Amszterdamban kötöttem közelebbi ismeretséget a fűszeres-csípős mogyorószósszal (bumbu kacang), amely leggyakrabban thai, maláj és indonéz éttermekben bukkan fel. A “kifinomult holland konyha” finomságaival szemben nálam a minden sarkon megtalálható indonéz vendéglők nyertek. Az, hogy Indonézia 1942-ig holland gyarmat volt, nagy valószínűség szerint a legjobb dolog, ami a holland konyhával valaha történhetett. Magát a földimogyorót portugál és spanyol kereskedők vitték az....
Tovább a cikkre >>
Kategória: zöldség
Sült spárga&fokhagymás burgonya 2010.
(2006-os archívumból, az egyik kedvenc spárgás ételem) Spárgában nálam a top favorit a sült spárga, ritkán készítem másképp. A világ legegyszerűbb dolga: a spárgákat (zöldből is, fehérből is lehet készíteni, bár ilyen módon elkészítve a zölddel szeretem jobban) megtisztítom, további felhasználástól függően vagy egészben, vagy néhány centis darabokra vágva összeforgatom olívaolajjal, lazán szétterítem egy alufóliával kibélelt tepsin, sózom, borsozom (aztán....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sült zöldség, most káposzta
Már megint egy sült zöldség! Kevés olyan zöldséget tudok megnevezni, amely sütve ne lenne sokkal finomabb és intenzívebb ízű, mint főzött állapotában, a téli zöldségekre ez legalábbis egészen biztosan igaz. (azt hiszem, nincs sok olyan, amit ne próbáltam még volna ki így, még várat magára pl. a brokkoli, amely itt Lila Füge változatában pl. remekül néz ki). A káposzta édesre....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Sárgaborsófőzelék korianderrel és chiliolajjal
Nem is tudom, a címben szereplő két alapanyag közül melyik a megosztóbb. Az olvasók egyik fele minden valószínűség szerint a sárgaborsó láttán fordít azonnal hátat, a többiek pedig a korianderre ugranak (de az ugye genetika). Az itt maradó gyűszűnyi csoportot sok szeretettel üdvözlöm. Azt hiszem, a sárgaborsó annyira jellegtelen, hogy még arra sem méltatjuk, hogy igazán szenvedélyesen utáljuk. Mert a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
A karfiol szára, panko, csillagánizs
Úgy tűnik, a brokkoliszár főétellé való emelése csak számomra volt újdonság, többen megjegyezték, hogy a karfiol szárával hasonlóan szoktak eljárni. Természetesen azonnal kipróbáltam – a zöldség szárát kidobni ugyan én sem szoktam, azonban viszonylag ritkán kerül középpontba. Nos, a karfiol szára valóban még finomabb ízű. Sajnos ez sem egy praktikus darab, mert míg a brokkoli szára legalább viszonylag vaskos és....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Garnéla kókusztejes-currys brokkolikrémmel
Új alapanyag vetette meg lábát a konyhámban: a brokkoli szára. Az ötletért egészen Lyon-ig kellett menni, pontosabban Nicolas Le Bec két Michelin-csillagos séf konyhájáig. Ő rendszeresen használja, nem tudom, hogy elsőként/egyetlenként-e, minden esetre brilliáns. Felbukkanásának aktualitását egy pénteki nagyszabású vacsora adta: a szeptemberi Hőgyészi Szarvasgomba Búcsú receptversenyének nyertesei számára készítettünk -mi a zsüri- szarvasgomba vacsorát, nyereményük részeként. Az egyik nyertes....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Flamand zöldséges krumplipüré (stoemp)
Az utóbbi évek egyik legkedveltebb étterme gyorsan belopta magát a brüsszeliek szívébe. Viva m’Boma – áll a flamand Katia Ruebens és fia, Brice által vitt családi étterem tábláján. Az egykori halpiacnak otthont adó negyedben található vendéglő az első új hullámosok között volt, amely egyszerű házi koszttal állt elő. Neve brüsszeli dialektusban azt jelenti: „Éljen a nagymama”. Az elnevezés remekül szimbolizálja....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Friss kukoricapüré erdei gombával
