Saláta burgonyával, barnított vajjal és chilivel

Ez a saláta az elmúlt hetek egyik legjobb étele, bármikor szívesen újra és újra elkészítem, lehetetlen megunni. Az időjáráshoz is jól illeszkedik: félig télies, félig tavaszias, és egész egyszerűen eszméletlen jó. Az ennyire egyszerű ételek igazán lenyűgöznek. Állítólag ezt a vajas salátaöntetet rengeteget készítik Flandriában, nekem öt év Brüsszel alatt egyszer sem volt hozzá szerencsém, úgy tűnik, valamiről nagyon lemaradtam. Vagy csak nem kirándultam eleget a flamand vidékre. A barnított vaj az egyik legjobb ízanyag, soha nem találkoztam még senkivel, aki ne szerette volna. A saláta mindössze abból áll, hogy friss salátaleveleket meglocsolnak barnavaj és pár csepp ecet keverékéből készült öntettel. (A saláta legyen szobahőmérsékletű, mert ha hideg, rádermed az olvasztott vaj). A zöldsaláta nálam most kínai kel volt, mert azt kaptam szépet, néhány szem felkarikázott főtt burgonyát is adtam hozzá. A barnított vaj készítése közben arra gondoltam, hogy néhány szem pirított mogyoró nem ártana a salátának, hangsúlyozandó a vaj mogyorós karakterét. Nem találtam itthon mogyorót, szezámmag is megtette volna, de az sem volt.

A szezámmagtól jutottam el a fűszerpolcomon lapuló japán chilis fűszerkeverékhez, ami kiválóan feldobta az egész ételt: schichimi togarashi. Hét különböző alkotóelemből áll: őrölt chilipaprika, sansho bors, fehér és fekete szezámmag, alga (nori), szárított narancs-, vagy mandarinhéj, gyömbér (néha az összetétele változhat, lehet benne pl. mák, édesköménymag, vagy kendermag, néha fokhagyma. A csípős chili a domináns íz, de a többi hozzávalótól pikáns és mély ízű. A barnított vajjal egészen biztosan nem tradícionális japán felhasználási mód, azonban remek. A Culinarisban vettem (600Ft), ilyen kis tégelyben kapható, de házilag is könnyen elkészíthető (recept). Hagyományosan levesekbe, rizs- és tésztaételekbe használják, de nagyon jó pl. sertéssült pácolásához (narancslével, barnacukorral) és sült édesburgonyán.

Saláta burgonyával, barnított vajjal és chilivel
Hozzávalók (2 adag)

1 kis fej kínai kel, leveleire tépkedve
4 szem jófajta burgonya, megfőzve, felkarikázva
5dkg vaj
1 evőkanál fehérborecet
só, bors
egy evőkanál reszelt narancshéj
1kk schichimi togarashi (opcionális)

A burgonyát sós vízben héjában megfőzzük, meghámozzuk, felkarikázzuk. A kínai kelt leveleire szedjük, középső, vastag részét eltávolítjuk, a leveleket falatnyi darabokra tépkedjük. A kínai kel helyett római salátát, nagyon friss, zsenge fejes salátát, vagy ha nagyon nincs más, jégsalátát használhatunk. Elkészítjük az öntetet: a vajat közepes lángon felolvasztjuk. Amikor felolvadt, erősebbre vesszük a lángot, és addig pirítjuk, amíg aranyszínű, diós illatú lesz, benne apró barna darabok jelennek meg. Ekkor hozzáadjuk a fehérborecetet (ezzel megállítjuk a főzést +pikánssá tesszük.) Vigyázat, az ecettől erősen felhabzik. Sózzuk, borsozzuk. Azonnal összeforgatjuk a salátalevelekkel és a burgonyával. Friss narancshéjat reszelünk rá, majd kevés őrölt chiliporral (ideális esetben japán schichimi togarashi fűszerkeverékkel) hintjük meg. Kerülhet rá opcionálisan pirított, durvára vágott mogyoró, szezámmag, esetleg vékony csíkokra vágott norilap.

(Visited 912 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

9 hozzászólás

  1. nagyon finom lehet, ma este el is készítem – igaz sisimis togarasim ninch hozzá, de majd valami hasonlót csak sikerül összekeresgélnem:-)

  2. A “barnított vaj” Magyarországon is ismert, legalábbis én félig-meddig azon nőttem fel. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében melegen tejbegrízre, túrós haluskára locsolják, vagy hidegen kenyérre kenik, pergelt vaj néven.

  3. Nálunk Csongrád megyében “vajaljának” hívják, nagymamám egy pici lisztet is tesz hozzá barnítás közben, és krumplinudlira locsolja.

  4. Azért tegyük hozzá, hogy nem vaj név alatt forgalmazott AKÁRMI, hanem vaj. Az akármi (barnítva pláne)soha még csak meg sem fogja közelíteni a vajat. A múltkor cinkét csináltam (Júlia, aki azt írja, hogy “félig-meddig azon nőtt föl” biztos ismeri, a többiek meg ha máshonnan nem, hát a cinkefesztiválról biztos hallottak már), és igen-igen ritkán teszem, mert bár csak három hozzávaló kell (krumpli, túró, vaj), de ha nem nagyon jók az alapanyagok, akkor nem működik. Mivel épp volt minden jó, ezért készítettem. Másnapra is maradt belőle, csak a vaj fogyott el, ezért (amúgy egyáltalán nem a legrosszabb) “gyárival” próbáltam helyettesíteni. Annyira nem hasonlított az étel “a” cinkére, hogy nem is különbségként lehetne megfogalmazni — ez egyszerűen valami más dolog volt. És azt hiszem, ezzel a barnított vajas salátával is éppen ugyanígy lehet járni, ha nem elég jó a vaj.

  5. nekem volt itthon szezámmagom, jól megpirítottam, csili is került rá, és egyszerűen isteni volt. Pirikenagyi

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük