Deli – Ma is imádom. A barna a csokis, kék a mazsolás, zöld a mogyorós.
Tatranky – mogyorókrémmel töltött nápolyi csokival bevonva, remek.
Lentilky –ma már smarties, ott is minden multikézben
Bon Pari – színes átlátszó savanyúcukorka, amire mindig ráragadt a celofán
Oplatky – a híres cseh vékony kerek ostya, amelyet a fürdővárosokban, Karlovy Vary-ban és Mariánské Lázne-ban az utcán frissen, melegen árulnak.
A magyarok közül nem mindegyikkel tudok mit kezdeni, de az első három helyen mindenképpen a Túró Rudi, a Balaton szelet és a Sport szelet végzi. Utóbbiból a régi csomagolású, kicsi kiszerelésűt szeretem.
Elvileg három további résztvevőt kellene most felszólítanom, hogy ossza meg velünk gyerekkora ízeit, de nem szeretnék senkit nyomás alá helyezni, úgyhogy kéretik, akinek kedve van, nyilatkozzon.
Hát, az régen volt, de nagyon szerettem az Utasellátós csokirolót, szerintem fantasztikus volt. Utánozzák, de nyomába se ér. >Volt egy Oázis nevű almalé jellegzetes barna üvegben.>Harmadikként a paprikás stanglit említeném, bár nem mindenhol lehetett kapni, mi néha direkt ezért mentünk el az Uránia Mozi melleti pékségbe. >>A férjem pedig azokról a sült-főtt hurkákról, kolbászokról álmodozik, amiket régen minden hentesnél lehetett kapni ebédidőben. A „pörcről” nem is beszélve, ami a sült császárhús lenne. >Ági
<>Horalky<>, nekem ez maradt meg még a szlovák édességek közül, az íze a régi, ami sajnos szerintem a Deli csokikról nem mondható el, mióta megvette a Nestlé 🙁>>Az indexes listát lehetne még néhány édességgel bővíteni, mint pl. <>Bocskorszíj<>, <>Dunakavics<>…
Én szintén utasellátósra szavazok: a burgonyaszirom, amimindig ráragadt az ember nyelvére. Szerencsére most is lehet kapni, nem utasellátóban, hanem Chio, ill. Tesco gazdaságos, szerintem az is finom. 🙂>>Illetve en egri vagyok eredetileg, es lehetett kapni a piacon un. molnarkalacsot, ami szinten egy ostyaszeru dolog, henger alakura csavarva, valami isteni. Ha otthon jarok neha, meg most is eszem. Ez tudomasom szerint egy specialisan egri edesseg, valoszinuleg hasonlit a cseh ostyahoz, amit emlitettel.
Utasellátó „párizsi” krémmel töltve, igen, igen!! Plusz még a Korfu szelet – emlékszik arra még valaki? És a kökényitalra? Az olyan finom volt!
Pilóta kekszet mindig kell venni, hy Magyarországon járok, már az itteni kollégáim is rákaptak 🙂 A Túró Rudival viszont kevés kivételtöl eltekintve nem tudtak megbarátkozni. Én mindkettöt imádom. A Mesesajtot állítólag mindig megvetettem az anyuval és soha nem ettem meg… mondjuk így visszatekintve meg a kép alapján elképzelve borzalmas íze lehet. Amit anyuval mindketten imádtunk, az a habkúp, néhol még lehet kapni: piskóta- vagy ostyaalap, cukros tojásfehérjekrém, karamellel leöntve. Nagyon édes, de éppen ezért nagyon jó 🙂>PartizánOrsi
Pedig a pálmák úgy kell növekedésre bírni :).
Pálmákat! 🙂
nagyon szerettem a fagyasztott gyümölcskrémeket (sima turmixolt gyümölcspép) volt málnás, epres, barackos akkor volt a legfinomabb, amikor picit megolvadt.>Adtunk a koleszterinnek is, nagy zacskóban árultak nagyon ropogósra megsütött, füstöletlen szalonnabőrt. 30 éve nem ettem, és most Amszterdamban egy kínai boltban találtam-dán termék. Bacon-snack a neve.
Én a minap a Melba és Párisi kockával nosztalgiáztam. Nem akkora nagy favorit, de azért szeretem 🙂>Meg volt anno ilyen grillázs cukorka, olyan bevonattal mint a dunakavics, csak az összes piros volt. Nem tudja vki véletlenül hogy azt hogy hivták? Én krampuszra emlékszem, dehát…
Dia,>a pirosbevonatos grillázs szerintem Nebuló néven futott. >Nekem is a kedvencem volt, jó hogy említetted.
Lengyel vajkaramella (sárga csíkos, piros bocis papírba csomagolva), Pille cukor(?) – kb. marshmallows -; és Krumplicukor!!!
