Bár padlizsán szinte egész évben kapható, az igazi szezonja ilyenkor, augusztus végén, szeptember elején üt be. Néhány éve pedig, amióta extra zöldségekkel is kísérleteznek a szeretett termelőink, egész változatos lett a padlizsán-paletta, az apró, cirmos változattól, a kerek hófehéren át, a japán típusú, hosszúkás, vékony padlizsánig minden kapható. A Fény utcai piacon a Bálint-kertnél, a Lehelen a Színek Kertjénél, vagy....
Tovább a cikkre >>
Római köményes, csilis birkanyárs, ötfűszeres, szójaszószos, cupákos csirkelábragu és bambuszpárolóban érkező, leveses tésztabatyu (xiao long bao) az egyes standnál. Sistergő, brutálcsípős olajban és szecsuáni borsban úszó egész hal, vagy halfilé a hatos bódénál. Frissen sütött jianbing, az egyik legnépszerűbb kínai töltött palacsinta az erre specializálódott hetes standnál. A kőbányai Chinatown-ban, azaz a rohamléptekben fejlődő, és kiváló, autentikus éttermeknek is otthont....
Tovább a cikkre >>
Kókadozó karfiolok, konyuló cukkinik, rogyadozó káposztacikkek, punnyadó krumpliszemek, egyre sápadtabb, megutált zellerdarabkák, értelmezhetetlenül kis adag fagyasztott borsó maradványok – az alábbi, indiai ihletésű zöldségragu mindent elnyel, amire nem került sor, legyen az a karfiol zöldje, karalábé- vagy reteklevelek. A korma nevű curryféle jellegzetessége, hogy a mártás olajos magvak, leggyakrabban kesudió hozzáadásával, tejszínnel és joghurttal készül. A karantén változatban a jóval....
Tovább a cikkre >>
A friss zöldborsó rövid, igazi szezonja június. Habár egyike azon kevés zöldségeknek, amelyekkel egész évben főzhetünk, mivel fagyasztva is élvezhető (sőt, így szinte biztosabb a zsengesége és a megfelelő cukortartalma), azért a nagy közös borsópucolásnak (és a közben elfogyasztott borsómennyiségnek) nincs párja. Mint ahogy a csipetkés/galuskás, zsenge zöldséges borsólevesnek, vagy a petrezselymes zöldborsófőzeléknek sincs. A klasszikusok mellé most egy igazi....
Tovább a cikkre >>
Aki rendszeresen követ, annak nem árulok el újdonságot azzal, hogy pár éve teljesen a koreai konyha rabjává váltam, rendesen el is mélyedtem benne – jártam főzőtanfolyamra a Koreai Kulturális Központban, komoly gasztrotúrán Szöulban, kimchi workshopon, szerveztünk koreai pop up vacsorát, és törzsvásárló lettem a koreai szupermarketben a Honvéd utcában (és a Rózsadomb Centerben). Jónéhány koreai recept és poszt várat magára,....
Tovább a cikkre >>
A medvehagyma várva várt megjelenése után a tavasz következő hírnöke minden évben a zsenge retek. Utóbbi többnyire csak mellékesen kerül a kosárba – majd elfogy a szendvics mellé, vagy jó lesz a salátába. Pedig Franciaországban óriási kultusza van a zsenge tavaszi – hosszúkás, piros-fehér – reteknek, amit már szerencsére hazai kis kertészeteink is megtermesztenek és árulnak. Normál időszakban a Lehel....
Tovább a cikkre >>
Az önkéntes karanténom kilencedik napján érkezett el az a pillanat, amikor ellenállhatatlan gusztust éreztem valamilyen karakteres, keleti – sós-édes-csípős –ízre. Az első napokban kifejezetten egyszerű, házias, hétköznapi fogásokra vágytam – húsleves, tojásos nokedli, bableves, sok saláta – a második héten viszont elkezdtek hiányozni azok az ízek, amiket „békeidőkben” a hétköznapok során gyakran eszem és főzök is. Habár a kamrám felszereltsége....