Szombaton Erdőbényei Pincefesztivál, már alig várom. Fűszeres Eszter szépen összeszervezett bennünket, az eredmény pedig nemcsak klassz társaság, hanem egy nagyon ígéretes ételsor is. A próbafőzésen mindent végigkóstoltam, arról tudok beszámolni, hogy a gasztrobloggerek ételei egytől egyik fantasztikusak lesznek. Gombócos leves, csúcsszuper őzpörkölt, grillezett bárány mazsolachutney-val, mákos bobájka. „A szőlőiről híres Erdőbénye, Tokaj-Hegyalja és Zemplén környéke a borászaton kívül számos más....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Paradicsomtatár
Van egy rossz és egy jó hírem. A rossz az, hogy a képen látható étel nem tatárbifsztek, bármennyire is hasonlít rá. A jó az, hogy ennek ellenére nagyon finom. Paradicsomtatár. Az ötletet Michel Richard szuper szakácskönyve ihlette (ezt a könyvet már többször ajánlottam itt és a kedvenc szakácskönyves listámban is helyet kap.) Michel Richard Washingtonban dolgozó francia séf, a világ....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Burrata grillezett cukkinivel és mentával
„Névtelen szerint… Kedves Chili! A Sapori d’italia Kft. Tökön az újmajorban gyárt Burratat. A honlapjukon nem szerepel, mert állítólag csak éttermek és szállodák keresik náluk. Mégis mindig szokott lenni, egy „vödörnyit” lehet egyszerre venni, ez kb. 10 gombóc.www.mozzarella.hu-n lehet tájékozódni” Szeretném megköszönni a fenti hozzászólónak, hogy a burrata-ról szóló cikk kapcsán felhívta a figyelmemet erre a beszerzőhelyre. Azóta felvettem a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Spenótos-ricottás „gnudi”
London, The River Café. Két olaszmániás hölgy bombasikeres étterme, a rusztikus olasz konyha londoni úttörői. Könyveikből nemigen jutott eszembe soha főzni. Bosszantanak az olyan szakácskönyvek, amelyekben pármai sonka és sárgadinnye önálló receptként szerepel. Méregdrága bivalymozzarellából és aranyárban mért olívaolajból nem nagy ügy ínyencfogást varázsolni. A személyes látogatást követően azonban teljes mértékben vissza kell vonnom a fenntartásaimat, a könyvek átlényegülnek, a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Gyömbéres finomfőzelék
Minden érdekel, ami manapság az éttermeinkben történik, két terület mégis a szívem csücske, ezeket különösen nagy érdeklődéssel figyelem: 1. mikor lesznek végre igazán jó, izgalmas desszertek? (A desszertekben nagy jövőt látok – meggyőződésem, hogy korszerűsített formában a mai magyar gasztronómia egyik fő csábereje lehetnek) 2. A főzelék téma. Utóbbiak annyira a hétköznapi étkezésünk részei, étteremben ugyanakkor az egyik legnehezebb műfaj.....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
A töröktől: fokhagymás-joghurtos spenót
Újabb kedvencet találtam a töröknél. A Vígszínházzal szemben található Szerájba rendszeresen betérek, és bár a választék (és a tömeg) óriási, mostanában már csak kizárólag egyetlen ételért járok vissza, ez pedig a joghurtos padlizsán, amelyből bármikor, bármennyit képes vagyok megenni, annyira finom. Múlt héten ugyanígy tettem, azonban úgy rendeltem, hogy fél adag padlizsán mellé kíváncsiságból berendeltem fél adagot a mellette virító....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Currys-paradicsomos káposzta
Nyitása óta szinte minden héten ebédeltem a Stand bisztróban. A nemrég nyílt hely mellett legalább két olyan ütős érv szólt, ami miatt már nagyon vártam: egyrészt a jó, számomra praktikus belvárosi elhelyezkedése (Sas utca, a József Attila utcai végén), másrészt Segal Viktor, aki a nevét és szaktudását adta a nyitáshoz, és ezzel bizonyos garanciát a minőségi színvonalra. A bisztró még....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Spárgás tarhonya
Azt hiszem, ezzel az étellel nálam szezonális kedvenc született. Dübörög a spárgaszezon, enném én ilyenkor akár minden nap, nem lehet megunni. Szerencsére, úgy látom, egyre több étteremben tartanak spárgaheteket, úgy, mint külföldön. Egész érdekes fogásokat látok az étlapokon. Gyors, de prezentálható ételt kellett ma varázsolnom, volt egy fotózásból visszamaradt fél csomag spárgám, az egyebek, úgymint tarhonya, pecorino, császárszalonna mindig akadnak.....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
