Természetesen puszta véletlen –kvázi illusztráció – a második képen szereplő többféle sütemény. Jobban mondva egy és azon édesség számos példánya. Szó nincs róla, hogy ezeket mind megkóstoltuk volna, ugye senki nem feltételezi, hogy így tettem volna!!!? Természetesen kizárólag tanulmányi céllal vettünk több üzletben: megszemléltük, egyetlen falatban elemeztük az ízét, textúráját. Khm. Az igazság persze az, hogy ennek a helyi változata....
Tovább a cikkre >>
Kategória: utazás
Véres hurka karamellizált almával, krumplipürével és pirított hagymával („Himmel und Erde”)
A világ leggyönyörűbb nagyvárosának talán nem nevezhető. Berlin azonban kétségkívül Európa legizgalmasabb és legérdekesebb metropoliszai közé sorolható. Kulturális sokszínűsége, lüktetése, nem véletlenül vonz annyi látogatót. Kulináris arculata is tükrözi a városban keveredő kettősséget: egyrészről a multikulturális, kozmopolita jelleget, amelynek köszönhetően a vietnámitól kezdve a libanoni konyháig mindent megtalálni (az autentikus török piacokról és finomságokról nem is beszélve). Másrészről viszont a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Segal, Budapest
Fotó forrása: www.segal.hu Viszonylag ritkán fordul velem elő, hogy két este egymás után egy azon étteremben vacsorázom. Budapesten még konkrétan soha. Nemrég azonban úgy alakult, hogy két egymást követő estét Segal Viktor éttermében töltöttem. Új étterme csak nemrégiben nyílt meg az Ó u. Jókai utca felőli végén, egy apartmant-ház aljában. A hely berendezése modern – sötétbarna, fehér és almazöld színek....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Frederic Blondeel csokoládéja, Brüsszel
Köztudott, hogy Brüsszel a csokoládéimádók paradicsoma. A fogyasztásának rendkívül komoly hagyománya és kultúrája van, ezt pedig tükrözi a csokoládéüzletek és műhelyek magas száma is. Aki csak látogatóként jár itt, nyilvánvalóan annak sem kerülik el a figyelmét, a turisták által leginkább látogatott részeken –a főtéren és környező utcáiban- is egymást érik a kis boltok. Persze, az egyes márkák között óriási különbségek....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Rugelach 2007.
Amikor New York-ban éltem, a megszámlálhatatlan kulináris kísértés között előkelő szerep hárult a Zabar’s üzletre. Ez a város egyik legrégebbi és legkultikusabb ínyenc-szentélye, amely több évtizedes múltra tekint vissza: 1934-ben alapították, és az alapító Zabar család leszármazottai mai napig itt dolgoznak. Nem egy flancos hely, a hatalmas forgalom és népszerűség ellenére valójában kissé lepukkant, „patinás”, zsúfolt, áttekinthetetlen. De ettől igazi.....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Szirupos, joghurtos sütemény
Isztambul, Taksim. Az Istiklal Caddesin baktatunk lefelé, a Galata híd irányába. A nyüzsgő, forgalmas sétálóutca Európa bármely nagyvárosában lehetne, az átlagos utcaképhez képest talán annyi a különbség, hogy valamelyest kevesebb az egyenüzlet, több viszont a fiatal és az édességbolt. Az Orhan Pamuk által megírt különös isztambuli melankóliának (hüzün) itt nyomát nem lelni, zsongás, zene, flört. Ráadásul lépten-nyomon kulináris kísértésekbe esik....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Ciya, Isztambul
Isztambulban egy nagy hibát követhet el az ember: ha nem mozdul ki a fő nevezetességeket felvonultató régi negyedből, Sultanahmet-ből. Amely egyébként fantasztikus, mint ahogyan az itt található történelmi látványosságok is, azonban a mai városnak a turizmus szempontjából ugyan legjelentősebb, egyébként viszont legkevésbé jellemző szeglete. Isztambulnak rengeteg arca van, minél többet van szerencséje az embernek megismerni, annál izgalmasabb. Éttermek szempontjából néhány....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Isztambul gasztro I.