Tovább a cikkre >>
Egy hét alatt minden megváltozott, a főzésünk is. Legtöbben az otthoni konyhánkban keresünk most egy kis békét, vigaszt és elsősorban napi menüt. Átgondoltabban, szerényebben, takarékosabban tervezzük meg a heti főzést, a különlegesebb, egzotikusabb alapanyagokat megtartjuk békeidőkre, előtérbe kerülnek a kamra kincsek. Ahány élethelyzet, annyi viszonyulás – kinek a nap fénypontja és terápia lett a konyhai tevékenység, kinek komoly kihívás a....
Tovább a cikkre >>
Kedves Éttermesek, Vendéglátók! Való igaz, hogy a január nem kimondottan a legvadabbul dübörgő salátaszezon, azt is belátom, hogy egy nagyszerű, friss, sokszínű és változatos zöld tálat otthon sokkal egyszerűbb összeállítani, mint éttermi konyhán. Jogos tehát a felvetés, hogy aki januárban salátázni akar, tegye meg bátran, de lehetőleg otthon, a négy fal között. Ha viszont mégis úgy döntenének, hogy beleállnak a....
Tovább a cikkre >>
Január a levesek hónapja. A nagy lakomákon túli, de még tavasz előtti kulináris holtidőszakban ebben a műfajban tudunk leginkább kibontakozni, mert jó leveseket a semmiből is lehet főzni. Ilyenkor gyakran előkerülnek a különböző kultúrák ételei is, a népszerű, csípős – chilis, gyömbéres - ázsiai levek jól felfűtik az ember szervezetét, de érdemes ihlet után nézni az orosz konyha felé is,....
Tovább a cikkre >>
Az év legelső receptje a kor szellemének megfelelően egy húsmentes leves, nem is akármilyen! Valójában egy vegán húsleves, de nem szeretném a „húsleves” szót használni rá, egyrészt, mert nem szeretem, ha valami valaminek szeretne látszani, ami nem az (értitek..), másrészt leginkább azért, mert a húslevesnek számomra olyan gasztrokulturális és érzelmi töltete van, amit nem érzek illendőnek helyettesíteni vegán alternatívákkal. A....
Tovább a cikkre >>
A libanoni konyha évekig alulreprezentált volt Budapesten, sokáig kellett várni, hogy valamirevaló metropoliszhoz méltóan nálunk is képviseltesse magát a világ egyik legjobb és legváltozatosabb gasztronómiája. Most viszont már két kiváló helyen is lehet tobzódni, nevezetesen a Leila’s-ban és a Byblosban. Előbbit észt-libanoni házaspár viszi, a beltér hangulata inkább északi, mint arab, a konyha pedig nagyszerű. A Byblos a belváros szívében,....
Tovább a cikkre >>
Az egész úgy kezdődött, hogy a falu összegyűjtött néhány asszonyt, akikkel elkezdtek csigatésztát készíteni. Akinek volt már lehetősége megfigyelni, hogy ez a tevékenység milyen idő- és munkaigényes, tudja, hogy a házi csigatészta értéke pénzben szinte kifejezhetetlen. Vagy megfizethetetlen. Egy tojásból, négy óra alatt készül ugyanis el kb. húsz deka csiga, ami egy közepes méretű családi ebéden el is fogy. A....
Tovább a cikkre >>
A koreai konyhát erős, karakteres ízek jellemzik, más ázsiai konyhákhoz hasonlóan azonban itt is fontos szerepet játszik az ókori kínai filozófiából átvett öt elem (fa, tűz, föld, fém, víz), illetve az azokhoz kapcsolódó öt íz: sós, édes, savanyú, keserű, csípős és azok egyensúlya. Talán meglepő, de kimondottan közel áll a magyar ízléshez, számos olyan étel létezik, amely néhány fűszertől eltekintve....
Tovább a cikkre >>
Hivatalosan is elérkezett a forró levesek és gazdag egytálételek, sült zöldségek időszaka, nincs visszaút. A reggelek élesen hidegek, a fények még lágyak, de hideg salátáknak, paradicsomoknak, üde, frissítő fogásoknak már nincs keletje. Külön kategóriát képviselnek a csípős, tésztás ázsiai levesek, amik már nálunk is igen népszerűek, az összes “egzotikus” étel közül talán ezek épültek be legjobban a hétköznapi étkezésünkbe. Egy....
Tovább a cikkre >>
