Friss kukoricapüré erdei gombával

Szombaton Erdőbényei Pincefesztivál, már alig várom. Fűszeres Eszter szépen összeszervezett bennünket, az eredmény pedig nemcsak klassz társaság, hanem egy nagyon ígéretes ételsor is. A próbafőzésen mindent végigkóstoltam, arról tudok beszámolni, hogy a gasztrobloggerek ételei egytől egyik fantasztikusak lesznek. Gombócos leves, csúcsszuper őzpörkölt, grillezett bárány mazsolachutney-val, mákos bobájka.

„A szőlőiről híres Erdőbénye, Tokaj-Hegyalja és Zemplén környéke a borászaton kívül számos más vonzerővel csábít: a bényei illatos kakukkfűvel teli legelőkön juhnyájat legeltetnek, a Zemplén lábánál meggy, alma, szilva, körte, birs, naspolya és sárgabarack terem, az erdőkben a nyári esők után rengeteg gombára lelni” –így mutatkozik be a falu a fesztivál honlapján.

Az erdei gomba és a bényei illatos kakukkfű ihlette az előételt, amelyet a receptem alapján készít majd a catering cég. Remélem, hogy a nagytételben készülő változat is olyanra sikerül, amilyenre én kicsiben készítettem, akkor is, ha ha a friss kukorica szemezése és a püré passzírozása közben valószínűleg sokat emlegetik majd a felmenőimet. A nyári zsenge kukorica nagyon jó találmány, püré formájában is szoktam készíteni, általában mindenki meglepődik, hogy milyen kukorica ízű. A fokhagymás-kakukkfüves erdei gomba pedig jól ellensúlyozza az édességét. Mostanában sokszor készítettem ezt az összeállítást, a próbafőzésre is, vendégeknek is, legutóbb pedig ma délután, amikor a Nők Lapja Konyha következő számához főztem le a recepteket (ezért van most ilyen szép, profi fotóm)

Az étel eredetileg vegetáriánus fogásnak indult, egy közbenső szakaszban rájöttem, hogy ha kacsazsírt használok a gomba pirításához, annak az igazi vegák nagyon nem fognak örülni, végül ott lyukadtam ki, hogy a nagy részét kacsazsíron pirítjuk, ugyanis úgy az igazi az íze, viszont lehet opcionálisan olívaolajas verziót kérni, remélem, ez így működni fog. Az ételt kitalálásánál az is szempont volt, hogy passzoljon azzal a borral, amellyel elvileg összepárosítottak, a Jakab pincészet Tokaji furmintjával szerintem (és hozzáértő kóstoló szerint) szépen működik.


Sok szeretettel várunk mindenkit! Minden személyes bemutatkozást és felfedést szívesen fogadok!

Friss kukoricapüré kakukkfüves erdei gombával
Hozzávalók (3-4 adag)

4 cső zsenge kukorica, leszemezve
1 csokor újhagyma, fehér része felkarikázva
2dl leszűrt húsleves
1 közepes méretű szétfővő burgonya, egyenletes méretűre felkockázva
5dkg hideg vaj
csipet cukor
csipet kurkuma
só, bors

tetejére pici Piment Espelette, vagy őrölt chili

40dkg friss rókagomba
1 nagyobb salotta, felszeletelve
2 gerezd fokhagyma, finomra aprítva
1 ág friss kakukkfű
friss petrezselyem, finomra aprítva
kacsazsír (vagy olívaolaj)

Az újhagymát 1ek vajon, fedő alatt, csipet sóval megszórva üvegesre pároljuk. A krumplit apró méretűre kockázzuk, hozzáadjuk. Felöntjük a húslevessel, majd fedő alatt, kb. 15 perc alatt teljesen puhára főzzük. Hozzáadjuk a leszemezett kukoricát, a csipet cukrot, kurkumát, sózzuk, borsozzuk, 6 percig főzzük. A kukoricát turmixgépben teljesen simára pürésítjük, a végén fokozatosan hozzáadjuk a vajat. A pürét átpasszírozzuk (ez fontos, mert még a legjobb teljesítményű géppel is benne marad a héja, ami kellemetlen állagot eredményez). A gombához a kacsazsíron üvegesre pároljuk, majd enyhén karamellizáljuk a hagymát és fokhagymát. Erősre vesszük a lángot, a gombát a kakukkfűvel és a friss petrezselyemmel gyorsan átpirítjuk. A kukoricapürén tálaljuk.

