Kérek minden kedves szerencsés olvasót, aki rurális területen nőtt fel, vagy él, és esetleg nemcsak az autóablakból bámulva látott élő tehenet, ne botránkozzon most nagyon meg. Én, az állandó citylakó sok mindenre rá tudok csodálkozni, ami másnak nyilvánvalóan teljesen természetes. Szóval, nem kiröhögni…. Szindbádék apukájának Öcsisajtját pl. szájtátva csodálom. Bámulatos. A két leghíresebb külföldi gasztroblogon még régebben olvastam, hogy a....
Tovább a cikkre >>
Kategória: előétel
Citromos, petrezselymes szardínia avokádón
Kezeket fel, mikor bontottatok utoljára egy doboz szardíniát? Elfeledett, divatjamúlt hozzávalónak tűnik, nem igaz? Magam sosem voltam nagy rajongója, nem is igazán emlékszem, vajon hol találkoztam vele utoljára az elmúlt tizenöt évben. Hogy mégis hogy lehet, hogy alábbiakban lelkesen ajánlom, rögtön kiderül. Portugáliába készülve mostanában többször is belefutottam a „vintage sardines”, kifejezésbe, amelynek jelzője alapvetően borra használatos, ebben az értelemben....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Parmezános keksz kecskesajtkrémmel
A Vigyázz, kész, főzz! gasztroblogos játék III. kiadásának témája „vendégváró falatok”. A mostani forduló házigazdája, kicsivú igen praktikus megközelítéssel határozta meg a tematikát – húsvét táján biztosan sokan nézegetnek majd ilyen receptek után. (Apropó, húsvét, miért kereste múlt héten annyi ember, hogy „mi az a tengeri makk??) Hogy valami csavar is legyen a feladatban, magam számára annyiban nehezítettem, hogy ugyanazt....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Lazacpástétom avokádóval
Az avokádó rákkoktéllal töltve nálunk gyakori előétel, ezt a módosított változatát azoknak a vendégeimnek fejlesztettem ki, akik hadilábon állnak a herkentyűkkel, de a halat szívesen megeszik. Ahhoz, hogy ilyen fancy módon nézzen ki, profi formázó fémkarikára van szükség, amelyet speciális boltokban lehet kapni (bevallom, otthon még nem láttam, külföldön konyhás boltokban árulják). Gyakorlatilag bármiből hihetetlen mutatós fogást lehet vele kreálni,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
A legbrüsszelibb zöldség: kelbimbó
Igazán szégyen, hogy eddig még egyszer sem volt itt szó a Brüsszelről elnevezett zöldségről. A kelbimbóról. Angolul Brussels sprouts, azaz brüsszeli bimbó, franciául chou de Bruxelles, vagyis brüsszeli káposzta, németül viszont nem brüsszeli (Rosenkohl. De vajon miért nem brüsszeli??) A kelbimbót a 16. században kezdték el termeszteni Brüsszel Saint Gilles nevű negyedében, a története szerint első írásos említést 1587-ben találnak....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Fűszeres birsalma&vörösáfonya-chutney
Az, hogy idén még nem volt recept, nem jelenti azt, hogy ne főztem volna a nagy kedvencemmel, a birsalmával. Szinte az összes tavalyi birsalmás étel (birsalmasajt, sült, töltött birsalma, gyömbéres-birsalmás csirkemell, birsalmaszufflé )idén is asztalra került, amikor szezonja van, egész egyszerűen nem tudok vele betelni, mindig van itthon néhány szép példány. Utoljára ezt a fűszeres chutney-t (vagy csatnit) készítettem. A....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Pink Waldorf füstölt libamellel
Az igazi, eredeti, először az 1896-ban a New York-i, patinás, névadó, Waldorf Astoria Hotel éttermében felszolgált Waldorf-saláta kizárólag kockára vágott almából, zellerből és jó minőségű majonézből állt. Oscar Tschirky főpincér kreálta egy 1500 fős rendezvényre, és a dió csak később került bele. Az eredeti recept szó szerint a következőképpen hangzott: „Hámozzunk meg két nyers almát és kockázzuk fel kb. 1,2....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Dióval töltött padlizsán
Még nyáron egyszer totális csődbe fulladt a kísérletem, amikor hachapurit, azaz grúz sajtos kenyeret próbáltam sütni. Minden rossznak megvan a jó oldala (aszonygyák), ennek a tragédiának pl. az, hogy g. fedőnevű olvasó akkor hozzászólt, hogy Budapesten a Mirázs nevű grúz étteremben evett remek hachapurit, aminek a titka Marina szerint a kemence és a házi készítésű sajt. Ennek az információnak az....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Feketekagyló kezdőknek –fűszeres morzsával grillezve
Brüsszelben intenzíven dübörög a kagylószezon. Alig-alig tudok ilyenkor ellenállni a csábításnak, hogy az éttermekben ne állandóan ezt rendeljek. A kagyló a belga nemzeti eledel, és teljes mértékben szezonális dolog. Szabály szerint az „r” betűt tartalmazó hónapokban fogyasztható. Ezt én szentül betartom, az meg ráadásul tényleg egyértelmű, hogy a minősége ilyenkor a legkiemelkedőbb. Hatalmas, húsos, narancssárga példányok bukkannak ilyenkor elő a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Indul a céklaszezon!
