Hihetetlen, hogy narancs valaha nem is létezett. Ahhoz képest, hogy milyen természetesnek vesszük jelenlétét a hétköznapi konyhai létünkben, meglepő, micsoda hosszú és kacskaringós úton jutott el idáig. A kereskedelmi szempontból legfontosabb és legelterjedtebb édes narancs Európában tulajdonképpen fiatal gyümölcsnek számít. Valójában a mandarin és a pomeló (leginkább a grépfrútra hasonlító, világoszöld, édes citrusféle) keresztezéséből született. Évszázadokon át csak őshazájában, Kínában....
Tovább a cikkre >>
Kategória: gyümölcs
3 darab birsalma, 3 desszert
Nem panaszkodhatom, annyi idén a birsalma, hogy igazán kiélhetem a kísérletezési vágyaimat. Nemrégiben kaptam is megint egy nagy adaggal, még mindig van belőle, illata belengi a konyhát. Nemrégiben lassan főtt birsalmakompótot terveztem készíteni desszertként , az Élet azonban közbeszólt, a lassúból pedig így gyors lett. Olyannyira, hogy kb. negyed órám maradt nevezett desszert összeállítására. A birsalmát kuktában főztem meg, aminek....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Datolyaszilva, ruccola, mogyoró
“Mennyire klassz lenne, ha Magyarországon is lenne olyan piac, ahol a zseniális, fantasztikus magyar zöldségek és gyümölcsök mellett lehetne normális áron, nagyobb mennyiségben vásárolni mindenféle, a világ különböző tájain éppen beérő egzotikus gyümölcsöket! Úgy értem, persze, tudom, hogy mindent lehet kapni speciális boltokban, de azért az nem ugyanaz, ha az ember csillagászati áron megveszi azt az egy darabot (ami vagy....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Narancsos tőzegáfonya-sorbet
Az amerikai gasztronómiai magazinokat minden év késő őszén eluralja a Hálaadás-napi vacsora körüli hűhó. Bár a november utolsó csütörtökjén megterített asztalra többnyire végül úgyis hagyományos fogások kerülnek, azért az újító ötletek körbejárását nem lehet megspórolni. Ha a nagy pulykázással kicsit nehéz is azonosulni, a számos gusztusos fogás mindenképpen arra inspirálja az embert, hogy néhány tipikus hozzávalóval kísérletezzen. Néhány éve, nagyobb....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Karamellás ananászpuding (Flan de piña)
A probléma ott kezdődik, hogy Magyarországon – lévén nem az a kimondott trópus – nemigen kapni normális ananászt. Aki kóstolt már valaha igazi, tökéletesen érett példányt, biztosan megerősíti, hogy az édes, lédús, zamatos gyümölcs sajnos fényévekre van a zöldségeseinknél beszerezhető zöldbe hajló, savanykás ananászoktól. (Az agyoncukrozott dobozos karikákról most nem is beszélek.) Ennek ellenére gyakran elcsábulok. Szagolgatom, tapogatom, hátha véletlenül....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Mézes-vaníliás, sült őszibarack
Ahová csak nézünk, mindenütt őszibarack. Piros, fehér, sárga, nektarin, Mariska, magvaváló és nem az – könyörtelenül elárasztják ilyenkor a piaci standokat. Régebben késő nyáron, ősszel érett, innen az évszakra utaló magyar elnevezés is. Kínából származik, ahol már i.e. 10. századi írásokban is találkozni vele, pl. Konfúciusz tanaiban. Ázsiában ma is igen komoly szimbolikus jelentőséggel bír művészetben, kultúrában. A selyemkereskedelem hozta....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Babérlevéllel illatosított panna cotta őszibarackkal
„ A babérlevél különb a kert minden más növényénél, mert nemcsak gyönyörű, de jövedelmező is. Egyaránt szolgál tisztes polgári dolgokat és orvoslást, mi több, egyaránt jó egészségesnek és betegnek, élőnek és halottnak;..így hát a bölcsőtől a sírig elkísér” így lelkesedik a növény iránt egy 17. századi botanikus (Fűszerenciklopédia, Glória Kiadó). Ha nem is ennyire drámai, de annál édesebb kontextusban szeretnék....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Dupla málnás, mandulakrémes sütemény