(Visited 2 686 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

24 hozzászólás

  1. Jól hangzik a kukoricapüré! A gombán dobhatnál még egy kicsit egy kevés fehérborral, vagy pár cseppnyi ecettel – így még szebb harmóniád lenne az édeskés kukoricapüré és a gomba között. Elvégre a kukoricapürédben sincs savanykás elem. (No meg én spec. jóval több friss kakukkfűvel szeretem a hirtelen pirított gombát 😉 )

    Jó szórakozást és sok sikert hétvégére!

  2. Remélem lesz erdőbényei beszámló, mert sajnos nem tudok elmenni, majd jövőre. 😉

    Ez a kukoricapüré nagyon jól hangzik.

    Ha már kukorica, te hallottál már kukoricafőzelékről?
    Az itteni étkezdék egyike, amik persze tudjuk, hogy hogy főznek néha az étlapra dobja a füstölt sajtos kukoricafőzeléket. Ilyenkor mindenki fújjog, pedig nagyon finom. Az ötlet mindenképp, azért otthoni körülmények között bizotsan jobbat is ki lehetne belőle hozni (kevesebb habarással pl.)

    Sok sikert és jó szórakozást a hétvégére!

  3. Napok, hetek óta rá vagyok kattanva reggelire a tejbegrízre, két napja kukoricadarából, édesen, tejjel főzve, némi vajjal bolondítva ÉS tálaláskor őszibarack lekvárral nyakon öntve. Üt!

  4. Annyira sajnálom, hogy nem lehetek ott 🙁 Őszintén remélem, hogy telt ház lesz, sok rajongóval, ismerőssel és jó idővel. Sok sikert Nektek!

  5. Vajjal jobb lenne a gomba, az jobban illik hozzá az olívaolajnál.
    Olyan meg nincs, hogy „igazi” vegetáriánus – vagy az valaki, vagy nem (félig nem lehet terhesnek lenni). Aki eszik állati eredetűt (kivéve a tejtermék és tojás), az nem vega, hiába állítja ezt magáról. 🙂

  6. Szerencsére nekünk még jutott a kukoricapüréből!!!!!! Isteni volt!
    Bár néhány hónapja nem eszek húst a báránysültet megkóstoltam! Fantasztikus volt az is a mazsola chutnival! Gratulálok! Remélem jövőre ismét találkozunk Erdőbényén!

  7. Ött voltam, az első eresztés kukoricából ettem, és a bárányból is, hibátlan volt.

    El kell azonban mondanom valamit: miután elfogyott az első igazi kukoricapüré, Eszter összeütött egy újabb 100 adagos tételt, ami sziontén fogyott, annak ellenére, hogy nemj volt ” igazi”./ Én nem tudom, másodszro nem ettem/
    Estére Chili és Vanília egy úrral beszélgetve elment mellette, mire az úr megjegyezte”jó léett volna ezeknek a töki pompos is”.
    Namost: kik azok az ezek? Meert pl. én kifejezetten a bloggerek miatt mentem, mert a borász történetesen a tágabb családom tagja, bort ihatok dögivel fesztivál nélkül i8s.
    Mi az, hogy jó lett volna a töki pompos?? Juszt se nézem meg, de4 valóban jó lett volna, ha azt hirdetik meg, és profin megcsináljál.
    Megmondom őszintén, az des hármaskissé keserű lett a számban egy ilyen lenéző, és ugyan nem nekem szánt, de nyilvános helyen, fennhangon elhangzott kiszólás után.
    Mindezen túl a étel kiváló volt, kicsit borsos áru, de ki néz oda ennek egy fesztiválon, a hangulat szerintem nagyon jó volt, Eszter és Chli pedig éppen olyan nagyon aranyosak, közvetlenek, és szeretnivalóak, mint a blogon olvasva.
    Jövóre is megyek:)

