Nagy rajongója (és két éve önkéntes nagykövete) vagyok a MyFarmHarta közösségi kert szolgáltatásának és fiatal, elkötelezett csapatának.
Már a kezdetekkor is igazán szimpatikus volt a koncepciójuk: családi kisgazdaság, amiben az idősebb generáció a kerttel és a termeléssel foglalkozik, a fiatalok pedig az online világgal, nagyon profin. Közösségi finanszírozás az induláshoz, nonstop webkamera, amin figyelni lehet, hogy mi történik a farmon, szuperprofi webfelület, kártyás fizetéssel stb. A honlap áttekinthető, ki lehet választani, hogy milyen konstrukciót szeretne választani az ember (heti szállítás/ havi szállítás/próbakosár), ráadásul minden szállítmányból egy bizonyos adagot gyerekotthonban élő gyerekek élelmezésére szánnak.
Az elmúlt két évben örömmel követtem figyelemmel, ahogy az ország első online közösségi kertjéből és sikeres startupjából mozgalom és egy küldetéssel és víziókkal teli alapítvány: a My Farm Alapítvány születik. A kezdeményezés közben számos elismerést és díjat bezsebelt, rengeteg cikk jelent meg róluk (legutóbb egy egész átfogó pl. a Forbes magazinban), és már nemzetközi fórumokra is hívják, hogy jó gyakorlatként mutassák be a modelljüket.
Nem mellesleg pedig fantasztikus minőségűek a vegyszermentes zöldségeik, életem paprikás krumpliját, vagy éppen zöldbablevesét köszönhetem nekik.
Nyáron merült fel az ötlet, hogy milyen jó lenne magában a kertben főzni, hiszen mégiscsak az a lelke mindennek. Az ötletet tettek követték, így múlt héten került sor a mintakertben az első MyFarm gasztroünnepre, amire partnereket, gazdákat, újságírókat hívtak meg. Volt lecsóteszt, aminek keretében Szatmári “Főzelékes” Feri készített el két lecsót –egyet a kert aznapi paprikájából és paradicsomából, egyet pedig szupermarketes zöldségekből. A különbség nyilván zongorázható volt.
Az én büfé asztalomat is természetesen a pillanat zöldségei ihlették – az ételekhez részben már előző nap előkészültem, részben pedig tényleg az aznap szedett zöldségekből főztem. Semmi nem összehasonlítható egy reggel szedett zöldbabbal, egy éppen a földből kivett sárgarépával, vagy zellerszárral.
A kert festői, gyönyörű, szerencsések voltunk, mert a legideálisabb időjárás adatott meg. A kék, bárányfelhős ég, a színes zöldségek, a halkan ropogó kemence hangja és melege, a magabiztosan barátkozó kiscicák, a sok kedves, csillogó szemű fiatal, akik számára fontosak ezek az értékek – ezek egyvelege különleges hangulatot teremtett, és felejthetetlenné varázsolták ezt a napot, amiből reméljük, egy új hagyomány született.
Ezeket az ételeket készítettem, kizárólag a kert zöldségeiből:
Sütőtökkrémes kagylótészta pirított zsályával, fetával, csilivel
A rendezvényen ez volt az egyik kedvenc, a szezon első sütőtökjéből készítettem –gyakorlatilag egy kéthozzávalós tészta, kiegészítőkkel. A kagylótészta Tiszaörsi Tészta, nagyon megkedveltem, apró, bordás, üreges, remekül felveszi az ilyen zöldségkrémeket öntetként. A főzővízzel lehet szabályozni a sűrűséget.
Tahinis sütőtökkrém dukkah fűszerrel
Ez ugyanaz a krém, mint a kagylótésztán, csak kicsit sűrűbbre hagyva, és pürésítés közben megy hozzá 2-3 evőkanál tahini. Kiváló mártogatónak, szendvicskrémnek.
Zöld zöld curry – dupla spenóttal, aznapi zöldségekkel
Az alap zöld, spenótos mártás a kiindulás, ebbe aztán azt lehet belefőzni, ami éppen kéznél van. Csak zöldségeket (cukkini, krumpli, brokkoli, karalábé, zöldbab, mángold), vagy vegyesen húst és zöldséget.
Rizstésztasaláta szójás, szezámmagos fonnyasztott mángolddal
Ezt a receptet a koreai konyhából tanultam, ott ezeket az apró köreteket kis dobozokban tartják a háziasszonyok a hűtőben, és mindenféle főételhez adnak belőlük kis adagokban (ún. banchan-nak hívják). Annyira megszerettem, hogy nálam főétel lesz belőle, mind például ez a langyos rizstésztasaláta, amiben az alap fonnyasztott zöldeket rizscérnametélttel forgatom össze. Ezt a tésztát (rice vermicelli) csak forró vízbe kell áztatni, így még tésztát sem kell főzni. A szójás zöld levél alapjáraton nem csípős, lehet hozzá extra csípős chiliolajat adni (+ropogós magokat). Mángolddal, spenóttal remek, de ez a kedvenc receptem mindenféle zöld levelekre: cékla-, retek-, karalábélevélhez is.
Langyos sült édesburgonyasaláta zöldfűszeres tahinivel, pink pácolt hagymával
Az édesburgonyákat alaposan megmostam, leitattam, hosszában nagyobb cikkekre vágtam, összeforgattam olívaolajjal, majd 220C fokos (légkeverés) sütőben kb. 25 perc alatt megsütöttem. Az öntethez összeturmixoltam a tahinit rengeteg zöldfűszerrel és egy kis fokhagymával.
Fokhagymás, joghurtos céklalevél sült céklával
A klasszikus, török joghurtos spenót, ezúttal céklalevéllel készítve. A céklaleveket blansíroztam, nagyon alaposan kinyomkodtam, majd összekevertem fokhagymás görög joghurttal. A céklalevél pink szára színezi rózsaszínűre. Tetején sült cékla. A cékla szárát külön savanyúságnak készítettem el: felaprítottam, pár másodpercig blansíroztam, majd a szokásos pink hagymás keverékkel kevertem össze (só, porcukor, rizs-, vagy fehérborecet).
Sült céklasaláta lencsével, gyömbéres-szójás szilvaöntettel, friss spenóttal, magokkal
A szilvabefőzésnél készülő, szójás, gyömbéres öntet nem csak húsokkal (kacsa, malac) kiváló, hanem öntetként is, például sült céklára. Lencsével és friss spenóttal remek.
Zöldfűszeres fetakrém nyers zöldségekkel
A recept nem is recept, annyira egyszerű: kb. 150g fetát botmixerrel (vagy simán villával) kikeverünk 300ml görög joghurttal, friss kaporral, egy reszelt fokhagymával és egy kb. 1mm-es kockákra aprított répával. Egészben sült burgonya mellé, mártogatónak, kenyérre, salátára stb. Olia Hercules csodás könyve nyomán.
