A zsidó vallásban az őszi ún. nagyünnepek a legfontosabb ünnepnek minősülnek. Idén szeptember 22-én kezdődött a Ros Hasana, azaz a zsidó Újév, majd 10 nappal később, október 2-án volt a zsidó vallás legszentebb napja, Jom Kippur. Ez utóbbi az engesztelés napja –bűnbánati nap, amikor az emberek számba veszik, megbánják bűneiket. Ha valaki más ellen vétett, bocsánatot kér, ha pedig ellene....
Tovább a cikkre >>
Kategória: vegetáriánus
Indul a céklaszezon!
Nincs mese, lassan tényleg haladunk az őszi kaják felé. Még egy-egy szép, napos délután megengedi, hogy elköszönjünk a nyártól, de reggel már sötét és hideg van, és az üzletekben, ill. a piacon is átváltott a színskála nyáriból őszibe. Múlt héten már birsalmát is láttam! (Vettem). Ezennel pedig hivatalosan megnyitom a céklaszezont is. Cékla nálam egyik nagy kedvenc, bármikor, bármennyit. Sült....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Édeskömény a la plancha
Még májusban egy hosszú hétvégét Olaszországban, Parma-ban töltöttem a barátaimmal. Rájöttem, hogy utána nem is írtam róla rendes gasztrobeszámolót, aminek igazából leginkább az volt az oka, hogy a hétvégét gasztronómiai szempontból csak részben határozta meg az olasz vonulat, annál sokkal inkább dominált viszont a venezuelai konyha. Félig olasz, félig venezuelai barátom ugyanis egy gyönyörű, tüzes venezuelai lányt vett el feleségül,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Grillezett kukorica chilis korianderes fűszervajjal
Augusztus a csöves kukorica hónapja. A dobozos kukorica, őszintén szólva, elég igénytelen egy étel tud lenni, bár akár nagyon finom is. Mondjuk pl. egy majonézes kukorica nem kifejezetten a gasztronómia csúcsa (töredelmesen bevallom, hogy imádom). Más történet viszont a nyári, friss, zsenge, csöves kukorica. Érdekes, hogy azon túl, hogy nyári balatoni hangulatot idézve, főtt állapotban fogyasztjuk, jellemzően nem nagyon kezdünk....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Mozzarellával töltött cukkini
No, egy gyors kis semmiség – múltkor mikor cukkiniztem, még utána is maradt egy nagyobb példány a hűtőmben. Maradékokból dobtam össze ezt a gyors finomságot, ami salátával simán elmegy remek hétköznapi vacsinak. A cukkini blansírozva, közben grill beindítva, mozzarella kockázva, összeforgatva ezzel-azzal, majd jóó folyós-nyúlósra a cukkinire grillezve. Erről most több mondanivalóm nincs. A cukkini történetéről sem:) Recept Hozzávalók (2....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Csicseriborsó saláta chermoula öntettel
Bemutatom aktuális kedvencemet, a hét receptjét. Néhány hónapja elvégeztem egy közel-keleti főzőtanfolyamot, amelynek egyik nagy felfedezése volt a chermoula, ez a hihetetlenül változatosan használható, friss korianderre és fokhagymára épülő, intenzív, friss ízű marokkói fűszerpác. A hagyományos fűszerkeverékre annyi recept, ahány szakács, mindenki más-más hozzávalókra és arányokra esküszik, én is kikísérleteztem magamnak, ahogy tetszik. Marokkóban elsősorban halat pácolnak vele, de készítenek....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült piros paradicsom – szárított paradicsom házilag
Soha nem értettem, hogy a zseniális magyar paradicsomunkkal hogyhogy nem terjedt el a szárított paradicsom műfaja, pedig a klímánk –főleg mostanság – igencsak megvan hozzá. OK, hogy sokat eltesznek, meg lé, meg sűrített lesz belőle, de az olasz eredetű, kvázi gourmet kajának számító szárított paradicsom használata egyáltalán nem jellemző nálunk. Holott az elkészítése nagyon egyszerű, és már pár darabbal eszméletlenül....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Na de mi legyen a cukkinivel?
