Igazán szégyen, hogy néhány héttel a Magyarországra való költözésemet követően paprika témában nem valamelyik kiváló magyar fűszerpaprikáról lelkesedem. Annak is eljön majd az ideje, most azonban éppen más lázban égek. Piment d’Espelette. Baszk chilipaprika. Egyedülálló.
Espelette városka a francia baszk vidéken, Bayonne-tól nem messze (ahonan a híres sonka származik) található. 10 nagyon baszk nevű falu (pl. Itxassou, Ustaritz) kb. 50 (biztos még baszk-abb nevű) termelője keze közül kerül ki ez az illatos fűszer, amely 2000. óta eredetvédett (AOC). A speciális paprikafajta számára különösen fontos a helyi enyhe klíma, amelyet a tenger és a hegyek közötti fekvés biztosít, valamint a feldolgozás során figyelembe vett szigorú minőségi előírások. Áprilisban ültetik, júniusban virágzik, három héttel később terem. Augusztusban szedik -természetesen kézzel -ezt követően szárítják, majd részben őrlik. Október utolsó hetében ünneplik. A legenda szerint a helyiek csak némi hideg levessel tudtak megvendégelni egy átutazó idegent, aki a csípős porral szórta azt meg. Köszönetképpen a chili magokból ajándékozott. Az a változat talán mégis inkább valószínűbbnek tűnik, hogy valamelyik baszk felfedező hozta magával Mexikóból.
Élénk, narancssárgás-piros színe (amely azonban borzasztó gyorsan fakul, úgyhogy nagyon fontos, hogy sötét helyen tároljuk) nagyon mutatós minden ételen, édeskés-füstös, enyhén csípős, intenzív íze pedig egyszerűen bármin kiváló. Az egyik legmeglepőbb és legfinomabb desszert, amit valaha ettem, az egyik kedvenc brüsszeli (baszk) éttermemben egy piment d’espelette-tel készülő créme brulée volt.
Most erre a krémes-édeskés kukoricakrémleves tetejére került, amelyet remekül egészített ki a ropogósra sütött sonkachips-sel egyetemben. Ahhoz, hogy a leves igazán selymes legyen, nagyon erősen kell pépesíteni (egy nagy teljesítményű turmixgép sokat segít ebben), és többször át kell passzírozni.
Hozzávalók (4személyre)
4 cső szép csemegekukorica
1 közepes burgonya
1ek vaj
1 ág rozmaring
1 salotta (vagy vöröshagyma)
1 csokor újhagyma
1 szárzeller
1l szárnyas alaplé
1/2dl tejszín
3-4dkg frissen reszelt parmezán
tetejére: csípős paprika, sonkachips
A vajon üvegesre pirítjuk a finomra aprított hagymát, újhagymát és szárzellert. Hozzáadjuk a rozmaring ágat és az egyenletesre darabolt burgonyát. Felöntjük az alaplével. Sózzuk, borsozzuk. Fedő alatt kb. 10 percig főzzük, amíg a krumpli félig megpuhul. A kukorica csövéről éles késsel lefejtjük a szemeket, a lábasba tesszük. 10 percig főzzük. Robotgépben pürésítjük, majd átpasszírozzuk. Hozzáadjuk a tejszínt és a reszelt parmezánt. Közvetlenül tálalás előtt hajszálvékonyra szeletelt sonkát kevés olajon ropogósra sütünk, konyhai papírtörlőn leitatjuk. (Csipet kurkumával erősítettem a sárga színét)
(Visited 2 338 times, 1 visits today)
Köszi az „új íz” tippet! Ennek – a paprikának – utánanézek, hátha lehet itt is kapni. A leves nagyon jól néz ki, csábító. De kihagyom belőle a krumplit. (A kiszabott krumpliadagomat megettem már.) Mivel helyettesíthetném? Rizssel?
hmmmmm.. összefutott a számban a nyál még a gondolatra is!
Van Espelette „piment”! Nem olcsó, majdhogynem „sáfránydrága”. (Érdekes módon a francia spéci üzletben a magyar édespaprika mellett találtam meg.)
Viszont rendkívül sokáig kitart:)>a krumpli egyébként nem létszükséglet, kicsit sűrűsíti, szerintem akkor inkább hagyd el belőle
Piment d’Espelette nálam teljesen más dimenzióba helyezte a „paprikát”. >Egyébként, amióta felkerült a leves, kényszert éreztünk, hogy elkészítsük. Nem is vártunk vele sokáig: tegnap az utóbbi idők legjobb levesét vacsoráztuk.>>Üdv, >LepkePillangó
Meggyőztél, azaz meggyőztetek…>>🙂
Bár nem olyan igazi, de télen, mikor nincs szezonja a kukoricának, lehet szerinted ezt kukaricadarából csinálni? Mert szárzellerből még kapható import télen is, de kukoricát még sosem láttam. Csak azért kérdezem, mert én minden konzerv kukoricában érzek valami mellékízt, amiért nem szeretem tartósítva, viszont ez a recept, nagyon jó és én hidegben rajongok nagyon a krémes levesekért.