Bevallom, kicsit sajnáltam, hogy a főzős magazinokról szóló némileg talán provokatív véleményem először egy olyan rovatba került, amelyben nem volt lehetőség arra, hogy közvetlenül a cikk után lehessen publikusan hozzászólni (azóta átkerült ide, és már lehet). Így folyamatosan özönlöttek az e-mailemre az üzenetek, kulturáltak, értelmesek és kevésbé elegánsak, kaptám ám hideget-meleget, számítottam rá, belefér. (Azon mondjuk csodálkoztam, hogy némelyek úgy....
Tovább a cikkre >>
Kategória: vegetáriánus
Sült cékla
Amikor sült cékla készül a háznál, mindig sokkal, de sokkal több gumót pakolok a tepsire, mint amennyire az adott ételhez szükség lesz. Ennek több oka van: 1. Pontosan tudom, hogy amikor megsül, akkor egy-kettő azon nyomban úgy ahogy van, joghurtba mártogatva, elfogy. 2. Megsütve, alufóliában pár napig simán eláll a hűtőben, és (szerintem) megunhatatlan. Kedvtől függően lehet még belőle saláta,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Parmezános-kukoricás sült puding
Mai napig családi legendák, és találós kérdések tárgya, hogy vajon hogy a csudába létezik, hogy míg az egyik- a vidéki- Nagymama, végeláthatatlan órákon át főzte a hatalmas lábasban (a nyári konyhában) a csöves kukoricát, addig a másik –a pesti- úgy tanította, hogy mindössze forrástól számítva tíz perc, és már kész is (természetesen hajával együtt főzzük, csillagom). A módszer tekintetében persze....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Szárított paradicsom
Elkészült az idei első adag szárított paradicsomom. Jobban mondva, ez az első adag félig szárított lett, ugyanis 1. nekem így ízlik a legjobban, 2. kifejezetten a hétre készült felhasználásra (egyébként sem vagyok jó semmilyen tartósításban, mert soha nem tart, hanem elfogy.). Többféle módszerről és sütőhőmérsékletről lehet olvasni, részemről továbbra is azt vallom, hogy mindenkinek a saját sütőjében kell kitapasztalnia, hogy....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Kerekrépa – navet, turnip, Mairübe
A múltkori szedd magad kirándulás elsősorban azt a célt szolgálta, hogy legyen nagyobb tételben jó minőségű eper, amiből dzsemmet tudok készíteni. Megtörtént. (bár igencsak alulkalkuláltam magam, arra ugyanis nem számítottam, hogy a barátaimnak egy hétvége alatt két teljes üveget sikerül elpusztítaniuk reggelire –egészségükre.) A földeken járkálva természetesen mindenféle egyebet is összeszedtem, ami utamba került, csak úgy, kíváncsiságból. Miközben a rebarbarák....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Zöld curry
Néhanapján elvágtatok az itteni ázsiai szupermarketbe, és feltankolok mindenféle jóval. Szószokkal, rizstésztákkal, kókusztejekkel, friss zöldekkel. Ismertekkel, ismeretlenekkel. Akár konkrétan tervezek készíteni velük, akár nem, néhány dolog kivétel nélkül mindig előkerül, pl. a három grácia: galanga+thai citromfű+kaffir lime levél.(Utóbbi egyébként a kínaiaknál nincs, azért át kell menni a szomszédba a thai boltba). Megjegyzem, mindegyik kapható otthon is a szokásos üzletekben (a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Quinoa sült paprikával, pirított újhagymával és fetával
Nem tudom, ki hogy van vele, engem nagyon izgatnak az ismeretlen hozzávalók. Ha meglátok valahol valami olyan alapanyagot, amelyet még nem kóstoltam, ill. amellyel még soha nem főztem, biztos, hogy kipróbálom. Az sem baj, ha tudom, hogy utána nem fogok tudni gyakran hozzájutni, de annyira hajt az ízlelőbimbóim kíváncsisága, hogy akkor is elkészítem. Ma már annyi forrás van, akár a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Hummusz
Bizonyos évszakokban igazán irigylem más népek étkezési szokásait. A hőmérséklet növekedésével párhuzamosan terelődik a figyelmem a mediterrán és a közel-keleti, ill. észak-afrikai kulináris világ felé. Ilyenkor nem a fűszeres, aromás ragukra, tagine-okra vagy ragacsos, mézes édességeikre fáj a fogam, hanem inkább a sok változatos, zöldséges előételre, amiket terülj-terülj-asztalkám-szerűen tálalnak fel. Már a kis tálakon kínált olajbogyók, sajtok, sült padlizsánok, paprikák....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Vadspárga