Aki huzamosabb ideig élt külföldön, biztos egyetért azzal, hogy a hazatérésben az egyik legjobb dolog nyár közepén megérkezni, és elmerülni a jellegzetes júliusi piaci kavalkádban. Talán itthon nem is tudatosul bennünk, micsoda jó dolgunk van, hiszen amíg néhány országban csillagászati áron adják pl. a mini tálcányi, savanykás málnát, addig mi szezonjában bármikor kimehetünk a piacra, és ha kedvünk éppen úgy....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Meggyfagylalt pisztáciapesztóval
Ennek a meggyfagylaltnak egyetlen különlegessége van számomra: a meggy maga. Az ugyanis egy hosszú, késős Budapest-Brüsszel járatot is megjárt, így különleges kincsként tekintettem rá (kicsit aggódtam, de szerencsére nem minősült folyékony anyagnak). A meggy itt különlegességszámba megy, befőttként, dzsemként kapható, de frissen soha nem láttam még. ( Feldolgozáshoz nagy részét egyébként Lengyelországból importálják). Úgyhogy otthon, a piacon engem nem a....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Vaníliás rebarbarakompót
A rebarbaráról lesz most szó. Nálunk kevésbé elterjedt, mint más nemzetek konyhájában, pedig még az sem kizárt, hogy ősmagyar gyümölcscsel van dolgunk (botanikai értelemben zöldség, felhasználását tekintve inkább gyümölcsként értelmezhető). Bizonyos források szerint ugyanis a Volga mentén vadon nőtt jelentős mennyiségben, ide pedig a hunok hozhatták. Az viszont egész biztos, hogy Ázsiában őshonos, a kínai orvosok évezredek óta használták (elsősorban....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Körtesorbet „Szép Heléna módra”
Most fordítva történt: nem helyzethez kellett ételt kitalálni, hanem az várakozott a megfelelő alkalomra. Hetek óta olyan gyümölcs sorbet-t tervezgettem fejben, amelyet roppanós keserűcsokoládé darabok csíkoznak. Mint egy stracciatella. A klasszikusok pedig nem véletlenül klasszikusok, így több lehetőség és képzeletbeli kóstolgatás végigleltározását követően visszatértem a bevált körte-csokoládé pároshoz. A körte Szép Heléna módra az egyik legfenomenálisabb desszert, engem pedig rendkívül....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Lassan sült, karamellizált almatorta
A kép nem csal: majdnem tarte tatin, azaz fordított, karamellizált almatorta. De csak majdnem. Hetek óta olyan desszertet tervezgetek fejben, amely semmi másból nem áll, csakis kizárólag almából. Arra gondoltam, hogy ha a birsalmát lehetett órákon át, lassan főzni, akkor ugyanezt a technológiát meg kellene próbálni más, alkalmas gyümölccsel is. Persze a birsalmának van egy speciális állaga (kemény és nem....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Téli sorbet trió
Már leszoktam arról, hogy budapesti éttermekben arról érdeklődjek, hogy a fagylalt, ill. sorbet házi készítésű-e. Körülbelül úgy néznek rám, mintha azt kérdezném, hogy a vinaigrette-hez az ecetet maguk erjesztették-e. Általában vagy nem is értik a kérdést, vagy kiül a kiszolgáló arcára, amint átsuhan rajta a gondolat, hogy „Atyaég, ezt a tyúkot meg honnan szalasztották ”. Szóval, feladtam. Közben pedig nem....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Fűszeres, vörösboros datolya
Édes és ragad. Sokunknak mindössze ez jut eszébe az arab világ legjellemzőbb csemegéjéről, a datolyáról. Egész évben fontos része a közel-keleti, észak-afrikai étkezési kultúrának, meghatározó szerepe ramadánkor a leglátványosabb. Ilyenkor óriási halmokban, ragacsos fürtökben özönli el a piacok standjait, hiszen az egész napos böjtöt hagyományosan egy szem édes datolyával törik meg. (Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, Fezben, napnyugtakor,....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
Birsalmasajt
Megmagyarázhatatlan okokból sokáig abban a tévhitben éltem, hogy a birsalmasajt jellegzetesen magyar csemege. Csípős őszi reggeleket, hűs falusi kamrákat és piacok mellékutcáiban toporgó, kendős kofák kosarában rejlő titkokat juttatott eszembe. Membrillo, cotognata, paté de coign, Quittenkäse – később nyíltak előttem a világ konyhaablakai, és kibővült a kulináris szótáram. Megilletődve álltam a spanyol piac standjánál, amelyen óriási, mélybordó, vonzóan ragacsos tömbben....
Tovább a cikkre >>
Tovább a cikkre >>