Ja, hozzánk (Bp-től 50 km-re) ritkán jutott el Pilótakeksz, akkor is emlékeim szerint kimérve lehetett kapni, és mindig totál kiszáradt volt. Az „új időkben” alaposan meg is lepődtem, amikor olyat kóstoltam, aminek puha volt a krémje…
a „téli fagyira” emlékszik vki? vagy volt az a cumi alakú gumicukor? 🙂
73ban mentünk el Magyarországról, a Túró Rudit csak azután ismertem meg, most az az elsö beruházásom, ha Magyarországon járok. Gyerekkoromban imádtam a krumplicukrot, de most meg nem enném. Unokatestvérem vett egyszer egy kilót hogy kedveskedjen, de hiába… >Amikor viszont nemrégen egy szaloncukor-féleséget kaptam orosz barátnömtöl, eszembe jutott a karácsonyfa égy hogy hogyan fosztottam meg lassanként díszétöl…
én folyton limonádéport vettem a boltban,amit kicsi,áttetsző műanyag ‘üvegben’ lehetett kapni egyszemélyes adagként,és csak úgy straight up öntöttem a nyelvemre.még ma is érzem az ízét!!!>>Ezen kivül persze a vajkaramella és a rózsaszín marcipános szaloncukor volt a menő.arra is emlékszem,hogy egyik első szerelmemmel sokat vitatkoztunk azon,hogy a Dunakavics jobb-e, vagy a Szalondrazsé.>(Szerintem a Szalondrazsé.)>Kata
Emlékeztek még a régi békebeli trafikokra? A dohányárun és a színészképeken túl „majdnem” mindent lehetett kapni, Korfu-, Sport- és Melódia-szeletet (az is isteni volt!)cumi-gumicukrot, és Kassut is. Na az valami borzadályos ízesítésű gumiszerü valami volt. Én a sarki trafikunkban vettem először Gyógypemetefü cukorkát is, manapság Gyógynövényboltokban árulják. Volt még egy 3o fillérért árult sárga selyempapírba csomagolt kis kúp alakú rummal töltött csoki, sajna a nevét már nem tudom, de abból tizet is meg tudtam volna enni, de a zsebpénzemből csak kettőre futotta.
Rossamela: ezaz, Nebuló 🙂 Nemtudom a krampusz dolog honnét jött 🙂 Éshát igen, a vajkaramella meg a cumi alakú gumicukor nagy jóság, a gumicukornak azóta is nagy rajongója vagyok (;
Albana, nem a Dianás cukorra gondolsz? Nekem az jutott eszembe. Cukor „kapszula”, étcsokival bevonva, belül hûsítõ Diana sósborszesz. Nagyon-nagyon ritkán iszom alkoholt, egyszerûen nem szeretem, de ebbõl részegségig tudnék enni. De mivel darabra árulták, tartottam a mértéket. Az említetteken túl még eszembe jutott a Bazooka rágó. Persze nem magyar, Jugoszláviából hozták, és pici, 4 képbõl álló képregény is volt belecsomagolva. Szóval ez nem ér 🙂
anonymous!!>Hát persze hogy az!! Dianás cukor!!!!! Képzeljétek, valahol láttam mostanában. CBA vagy tán valamelyik benzinkút? De ez már tuti nem ugyanaz!! A rágóra is emlékszem, jó kis fogragacs volt. És Bambit vagy Utas üdítőt ivott valaki? Vagy Kiscsaládi sört?
Szia Zsófi!>>NEkem úgy jött le, hogy Szlovákiában töltötted a gyermekkorod. Esetleg egy Utopanec receptel megajándékoznál bennünket? Ha nem is a főoldalon, csak úgy hozzászólásban.>Előre is kösz.
hm, majdnem. Cseheknél.Nagyon szégyenlem, de nemtom, mi az az utopanec..mi az? hátha van cseh megfelelője, és akkor talán tudok segíteni..
akkor az még egy ország volt. 🙂>Utopanec: én valahol el isten háta mögötti helyen ettem egy vasúton, koszos villával koszos tányérból, de nagyon finom volt, egy nagy befőttesüvegből vették ki és virsi vagy szafaládé volt hagymával savanyítva, olyasmi mint a ruszli, csak nem hallal. Nem éppen a Te oldaladra való kaja, de mint érdekesség, csak így a hátsó lapokon…>>Ha viszont Csehország, akkor biztos tudod mit takar a nicknevem?
