Fehércsokoládépuding kasszia

Fatih Akin, a többszörösen díjazott, török származású, német rendező új filmje, a Soul Kitchen több újdonsággal is meglepett. Az eddigi darabokhoz képest jóval könnyedebb hangvételű film kapcsán például kiderült, hogy Hamburg a soul zene egyik németországi központja (ennek kultúráját állítólag még az anno a városban állomásozó amerikai és brit katonák honosították meg). A filmnek minden esetre a zenéje az egyik erőssége. Aztán következik a kasszia. A kevéssé ismert fűszer az egyik kulcsjelenet fontos szereplője, kétség sem fért hozzá, hogy a filmre ihletett főzésnek (úgymint Food&Film fesztivál a Kino moziban) meghatározó elemévé kellett válnia. Afrodiziákum is!

A kasszia a világ egyik legősibb fűszere, Észak-Burmából származik. Az első fahéj fajta volt, amely arab és föníciai kereskedők segítségével Európába került, azt megelőzően csak Egyiptomig jutott, ahol a fáraók mumifikálásához használták. Szokás kínai, indonéz, vagy vietnami fahéjnak is nevezni, a saigoni a legnevesebb (nagy mennyiségben, kereskedelmi célból egyébként csak itt és Kínában termesztik, egyébként előfordul még Burmában és Laoszban). Rokonságban van a híres (és legjobb minőségű) ceyloni fahéjjal, mégis könnyen megkülönböztethető. Míg a fahéj többrétegű, lemezes, vörösbarna kéreg, addig a kasszia mindössze egy, vastagabb rétegből áll, színe sötétebb és szürkébb. Ízben a fahéj erőteljesebb, csípősebb, erőteljes illóolajai hamar elnyomnak egy-egy ételt. Ezzel szemben a kasszia kissé kesernyésebb, kevésbé domináns, de zamata szintén erőteljes. A Kínában termesztett kínai fahéj kevésbé erőteljes ízű-illatú, mint a Vietnamban és Indonéziában termesztett áru. A kínai konyhában igen gyakori, eleme pl. a híres ötfűszerkeveréknek. Kiváló fagylaltokban, lekvárokban, de párolt lilakáposzta, vagy borjúmáj izgalmas ízesítőjeként is érdemes kipróbálni. Vagy az alábbi fehércsokoládékrémben, amelyet a film egyik központi jelenete ihletett.

Fehércsokoládépuding kassziával
Hozzávalók (8 adag)

0,5 liter tej
0,5 liter tejszín (30%-os zsírtartalommal)
6dkg rizsliszt (vagy étkezési keményítő)
1 vaníliarúd kikapart magjai
csipet só
10dkg fehércsokoládé, lereszelve
15dkg cukor
fél kávéskanál frissen reszelt tonkabab
1 kávéskanál frissen reszelt kassziakéreg, vagy fahéj

A tejből kb. 1dl-t kiveszünk, és csomómentesre keverjük vele a rizslisztet. A többi tejet és a tejszínt forráspontig melegítjük, hozzáadjuk a vaníliát és a sót. Amikor meleg, beleszórjuk a fehércsokoládét, amely felolvad benne, elkeverjük. Hozzáadjuk a tejjel kikevert rizslisztet, és állandó keverés mellett, lágy krémmé főzzük. Közben beleszórjuk a cukrot is. Hozzáadjuk a reszelt tonkababot és a kassziát (vagy fahéjat). Poharakba töltjük, és néhány órára hűtőbe tesszük. Tálaláskor meghintjük fehércsokoládé reszelékkel és még frissen reszelt fűszerekkel.

(Visited 635 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

7 hozzászólás

  1. Szia,

    Lorien mostanában mindenbe rakja, múlt szombaton egy adag sült hús fűszerkérgébe is ezt raktuk, nemsokára lesz poszt róla, brutális volt.

  2. hú, az is jó lehet! zseniális szerintem is. múltkor láttam a culinarisban, hogy kis dobozban lehet kapni, ebbe a posztba most nem tettem fotót, de valamikor azért majd megmutatom, nekem SViktor hozta Vietnamból, és konkrétan egy hatalmas fakéreg:)

  3. Imádom a kassziát, még a fahéjnál is jobban szeretem. Egyébként az egyik hazai fűszermárka zacskójában fahéj néven árulják. 🙂

  4. Gondoltam ide másolom a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal állásfoglalását a Cassia fahéjjal kapcsolatban.
    Egyébként a Ceyloni fahéj nagyon jó a vércukorszint csökkentésére is.

