Ez a beszélgetés a Szívügyünk a diabétesz országos kampány része, aminek a célja a cukorbetegséggel kapcsolatos tudatosság növelése, és az érintettek, valamint családtagjaik támogatása információval és pozitív motivációval. A program keretében mini főzősorozat is készült, amelyben olyan recepteket osztunk meg, amelyekkel azt szeretnénk megmutatni, hogy a diabéteszhez kapcsolódó, hosszú távú életmódváltásnál is lehet színesen, élvezetesen főzni és enni. A kampány dietetikusával pedig röviden, de remélhetőleg hasznosan végig vesszük a táplálkozással kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket is.
Beszélgetőpartnereim:
Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke, életmód orvos
Csikai Claudia, a kampány dietetikusa
Pontosan mit jelent az életmód orvostan és hogyan kapcsolódik a diabéteszhez?
BL: Legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy az életmóddal összefüggő betegségek esetében, így például a cukorbetegség esetében is a negatív helyett pozitív megközelítést adjunk. Szeretnénk, ha egy nyomasztó, negatív betegségtudat helyett sokkal inkább az tudatosulna az emberekben, hogy a cukorbetegség egy állapot, ami életmódváltással karbantartható és javítható. Persze alapvetően az lenne a legjobb, ha pozitív motivációval, preventív jelleggel tudnánk az egészséges úton tartani az embereket.
Valószínűleg berögzött sztereotípia, de ha meghalljuk a cukorbetegség kifejezést, akkor rögtön az jut eszünkbe, hogy az illetőnek sokszor kell ennie, hogy mindig kell, hogy legyen nála étel, például egy zsemle, hogy számolnia kell a szénhidrátokat, és hogy egyáltalán nem ehet édességet. Ezek közül mi igaz és mi nem?
BL: Minden és semmi egyszerre, így tudnám összefoglalni. Mi pont azt a megközelítést szeretnénk képviselni, hogy nem feltétlenül abból kell rögtön kiindulni, hogy mit nem szabad. Mi azt képviseljük, hogy legyen minden személyre szabott. Hiszen minden függ az egyéni fizikai állapottól, a betegség stádiumától, az aktuális élethelyzettől és az általános hozzáállástól is. Valakinek az fog működni, ha naponta háromszor eszik, másnak meg az, ha hatszor. Mi abban hiszünk, hogy az a legfontosabb, hogy az adott beteg értse meg, hogy nála, az ő élethelyzetében például a cukorbetegség hogyan jön elő. Teljesen más kihívásokkal szembesül az, aki mondjuk otthon főz a családjának, és közben folyamatosan kóstol, és elcsipegeti a gyerekek maradékait, mint egy irodista, akinél az étkezések időzítése jelenthet komoly problémát, vagy egy kereskedelmi területen dolgozó illető, aki egész nap autóban ül. Ezért javasoljuk mindig, hogy dietetikussal, mozgásterapeutával és táplálkozási szakértővel együtt, szinte napra lebontva dolgozzanak ki egy tervet az életmódváltásra.
Mi az alapvető különbség a diabétesz diéta és egy hagyományos fogyókúra között?
CSK: Alapvetően a szigorúsága. Egy diagnosztizált cukorbetegnél valóban szigorúan be kell tartani a szabályokat. Az időtartam is eltérő, hiszen nem mindegy, hogy csak egy bizonyos testsúly eléréséig kell tartani, vagy egy élethossziglan tartó életmódváltásról beszélünk.
Hogyan alakult a diabétesz diéta az elmúlt egy évtizedben, amikor nagyon sok minden megváltozott a tudatos táplálkozással kapcsolatban is? Milyen viszonyban van az egyéb, előtérbe kerülő étrendekkel, például a vegánsággal?
CSK: Régen egy cukorbetegnek kezeléstől, a betegség típustól függetlenül azonnal a 160 g-os diétát ajánlották. Ma már ez jó esetben másképp van, és személyre szabott diétákat javasolunk. A divatdiéták – azaz a szakember nélkül követett, a valahol valamit olvastam, hallottam típusú étkezési minták – egyébként nagyon veszélyesek a cukorbetegek számára, nekünk, dietetikusoknak mindig muszáj elmagyaráznunk, hogy az adott beteg szempontjából mi jelenthet problémát.
BL: A nagy szakmai, klinikai vizsgálatok is azt mutatják, hogy hatékonyságban igazából nincs nagy különbség a különböző diéták, pl. a mediterrán, low fat, low carb, vegán között, mindegyiket lehet jól, vagy kevésbé jól csinálni. Vagy éppen egyáltalán csinálni, vagy nem. Orvos-szakmailag nincs nagy különbség közöttük.