Apropó, spárga. Ilyet ettetek már? Láttatok már? Én még soha. Úgyhogy, mint minden különleges, érdekes, számomra új hozzávaló esetében most is megragadtam az alkalmat, hogy megismerkedjek vele. Bemutatom a vadspárgát. Rendszeres horvátországi nyaralók jó eséllyel találkozhattak vele, itt állítólag igen elterjedt, és az éttermek is kínálják (bár gondolom, jellemzően ilyenkor tavasszal, a szezonjában). Egyébként Európában Olaszországban és Franciaországban terem a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Spárga flamand módra
A belgákra nem kifejezetten jellemző, hogy bármitől könnyen eksztatikus állapotba kerülnének. A németekről sem feltétlenül az a kép jelenik meg elsőre, amint felajzva, csillogó szemekkel lelkesednek valamiért. Ha nyugodt, rezzenéstelen pókerarcukon mégis ennek jeleit véljük felfedezni, ott nagy valószínűséggel valamilyen ínyenc étel van a dologban. Most helyzet van: ezekben az országokban kitört a spárga-őrület. A már nálunk is egyre népszerűbb....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Urban ricotta
Kérek minden kedves szerencsés olvasót, aki rurális területen nőtt fel, vagy él, és esetleg nemcsak az autóablakból bámulva látott élő tehenet, ne botránkozzon most nagyon meg. Én, az állandó citylakó sok mindenre rá tudok csodálkozni, ami másnak nyilvánvalóan teljesen természetes. Szóval, nem kiröhögni…. Szindbádék apukájának Öcsisajtját pl. szájtátva csodálom. Bámulatos. A két leghíresebb külföldi gasztroblogon még régebben olvastam, hogy a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Zöldfűszeres tojáslepény
„Last recept Három-négy órára tegyünk a hűtőszekrénybe egy üveg jófajta vodkát. Fekete kenyeret, heringet, savanyított uborkát és gombát vágjunk apró falatokra, és rendezzük el egy tányéron. Apró kupicákból jéghidegen igyuk a vodkát. Az első pohár után ne együnk semmit, a második után csak a kenyérből vegyünk, a harmadik után minden megengedett” Ezzel a recepttel zárul Vladimir és Olga Kaminer:....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Gyors csicseriborsó-paprikás
Talán sikkes lenne a tavaszt salátával köszönteni. De szezon ide, szezon oda, miért ne ehetnénk nyáron húslevest velőscsonttal, télen pedig citromfagyit, ha kedvünk épp úgy tartja? A csicseriborsó évszaktól független. Az egyik legízletesebb borsóféle, mindemellett egyike a legegészségesebbeknek is. A mediterrán vidékről származik, neve a latin ceci szóból ered – Cicero állítólag az orra hegyén éktelenkedő borsóformájú bibircsók miatt kapta....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Penne all’arabbiata
Néhány hete Brüsszelben, szombat esti mozizás után úgy döntünk, hogy levezetőként beülünk még egy pohárkára. Táplálkozástudományilag képzett énünk jelenti, hogy este 10 órakor nem egészséges lakomázni; „esetleg valami könnyűt kapjunk be” felkiáltással azért körülnézhetünk. Elsétálunk a helyi Liszt Ferenc térre (Place St. Boniface), ahol az összes menő, kozmopolita, zen-minimál-dizájnos étterem zsúfolásig tele, esélyünk sincs, hogy elcsípjünk egy asztalt. Feladjuk, ám....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Fűszeres sült karfiol
Ez az étel már régóta a repertoárom egyik leggyakrabban előkerülő tagja, és hatalmas kedvenc. Konkrétan 2005. október 23. óta, amikor egy gluténmentes gasztroblogon egy hosszú-hosszú írásban megbújva rátaláltam. Van olyan, hogy egy héten többször is készül, annyira szeretem – akár egyszerű vacsoraként, akár vendégeknek köretként sültekhez. Az igazság az, hogy eddig nem mertem leírni. ??? Hogy miért, az rögtön kiderül.....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
