Néhány hét híján, szinte napra pontosan három évvel ezelőtt a blogon a lisszaboni családi szardíniaboltocskáról, az 1930-ban alapított Conserveira de Lisboa üzletéről számoltam be: “A Conserveira de Lisboa konzervüzem székhelye és szaküzlete ma is pontosan olyan formában és ugyanott, található, ahol alapításakor, 1930-ban. Az icipici bolt –nincs mit szépíteni rajta – nagyon lepukkant. A polcok kopottak, az asztalok valószínűleg több mint fél évszázadosak. Pont ettől bájos. Ráadásul nap mint nap itt ücsörög a két idős hölgy (ők bőven a fél évszázadon túl), akik kézzel csomagolják a fémdobozokat az 50-es évek hangulatát idéző csomagolópapírba. A márka neve Tricana. A mennyiség korlátozott, a minőség kiemelkedő. Friss, kizárólag helyi szardíniát (angolnát, kagyló, tonhalat) tartósítanak, számos különböző ízesítésben”
Mai napon pedig nevezett szardíniák (és néhány egyéb apróhal konzerv) első szállítmánya megérkezett Budapestre, a Baldaszti’s gourmet boltba, ahol kaphatóak lesznek. (A Baldaszti’s-ról hamarosan részletesebben is, most már végre írhatok róla, mivel már próbaüzemen fut, és néhány hét múlva tényleg megnyit! A honlap még nem működik, de a facebook oldalon már lehet/érdemes nézelődni.)
Szóval, a maga portugál melegszívűségével és bájával, ma egyszer csak belépett a (még zárt) üzletbe a csodálatos Regina Maria Cabral Ferreira, a családi üzlet egyik tulajdonosa, hogy megnézze, jó helyre kerülnek-e a szardíniái (úgy láttam, megnyugodott). Közben kiderült, hogy Budapestet még Párizsnál is jobban szereti, és gyakran jár ide barátokhoz. Meghívtuk a megnyitóra is.
Azért ez ma egy szép pillanat volt.
(Visited 191 times, 1 visits today)
Jó volt így reggel ez a kedves sztori (és így mindenképp megnézem majd közelebbről is azokat a szardíniákat).
Idehaza az első (és eddig egyetlen) portugál szardíniám a Madrigál nevű ovális fémdobozú volt valamikor a '70-es évek közepén. Vetekedett az akkor nagynevű északi gyártók termékeivel. Várom a nyitást!
Egy üzlet esetében mit jelent a próbaüzem?
Csak engem zavar, hogy lassan már a blog tartalma is átment reklámfelületté? Semmi bajom az ilyen írásokkal, éppen csak annyi, hogy a tartalmat szorítják ki, amiért jó volt ide járni.
A Te 3 év előtti írásod alapján találtam el egy váratlan lisszaboni utazás alkalmával a pici üzletbe. Fantasztikus élmény volt, talán még mindig megvan valahol a jellegzetes rózsaszín pamutszál, amivel a csomagot összekötötték.
Azért egy szkeptikus megjegyzés: vajon mennyibe fognak itt kerülni az ott teljesen emberséges áron kínált szardíniák? Félek, megfizethetetlen lesz!
babo!
nem csak Téged zavar… teljes szívemből sajnálom, hogy ilyen irányba halad ez a blog, pedig már vagy 4 éve rendszeres olvasója vagyok/voltam…
Úgy látszik, a pénz ezen a blogon is nagy úr…
mi az hogy próbaüzem? pár hétig még zárva vagyunk, csak a gasztrosznobok nyerhetnek esetleg bebocsátást a „szentélybe”, reklámoztatjuk magunkat, stb…
számalmas…
Draga Urak ( bocsanat, de pont erre a posztra no tutti nem mondja azt, hogy micsoda reklam:). 1. 700 db irasbol eddig pontosan ketto volt fizetett reklam, mindkettonel fel is tuntettm. 2. Miert nem legalabb pl. A metro- nal hozongenek, amiert valoban kaptam penzt, vagy pl. Amikor rendszeresen a culinarist ajalnlom termekbeszerzesre (amiert nem). Sejtem:(
A blog mufajban tobbek kozott csodalatos, hogy ha nem tetszik, akkor egyszeruen nem kell tobbet idekattintani. Termeszetesen sajnalni fogom, foleg ha Onok torzsolvasok.
Probauzem: terheleses gyakorlat a konyha szamara, hogy fel tudja merni, rendben van- e a kapacitas, es minimalizalni tudja nyitasra a termeszetesen vele jaro hibalehetosegeket.