Hogyan indítanak el ezen a hosszú úton egy frissen diagnosztizált cukorbeteget, hogyan tudják valóban támogatni?
Nekünk mindenképpen az a jó, ha rögtön a megfelelő szakemberekhez irányítják a beteget. Sokszor a beteg magára van hagyva azzal, hogy tartson könnyű diétát és mozogjon, de ez így túl általános, és hatalmas információhalmazt kell a betegnek feldolgoznia, és akkor még nem is beszéltünk az ijedtségről és a mentális felkészültségről. Minél hamarabb kap az ember személyre szabott segítséget, annál hamarabb tudja elkezdeni a valós terápiát. Van, akinél a diéta a hatékonyabb, másnál a sport.
Cukorbetegeknek milyen mozgásformát javasolnak?
Heti 150 perc közepes intenzitású kardio mozgást végezzünk, mondjuk úszás és/vagy kerékpározás, nordic walking formájában, ami mellé heti 2x fél óra izomerő munkát javasolunk. Kezdetben, illetve alacsony fittségi szintnél ez a közepes intenzitás – azaz lihegéssel járó mozgásintenzitás – lehet, hogy egy kiadós, tempós séta, mely idővel kocogássá, futássá fejlődhet. A rendszeres közepes intenzitású testmozgás mellett fontos a hétköznapi testmozgás, napi lépésszám mennyisége is – az átlag lakosság napi lépésszáma négyezer körül mozog, miközben a WHO által javasolt minimum lépésszám a napi 10 ezer lépés.
Az orvosi tapasztalatok alapján mik szoktak lenni a legnagyobb kihívások egy frissen diagnosztizált cukorbeteg életmódváltásánál?
A tudáshiány és az ebből fakadó motiválatlanság, amivel mi sokszor már az út legelején találkozunk. Sokan azért nem fordulnak a megfelelő szakemberekhez, mert azt gondolják, hogy úgyis csak azt fogják elmondani, hogy mostantól mit nem szabad. A motiválatlan beteg pedig nem egyszerű eset, vele nehéz mit kezdeni. Pedig annál semmi nem nagyobb segítség, mint hogy valaki személyre szabottan, akár élelmiszercsoportokra lebontva átnézi a beteggel a diétát és segít egy tervet összeállítani. És egyáltalán, lesz számára valaki, egy mankó, aki támogatja, aki bele tud helyezkedni az ő helyzetébe, akár pszichésen is.
Mivel lehet apró mérföldköveket elérni?
Rengeteg múlik az apróságokon, és mi azon dolgozunk, hogy ezekből az üzenetekből minél többet hitelesen át tudjunk adni. Próbáljuk például tudatosítani, hogy az egészséges étkezés nem drága, ha jól tervezzük meg. Hogy egy salátát milyen sokféle módon, színesen, érdekesen lehet elkészíteni. Hogy mennyire csalókák az adagméretek, és hogy erre mennyire érdemes odafigyelni. Hogy a bevitt zsiradékra is hangsúlyt kell fektetni, mert miközben mindenki a szénhidrátra koncentrál, a zsír valójában dupla kalória. Hogy szobabiciklin tekerve is remekül meg lehet nézni a kedvenc esti sorozatokat. Hogy már a cukros üdítők elhagyásával is rengeteget teszünk magunkért. Mi, dietetikusok valahol a normalitás, az élvezetes étkezés és a szigorú előírások közötti egyensúly megtalálására törekszünk, és ezzel tudunk valós támogatást adni a pácienseknek.
Kizárólag életmódváltással vissza lehet fordítani a cukorbetegséget?
Helyes táplálkozás és megfelelő mozgás mellett tehát majdnem minden második embernél a cukorbetegség visszafordítható.
Hogyan lehet szinten tartani a betegséget, és melyek azok a sarokpontok, amikkel át lehet billenni?
Az első 3-6 hónapban általában intenzív változások mennek végbe, utána következik az a kihívás, amikor fejben is teljesen át kell fordulni, mert a szervezet adaptálódása valószínűleg idáig ért el. Diétában egyébként mi türelemre intünk, és heti maximum fél kiló fogyást javasolunk. A szervezetnek nem jó, ha gyorsan fogy sokat, a lassú víz, partot most elv hasznosabb.
(x) Az interjú a „Szívügyünk a diabétesz” kampány keretében készült, a Boehringer Ingelheim Magyarország támogatásával.
A videóban készített recept
