Ezt a tócsnit most először próbáltam ki, nem vagyok még 100%-osan meggyőzve, az állagával gondom van –túl krémes –lehet, hogy liszt helyett friss kenyérmorzsa sokat dobna rajta. A könyvből, amiből a recept van, már több mindent próbáltam és eddig majdnem mindenen alakítani kellett, úgyhogy marad ötletadónak. Pedig egyébként jó kis (fú, iszonyú méretű) receptgyűjtemény.
Úgyhogy recept most nincs, ez az ami történt (hátha valakinek van kedve kísérletezgetni): két kicsi padlizsánt meghámoztam, felkockáztam, forrásban lévő vízben 10 perc alatt puhára főztem. Szűrőben jól lecsöpögtettem, kinyomkodtam. Összenyomkodtam, összekevertem egy tojással, sok reszelt parmezánnal, egy gerezd összenyomott fokhagymával, friss petrezselyemmel, sóval, borssal és annyi liszttel, hogy összeálljon. Kevés olajon aranybarnára sütöttem. Receptet később apdételem.
Ez a „tócsni” recept az én évek óta rendszeresen alkalmazott, ezerszeresen kipróbált, tutibiztos vacsorám. Bizton állíthatom, hogy a zsemlemorzsa vs. liszt csatából a morzsa kerül ki győztesen. Én gyakorta készítem reszelt, lesózott, kinyomkodott cukkiniből, puhára főzött, összetört karfiolból (ahhoz egy nyers reszelt krumplit is adok), párolt gombából… eléggé univerzális recept. Nálunk tejföllel vagy tartárral megy.
a magam részléről maceszlisztből szoktam csinálni, és fenomenális lesz töle. jobb mint a morzsa sokkal.
Helló! Én is nagy „blograjongó” vagyok, (főleg gasztroblog):)
Imádom az ilyen tócsni szerűségeket, én is cukkíniből szoktam csinálni, lereszelem nagylyuku reszelőn, besózom, kinyomkodom, és fehérboros sűrű palacsintamasszába keverem,(liszt, tojás, só, bors, fokhagyma, kapor, száraz fehérbor)és kisütöm olajban. Hm imádjuk…:P
Amúgy nagyon jó a blog!!! 😀