ilyesmi lehet:>>http://www.cooks.com/rec/view/0,1627,156168-227197,00.html>>ja és ne téveszzen meg a neve, lehet, hogy csak hasonlóan hívták és nem utopenec-nek
Jaa, akkor tudom már. Utopenec csehül is (magyarul ez azt jelenti, hogy „vízbefúltak”).Soha nem csináltam ilyet, de megnéztem pár cseh oldalt, és nagyjából a következőképpen készül: 1/2l vizet összekeverni kb.1dl ecettel, 2ek cukorral, sóval, babérlevéllel, borssal. Felforralni, kihűteni. Szafaládét hosszában bevágni,nyílásba hagyma és csemegeuborkaszeleteket, mustármagot tenni, fogpiszkálóval átszúrni, hogy egyben maradjon. Nagy befőttes üvegbe tenni, páclét ráönteni, hogy ellepje. Öt napig állni hagyni. Sörrel, cseh barna kenyérrel fogyasztani:)Ha tényleg megcsinálod, beszámolót kérek! A nick rendszám?
kösz, megcsinálom, és beszámolok>(vettem Ausztriában fincsi krinolint, ebben még van hús)>>igen, rendszám 🙂
dia, az a Nebuló volt. Kilószámra vettük és súroltuk le a fogzománcot vele, de nagyon finom volt. sajna már nem lehet kapni…
Zakuszkának üzenem: a Korfu csokit ismét lehet kapni, a Stühmer Kft. gyártja. Üdv. Articsók
Pezsgőpor, de nem az átlátszós műanyag üvegecskés, hanem a papírzacskós. Pattogós cukor. Cumisüvegbe töltött apró színes (kőkemény) cukorgolyócskák. Törökméz, mely felcsípi az ember száját és ősmasszívumként, lerobbanthatatlanul tapad a fogsorra. Kőkemény állagú, középen lyukas golyórágó, fradi alapszínben, 4db-os csomagban. Kojak nyalóka ( a mostaninak mintha köze nem lenne a régihez, de lehet, hogy csak az idő szépíti a dolgokat) >Zizi. Szintén fogsorba diffundáló frutti ( a sárga a legfinomabb) >Szuper finom szilvalé, széles szájú asszem 7dl-es üvegben…Mi is volt a márkája….nem akar eszembe jutni (volt ugyanabban a márkában sütőtök lé is) >Cigirágó. Mentolos ízesítésű műcigaretta, műpipa 🙂 Tényleg szívni kellett 😀>Kakasnyalóka. Minimális (csak megmutatták neki) kókusztartalmú kókuszrúd. Régi tibi csoki, a világoskék papíros. Autós szelet, jégkrémként elhelyezve pár órára a fagyasztóba, valami isteni 🙂 >Az első magyar pálcikás jégkrémek – asszem Leó néven futott – hát maga a gyönyör volt 🙂>És igen, állítsunk emléket a Dianás cukorkának, különösen a natúr típusúnak ( a csokibevonat rontott rajta) Macskanyelv. (a tejcsokis)>Citromos és narancsos zselédesszert. Negró (a töltelékhez éréskor erőteljes cukoreltávolító nyelvmozdulat) Selyemcukor. >„Mi az amit iszol? Bedekó. Miiiii? Bedekó” Kakaó. Vettem egy retró csomagot, sokkal felejthetőbb volt egy egyszerű aro-s neszkakaónál is…Maci kávé gyerekeknek.
Sziasztok!>Nálunk itt a XVII.ker-ben vagy egy bolt, ahol lehet egy pár gyerekkori édességet kapni. Lassan napi szinten bejárok, s a gyermekemnek szoktam ott vásárolni, no és egy kicsit magamnak is 🙂>Viszont él az emlékeimben egy pár olyan édesség, amit itt sem lehet látni. Az általatok korábban említett NEBULÓ cukorka, vagy a kakaóporral bevont cukorka, aminek a nevére nem emlékszem.>Nem tudjátok hol lehet ezekből vásárolni?>>Köszi: Maja
Korfu szelet
bohóc szelet
medvecukor
kandlis cukor
baba alakú selyemcukor-volt párnácska alakú is
krumpli cukor
Mecsek kocka
Balaton kocka
bambi üdítő
téli fagyi
búcsúk elengedhetetlen, mézeskalácsból készült rózsafüzére
Fincsi habtejszín? 😀 😀 😀
Istenem …nekem az alúfóliás sió íze…olyan igazán siós volt! Kajszis…hm!! 🙂
A pacsnit…péktermék 🙂
A fagyasztott gyümölcsízű jégkását,a Battyhányi áruházban vettük mindíg!
A Szobi málnát! ma már nem olyan…
A bulgár befőtteket 🙂
A henger alakú dobozos fagyi krémport!
Isteni íze volt..pedig 3-fajta ízben lehetett kapni. ♡
Mindig fogantyú fel! – Calator prin Románia .