  8. nilüfer, én most ebből nem pontosan értem, ki ment el, ki mellett:). sajnos (szerencsére) villámgyorsan elfogyott az első adag kukorica. én (chili=zsófi) készítettem el helyben a következő adagot (nem olyan alapanyagokból, ahogy szerettem volna), Eszter, a férje Gábor, Lorien, és a többiek segítségével. fogalmam sincs, milyen úr és mikor mondta a töki pompost, nem is emlékszem ilyenre, de nagy valószínűséggel viccből, kínunkban hangozhatott el akkor, amikor már gyakorlatilag semmilyen étel nem maradt, ételre váró vendég viszont annál több. Sajnos a program gasztronómiai része nem pont úgy sikerült, ahogy szerettük volna, kicsit el voltunk keseredve.Ezzel együtt szerintem is nagyon klassz hangulat volt,nagyon jól éreztük magunkat, jó fej emberek voltak itt, én pedig személyesen is nagyon köszönöm a sok kedvességet azoktól az olvasóktól, akik bemutatkoztak.
    Jövőre is jövünk, akkor már sok tanulsággal és tapasztalattal gazdagabban.

  9. nekem a második „eresztésből” jutott, és az is bejött:)) chili/zsófi, örülök, hogy megismerhettelek, nagyon jól éreztem magam én is, remek volt a társaság…:)))

  10. Sajnálhatja, aki nem tudott eljönni, van összehasonlítási alapom, az előző hét végi 3 napos Tolcsvai Borfesztivál csapnivaló volt ehhez képest – mondjuk az nem is a gasztro-ra volt kihegyezve.
    A borok (Tolcsván)egy kivétellel a második vonalból valók voltak, és a körülmények is embertelenek.
    Nagyon jó ötlet volt a teljes falura széthúzni a rendezvényt, és nem egy helyre bezsúfolni. Grat a szervezőknek, jövőre nagyon fel kell kötni a gatyát, mert elsőre nagyon megasra került a léc!

  11. Chili, neked mondta rólunk/ az ünneplő közönségrő/ egy úr, hogy ezeknek jó lett volna a töki pompos is.Ez az úriember nem viccelt..na de így van ez, ez végülis csak egy csepp kleserűség, fene a jó fülemet, hogy meghallottam.
    A többire NEKEM semmi panaszom nincs, jól éreztem magam, és jövőre is megyek:)) Tényleg, lesz töki pompos??DDDDD/ Mostmár csak utána nézek, mijafranc lehet azDDDD

  12. Én, aki húsz éve nem kukoricázik, eddig bírtam … Készítenem kellett egy olyat, amit hoztál a próbafőzésre 🙂 Akkor mondtam is, hogy ez áttörés, nem is tudtam, hogy szeretem a kukoricát. Most meg függő leszek? 🙂 Azt persze mindig mondani szoktam, hogy az ember ízlése hétévente változik, na de ennyire?
    Köszi a receptet!

  13. Szervusz!
    Szeretném kipróbálni a receptet, csak a paszírozástól tartok kissé. Azt gondolom, egy sűrű pürét levesszűrőn evőkanállal átpasszírozni elég macerás, ha nem babának való mennyiséget szeretnék készíteni. Biztos van jobb megoldás / eszköz. Előre is köszönöm tanácsodat!

  14. Chili,
    A rendezvény tényleg nagyon hangulatos volt, Erdőbénye nagyon jó helyszín ehhez. A kukoricapürére visszatérve, építő kritikának szánva, nem elkedvetlenítésként. Nekem a második eresztésből jutott, az emlegetett időközi rákérdezésekből a harmada biztos tűlünk származott. Talán ezért is lett csalódás: bár az íze jó volt, nem püré állagú, hanem darabos és leves volt, ami papírtálcára halálos bűn, a forró lé már az asztalhoz érésig átáztatta a papírt és kellemesen égetett. Az adag egy pici pöttyentés volt, ami 850 HUF-ért kicsit felülárazott. Később mondjuk láttam, hogy már többet adnak.
    Az összbenyomás ettől még kellemes volt, jövőre is megyünk!

  15. Én otthon elkészítettem ezt a receptet. Mivel semmi kedvem nem volt passzírozni, ezt kihagytam, és inkább többször átturmixoltam. Engem nem zavartak az apró héjdarabkék, sőt kifejezetten bejött ez a rusztikusabb állag. Mivel kacsazsírom nem volt, egy kis sherryvel dobtam fel ízileg a gombát, nagyon jót tett neki. Isteni!

  16. Köszönöm szépen a tanácsot! Most már beugrott, hogy láttam anno édesanyámat nagy mennyiségű paradicsomot paszírozni. Utánanézek. 🙂

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük