontosan tudja, hogy az illatos morzsák micsoda aromával gazdagítják az ételt. Valószínűleg ritkán tudatosul bennünk valódi fontossága, és amikor egzotikus vizekre eveznénk, eszünkbe sem jut. A bors mintegy 4000 éves múltra tekint vissza, gyarmatokat, felfedezéseket köszönhet neki a világtörténelem. Kezdetben sokkal inkább spirituális jelentősége, illetve misztikus ereje....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült cékla
Amikor sült cékla készül a háznál, mindig sokkal, de sokkal több gumót pakolok a tepsire, mint amennyire az adott ételhez szükség lesz. Ennek több oka van: 1. Pontosan tudom, hogy amikor megsül, akkor egy-kettő azon nyomban úgy ahogy van, joghurtba mártogatva, elfogy. 2. Megsütve, alufóliában pár napig simán eláll a hűtőben, és (szerintem) megunhatatlan. Kedvtől függően lehet még belőle saláta,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Citromverbéna, cukkinivirág
Ismét szedd magad földeken jártam, hogy feltöltsem némileg a zöldség készleteimet. Ezúttal többek között zöldborsóval, elképesztő minőségű, zsenge céklával, krumplival, hagymával, kerekrépával (mert a múltkor annyira megtetszett, hogy szeretnék vele kísérletezni), padlizsánnal és zöldfűszerekkel tankoltam fel. Két különlegesebb szerzeményre is szert tettem: A zöldfűszerek között először találkoztam a számomra eddig ismeretlen citromverbénával (Aloysia triphylla, en:Lemon verbena, fr: verveine citronelle, de:....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Kerekrépa – navet, turnip, Mairübe
A múltkori szedd magad kirándulás elsősorban azt a célt szolgálta, hogy legyen nagyobb tételben jó minőségű eper, amiből dzsemmet tudok készíteni. Megtörtént. (bár igencsak alulkalkuláltam magam, arra ugyanis nem számítottam, hogy a barátaimnak egy hétvége alatt két teljes üveget sikerül elpusztítaniuk reggelire –egészségükre.) A földeken járkálva természetesen mindenféle egyebet is összeszedtem, ami utamba került, csak úgy, kíváncsiságból. Miközben a rebarbarák....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Paprikás zöldborsó és újkrumpli
Már megint ugyanaz: kétségbeesetten próbálom bőröndömbe gyömöszölni a Nagycsarnokban zsákmányolt finomságokat. Hiába fogadom meg valahányszor, hogy csak mértékkel alakítom élelmiszer-szállítmánnyá, képtelen vagyok ellenállni a piacon elém gördülő kísértéseknek. Tavasszal, nyáron a legnehezebb. A hegyekben álló rózsaszín újkrumpli és a zsenge, édes zöldborsó kifognak rajtam „Ó, olyan finom, Drága, vigyen belőle többet” győzköd a szokatlanul barátságos kofa. Nincs nehéz dolga, hetek....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Zöld curry
Néhanapján elvágtatok az itteni ázsiai szupermarketbe, és feltankolok mindenféle jóval. Szószokkal, rizstésztákkal, kókusztejekkel, friss zöldekkel. Ismertekkel, ismeretlenekkel. Akár konkrétan tervezek készíteni velük, akár nem, néhány dolog kivétel nélkül mindig előkerül, pl. a három grácia: galanga+thai citromfű+kaffir lime levél.(Utóbbi egyébként a kínaiaknál nincs, azért át kell menni a szomszédba a thai boltba). Megjegyzem, mindegyik kapható otthon is a szokásos üzletekben (a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Quinoa sült paprikával, pirított újhagymával és fetával
Nem tudom, ki hogy van vele, engem nagyon izgatnak az ismeretlen hozzávalók. Ha meglátok valahol valami olyan alapanyagot, amelyet még nem kóstoltam, ill. amellyel még soha nem főztem, biztos, hogy kipróbálom. Az sem baj, ha tudom, hogy utána nem fogok tudni gyakran hozzájutni, de annyira hajt az ízlelőbimbóim kíváncsisága, hogy akkor is elkészítem. Ma már annyi forrás van, akár a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Vadspárga
Apropó, spárga. Ilyet ettetek már? Láttatok már? Én még soha. Úgyhogy, mint minden különleges, érdekes, számomra új hozzávaló esetében most is megragadtam az alkalmat, hogy megismerkedjek vele. Bemutatom a vadspárgát. Rendszeres horvátországi nyaralók jó eséllyel találkozhattak vele, itt állítólag igen elterjedt, és az éttermek is kínálják (bár gondolom, jellemzően ilyenkor tavasszal, a szezonjában). Egyébként Európában Olaszországban és Franciaországban terem a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Spárga flamand módra
A belgákra nem kifejezetten jellemző, hogy bármitől könnyen eksztatikus állapotba kerülnének. A németekről sem feltétlenül az a kép jelenik meg elsőre, amint felajzva, csillogó szemekkel lelkesednek valamiért. Ha nyugodt, rezzenéstelen pókerarcukon mégis ennek jeleit véljük felfedezni, ott nagy valószínűséggel valamilyen ínyenc étel van a dologban. Most helyzet van: ezekben az országokban kitört a spárga-őrület. A már nálunk is egyre népszerűbb....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