Semmi kétség: a török a világ egyik legjobb konyhája. Ezt persze eddig is tudtam, nem nóvum (nem véletlenül szerepel a kedvenceim között). Az ízeken és az alapanyagokon túl, titkát elsősorban a változatosságában és sokrétűségében látom. Minden értelemben és minden irányban óriási spektrumot ölel fel: a legszegényebb népi konyhától kezdve a szultán kedvencéig; az egylírás, utcai makrélás szendvicstől a régi, oszmán....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Az ősz egzotikus gyümölcsei
A brüsszeli piacról meséltem már réges-régen. A zsongó, arabos hangulaton és az olajbogyós stand háta mögött kapható, frissen sütött marokkói túrós-mézes palacsintán és mentateán kívül nagyon szeretem benne azt is, hogy szezonjukban egy-egy egzotikus gyümölcsfajta is olyan mennyiségben, ráadásul olyan olcsón árasztja el a standokat, hogy az ember heteken át bármivel kísérletezhet. Az egyetlen probléma, hogy gyakran csak rekeszenként kapható,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Vítor Sobral Brüsszelben és majd a báránya
Vítor Sobral az egyik leghíresebb portugál szakácsmester. 1999-ben Portugáliában ő nyerte el a „Legjobb szakács” címet, két szakácskönyve jelent meg, két liszaboni étterem séfje, és pl. ő tervezi a portugál légitársaság járatain a business osztályon felszolgált menüt. Rendszeresen tart portugál gasztronómiai bemutatókat a világ minden táján. Fontos szerepe van a portugál konyha megújításában, annak a „nouvelle” vonalát képviseli, amelynek keretében....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Csalogány 26.
Egyáltalán nem könnyű dolog arról az étteremről objektív beszámolót írni , amelyről legendák keringenek, és amelyről evőkörökben futótűzként terjedt el, hogy jelenleg Budapesten ez „A” hely. Amelyről szinte kivétel nélkül mindenki szuperlativuszokban nyilatkozik, és amely saját maga vallja be, hogy nem számított ekkora sikerre. Nehéz úgy belépni egy ilyen vendéglőbe, hogy az ember egy kicsit sem gondol az olvasott mondatokra.....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Kínai pirított, töltött, húsos táska (potstickers)
New York, Chinatown. Araszolva próbáljuk magunkat átküzdeni a vasárnap délelőtti zajos forgatagon. Csak tudatos odafigyelés árán tűnik fel, mikor kerülünk át az egybeolvadó olasz negyedből a kínaiakhoz. A hangzavar és nyüzsgés mindkét oldalon nagyjából egyforma, egyedül a feliratok és az élelmiszerboltok kirakatai árulkodnak arról, merre járunk. A Canal Streeten átkelve, fura, idegen illatok, friss halakat, rákféléket, egzotikus gyümölcsöket kínáló üzletek,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
P*Ong, New York
Míg a Momofuku nagyon is előre tervezett látogatás volt, addig a P*Ong szembejött és megvett. A megismerkedés egy lélegzetelállító könyv formájában történt: miután egyáltalán, de egyáltalán semmilyen szakácskönyv beszerzését nem terveztem, nem lepett meg, hogy egy 350 oldalas, méretes példány csábított el. Kb. egy belelapozás után szerelem volt, ami úgy különösen szokatlan, hogy alapvetően kicsit sem vagyok barátságban az ázsiai....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Momofuku Ssäm Bar, New York
„Gyerekek, magasról tojok mindenki véleményére, egyszerűen azt főzök, amit akarok és ami szerintem jó – meg lehet enni, vagy el lehet húzni” Kb. ez lehetne a (szalonképesített, bár irreálisan finomkodó) mottója a 29 éves, koreai származású David Chang éttermének. A fiatal séf jelenleg New York egyik legtöbbet emlegetett helyének konyhafőnöke és társtulajdonosa. A szaksajtó zeng tőle, és imádja, bezsebelt néhány....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Tengerentúli szezon
New York, Union Square, termelői piac A Union Square Greenmarket Manhattan közepén található, a város legjelentősebb piaca. Kizárólag termelők értékesítenek, egyetlen kereskedő sem jelenhet meg. A piac 1976 óta működik New York város Környezetvédelmi Tanácsának „Greenmarket” programja keretében, amelyet annak idején azért kezdeményeztek, mert a termelők olyan alacsony áron voltak kénytelenek értékesíteni árujukat a kereskedőknek, hogy a túlélés határán küzdöttek....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