Nincs mese, lassan tényleg haladunk az őszi kaják felé. Még egy-egy szép, napos délután megengedi, hogy elköszönjünk a nyártól, de reggel már sötét és hideg van, és az üzletekben, ill. a piacon is átváltott a színskála nyáriból őszibe. Múlt héten már birsalmát is láttam! (Vettem). Ezennel pedig hivatalosan megnyitom a céklaszezont is. Cékla nálam egyik nagy kedvenc, bármikor, bármennyit. Sült....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sonka, sonka – serrano sonka birsalma- és juhsajttal
Ez az elképesztő Serrano sonka közvetlenül Bilbao-ból repült hozzám, ott élő barátnőm poggyászában lapulva. Nem rossz dolog olyan helyen élni, ahol egy ilyen isteni különlegességből nap mint nap lehet falatozgatni. Ráadásul még tenger is van. A Serrano sonka neve a spanyol sierra szóból ered, amely hegyeket jelent. Régen ugyanis elsősorban a spanyol hegyekben érlelték a sonkát, ahol erre legalkalmasabb volt....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Mozzarellával töltött cukkini
No, egy gyors kis semmiség – múltkor mikor cukkiniztem, még utána is maradt egy nagyobb példány a hűtőmben. Maradékokból dobtam össze ezt a gyors finomságot, ami salátával simán elmegy remek hétköznapi vacsinak. A cukkini blansírozva, közben grill beindítva, mozzarella kockázva, összeforgatva ezzel-azzal, majd jóó folyós-nyúlósra a cukkinire grillezve. Erről most több mondanivalóm nincs. A cukkini történetéről sem:) Recept Hozzávalók (2....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült piros paradicsom – szárított paradicsom házilag
Soha nem értettem, hogy a zseniális magyar paradicsomunkkal hogyhogy nem terjedt el a szárított paradicsom műfaja, pedig a klímánk –főleg mostanság – igencsak megvan hozzá. OK, hogy sokat eltesznek, meg lé, meg sűrített lesz belőle, de az olasz eredetű, kvázi gourmet kajának számító szárított paradicsom használata egyáltalán nem jellemző nálunk. Holott az elkészítése nagyon egyszerű, és már pár darabbal eszméletlenül....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Boursin-nel töltött paradicsom
Apropó, szendvicskrémek. Többek között azért is jó dolog ez a privát gasztroblogolás, mert minden további nélkül megnevezhetek bizonyos élelmiszermárkákat (anélkül, hogy állandóan meg kellene neveznem…). Például nyugodtan elmondhatom, hogy a kedvenc kencém a fokhagymás Boursin sajt. Szeretem a hozzá kapcsolódó gyerekkori, nosztalgikus feelinget, emlékszem, Apukám mindig ezt hozott „Nyugatról” és nagyon különlegességszámba ment. Szeretem a krémes, kicsit morzsás, nagyon fokhagymás,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Avokádókrém
Avokádókrém azért nem szerepel a könnyű szendvicskrémekről szóló írásomban, mert hát csak nem írhatok le annyit, hogy vegyünk egy avokádót és trutyizzuk össze némi fokhagymával, citromlével, sóval, borssal, pont. Pedig a különböző kencék közül az egyik legfinomabb és leggyorsabb. Néhány éve már otthon is beszerezhető ez a különleges zöldség (ami gyümölcs), bár minőségi problémák azért még felmerülnek, ahogy elnézem. Az....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