Merült fel a költői kérdés. Ott fonnyadozott a hűtő zöldséges fakkjában magányosan és elhagyatottan, senki rá sem hederített. Pedig lassan kellett már vele kezdeni valamit. A cukkini tulajdonképpen jó kis zöldség, olyan, ami mindig van is itthon egy-két darab, mégis valahogy olyan…nem is tudom. Mindig lecsúszik a toplistáról, mindig csak mellékszereplő, soha nem jut eszembe, hogy fú de nagyon főznék/ennék....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Boursin-nel töltött paradicsom
Apropó, szendvicskrémek. Többek között azért is jó dolog ez a privát gasztroblogolás, mert minden további nélkül megnevezhetek bizonyos élelmiszermárkákat (anélkül, hogy állandóan meg kellene neveznem…). Például nyugodtan elmondhatom, hogy a kedvenc kencém a fokhagymás Boursin sajt. Szeretem a hozzá kapcsolódó gyerekkori, nosztalgikus feelinget, emlékszem, Apukám mindig ezt hozott „Nyugatról” és nagyon különlegességszámba ment. Szeretem a krémes, kicsit morzsás, nagyon fokhagymás,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Avokádókrém
Avokádókrém azért nem szerepel a könnyű szendvicskrémekről szóló írásomban, mert hát csak nem írhatok le annyit, hogy vegyünk egy avokádót és trutyizzuk össze némi fokhagymával, citromlével, sóval, borssal, pont. Pedig a különböző kencék közül az egyik legfinomabb és leggyorsabb. Néhány éve már otthon is beszerezhető ez a különleges zöldség (ami gyümölcs), bár minőségi problémák azért még felmerülnek, ahogy elnézem. Az....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Parmezános padlizsántócsni fejlesztés alatt
Padlizsán bármikor, bármennyi, imádom. Szinte mindig van itthon, és hetente biztosan többször kerül asztalra. Legtöbbször egyszerűen megsütöm (felkarikázom és alufóliával bélelt tepsiben olívaolajjal megkenve, só, bors, oregánó rá, 200C-on 15 perc, kész is az isteni vacsora. Mostanában rákattantam arra, hogy a sült padlizsánt meglocsolom tahinivel és fokhagymával kikevert joghurttal –a világ legjobb dresszingje –valahogy így. Ezt a tócsnit most először....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Török csípős, paradicsomos bulgur saláta (Kisir)
Egyik nagy nyári kedvenc nálam is a tabbouleh, egyetértek Rolller-rel, szintén kegyetlen mennyiségeket el bírok belőle pusztítani. Hasonlóan készítem, annyi különbséggel, hogy imádom a petrezselymet is, úgyhogy nálam rengeteg kerül bele, meg menta és koriander is (utóbbi azt hiszem nem annyira autentikus). A kisir a libanoni tabbouleh török változata és alapvetően két dologban különbözik: 1. sokkal kevesebb petrezselyem van benne....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült spárga&fokhagymás krumpliköret 2006.
Eper, spárga…Spárga, eper…itt a szezon, ihajcsuhaj. Természetesn nem múlhat ez úgy el, hogy ne lenne itt mindkettőből egynéhány finomság. Eper már volt néhány (és még lesz is még mindig), spárgából íme az első. Néhány napig kedves vendégeim voltak, akiknek főzőcskéztem ezt-azt szívvel-lélekkel (minden ízlett, de szerintem már alig várták, hogy otthon egyenek egy jó rántott húst:) és végre idén előszőr....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Articsókás panzanella
Na jó, az egzotikus kalandozások után most egy kicsit vissza Európába. És happy Európa napot mindenkinek! A brüsszeli piacon pár hete hatalmas kupacokban árulják a gyönyörűen kinéző articsókát. Annyira mutatós, olyan mint egy zöld, lila, harsogó virág. Már tavaly is szemeztem velük, egyszer vettem is EGY darabot kísérletképpen, de amikor az előkészítése során szembesültem azzal, hogy abból a nagy gumóból....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Marokkói fűszeres padlizsánsaláta (Zaalouk)
Hát igen, a terminológia, a terminológia. Saláta…Egész egyszerűen nincsen fenomenálisabb írás ebben a tárgyban, mint az általam sokat emlegetett Váncsa István szakácskönyvének salátafejezetének bevezetője. Komolyan, kötelező olvasmány mindenkinek, aki egy icipicit is szereti a gasztronómiát. Egy négyoldalas briliáns gondolatív és tudományos elmélkedés arról, hogy mi az konkrétan, hogy saláta. Csak annyit mondok, az utolsó mondat, a végkövetkeztetés a következő: „Tehát,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
){kind=link}
){kind=link}