    „A fahéj főbb fajtái a ceyloni
    fahéj, és a cassia fahéj, mely
    utóbbi Malajziában terem. A
    cassia fahéjnak jóval magasabb a
    kumarin tartalma mint a ceyloni
    fahéjnak, de az íze is
    édesebb, az aromája is intenzívebb. A fahéjfélék mellett
    magas a kumarin tartalma a szamos mügének (a szesziparban
    használják), a tonkababnak (brazil tölgy), a somkórónak
    (takarmánynövény) de más növények is tartalmaznak több-kevesebb kumarint.
    A kumarin természetes aromaanyag,
    mely széles körben fordul
    elô a növényekben, köztük számos
    gyümölcsben és fûszerben, legnagyobb
    koncentrációban a fahéjfélékben. …
    A mesterségesen előállított kumarint a kozmetikai ipar használja, emellett a gyógyászatban is használják, ödémák (vizenyők), trombózisok (vérrögök) kezelésére, véralvadási hajlam csökkentésére…Az 1950-es években azonban állatkísérletben az USA-ban toxikusnak találták, mivel nagy mennyiségben májkárosodást és vérzékenységet okozhat. Ezért az 1970-es években az egész világon, így Magyarországon is betiltották….Az élelmiszerjogi szabályozás 2 milligramm kumarin jelenlétét engedélyezi 1 kg élelmiszerben, bizonyos speciális termékekben (pl. rágógumi, szeszes italok) ennél több is engedélyezett….tény, hogy ezt a fűszer már nagyon régóta használjuk a konyhában, ám ez nem jelenti azt, hogy mértéktelenül fogyasztva nincs egészségkárosító hatása. A fahéj kumarin tartalmának veszélyei a viszonylag új felfedezések közé tartozik. A veszélyesség azonban ez esetben is függ az elfogyasztott mennyiségtől.”
    forrás: http://www.mebih.hu

  5. Nekem már régóta nagy szerelmem a Kasszia, és amióta felfedeztem forrást (Culinaris), egyfolytában használom, ahogy Horasz is megállapította. Húsokhoz is nagyon jó, a blogkóstolós marhapofának egyik fontos fűszere volt:)

  6. Nem kötözködni akarok, csak megjegyzem, nagy különbségek vannak a Kasszia növény (Cassia corymbosa, és egyéb Szenna-levél fajok, ezek is fontos gyógynövények)
    és a kasszia-fahéj (igazából Kínai fahéj) között.
    Amit Ti említetek az a Cinnamomum cassia, vagyis a Kínai fahéj. Rokona a hagyományos, Ceyloni fahéjnak (Cinnamomum zeylanicum). Sajnos ebben a tekintetben még sokszor szakirodalomban is káosz uralkodik (a taxonómusok azon idióta szokása miatt, hogy egymásról neveznek el növényeket…), úgyhogy nem hibáztatok senkit. Mindezt csak egy dolog miatt írom: a Kínai fahéjnak nagyobb a kumarin tartalma, és ezt a vegyületet már elkönyvelték pl. májkárosítónak (http://tudatosvasarlo.hu/cikk/fahej-csak-mertekkel) és a Kínai fahéj valójában egy olcsóbb pót-fahéj (én a ceylonit jobban kedvelem, mert kifinomultabb de ezzel nem mindenki van így…), aminek magasabb a kumarin szintje, nem árt, ha vigyáztok vele!
    A Blog viszont nagyon tetszik, be is jelölöm követésre!

    Egy Gyógy-és fűszernövény termesztő és feldolgozó FSZ-es

  7. Most látom, hogy előttem már írtak a kumarin veszélyeiről… Ezer bocs…
    De a Szennáról tuti nem tudtatok. Igen finom illata van egyébként, csak egy gond van vele: ez hashajtó hatással párosul. De ez egy bio hashajtó, gyógyszertárakban lehet kapni szennalevél címen. Én nagyon híg teát főztem belőle egyszer, és nem lett semmi futós bajom. Az illata és az élvezeti értéke viszont fenomenális volt!

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük